Kelendőek a bérelhető állami földek

Magyarkanizsán lezajlott az állami földterületek bérbeadásának harmadik árverezési köre

j

2020. február 14., 09:35

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria 

Csütörtökön délelőtt kezdték meg az állami földek bérbeadására irányuló licitálást a magyarkanizsai városháza dísztermében.

Szalkai Nemes Valéria (Jenei Klementina felvétele)

Szalkai Nemes Valéria (Jenei Klementina felvétele)

A községben Orom területén találhatóak a legjobb minőségű szántóföldek, így azok gyorsan bérlőre is találtak, javarészt már az első körben, ám még így is maradt olyan terület, amely gazdára várt, főleg Horgos környékén, ugyanakkor más kataszteri községekben lévő földterületekre is lehetett licitálni. A részletekről Szalkai Nemes Valéria, a magyarkanizsai önkormányzat mezőgazdasági szakmunkatársa számolt be lapunknak.

– A három kör alatt összesen 2172 hektárt kínáltunk fel, tehát az első köri licitálásra ezzel a területtel indultunk. Mivel már hosszabb távon bérbe adtunk 2136 hektár földterületet, így az idei program alapján 2203 hektárt tudtunk kínálni bérbeadásra. Ebből két jószágtartó előnyjogon kapott 14,5 hektár földterületet, mielőtt a licitálásra sor került volna, továbbá visszaszármaztatásra került mintegy 16 hektárnyi szintén a legjobb parcellákból, Orom és Oromhegyes területén, így csökkent az éves program által előirányzott 2203 hektárnyi terület 2172-re.

 

Mekkora volt az érdeklődés?

– Az első körben összesen hat jelentkezőnk volt, és 41 hektárt tudtunk bérbe adni. Azokon a területeken, ahol nincs visszaszármaztatás, illetve nincs átadva kérelem sem ez ügyben, már több mint tíz évre kell kiadni a jószágtartóknak a földterületeket, és már tavalyelőtt is így adtuk bérbe, ott viszont, ahol visszaszármaztatás alatt van a terület, csak három évre tudjuk bérbe adni. Van két olyan szerződésünk is, ami harminc évre szól, 270 hektárnyi területen. Ők nagyberuházók, akik ketten kaptak ekkora területet Orom környékén, ami igencsak csak nagy mennyiséget jelent. Az első körös árverezésünknél a tavalyi évi átlagot kellett alapul venni, azt, amely területből a legtöbb van. Nálunk ez a harmadosztályú szántó. A második körben 29 hektárt tudtunk kiadni, és 18 egységre jelentkeztek, a horgosi, martonosi, kispiaci területekre. A harmadik kört is le kellett bonyolítanunk, mivel a földügyi igazgatóság úgy látta, hogy sok területünk marad parlagon, bevezették a kényszerű harmadik licitálási kört. Erre kevés községnek van joga, illetve kötelezettsége. Mi a tizedikek vagyunk az országban, akik a harmadik kört bonyolítják.

 

A szokatlan harmadik körre mennyien jelentkeztek?

– Húsz licitegységre jelentkeztek az érdeklődők, azzal, hogy egy licitegységtől egy termelő a licitálás kezdete előtt elállt, így tizenkilenc licitegység maradt, amelynek összterülete 116 hektárnyi területet jelent főként Horgos, Martonos és Velebit területén. Ezek már igencsak gyenge minőségű földek. Negyvenszázalékos árlejtést eszközöltünk az első köri licitáláshoz képest, 159 eurós hektáronkénti induló bérletárral kiáltottuk ki a területeket. Most a harmadik körben már tizenöt éves futamidőre kellett bérbe adnunk a területeket.

 

Mi lesz azokkal a területekkel, amelyek nem kellettek senkinek?

– A bérbeadási szabályzat és a mezőgazdasági törvény értelmében, sőt a gyakorlat alapján is tilos megművelni, ez az előírás. Aki megműveli anélkül, hogy bérbe vette volna, büntetésre számíthat. Szatellites megfigyelés alatt tartja a minisztérium a földeket, és bizony kiküldenek bennünket a felügyelőkkel együtt, és célzott parcellákon kell helyszínelnünk. Így került sor arra, hogy például tavaly két alkalommal kellett kiszállnunk terepre, harminc parcellát kellett ellenőrizni. Ebből igen sok meg volt művelve, de mivel soká érkezett a felszólítás, sok területről illegális megművelők betakarították a termést, és nem is jutottunk a nyomára, hogy kik voltak az állami föld használói, de harmincöt hektáron sikerült felderíteni, és velük peren kívüli egyezséggel tudtuk megfizettetni a háromszoros éves bérletet büntetés címén. Amennyiben nem írták volna alá a peren kívüli megállapodást, öt évre passzív státuszba kerültek volna.

 

Egyébként parlagon maradnak ezek a területek?

Parlagon is marad terület (Puskás Károly felvétele)

Parlagon is marad terület (Puskás Károly felvétele)

– Igen. Az önkormányzatnak nincs kapacitása arra, hogy ezeket az úgymond rossz minőségű földeket, amelyeknek túlnyomó többsége el is van parlagosodva, megművelje, de joga sincs gazdálkodási tevékenységet folytatni. Karbantartani nincs elég eszközünk. De évről évre hangsúlyozzuk, hogy ezeket a területeket nulla dinárért bérbe lehet venni ötéves futamidőre, amely idő alatt a bejegyzett gazda feljavíthatja a föld minőségét, termőre fordíthatja, és ezen időszak után, ha komolyabb beruházást tervez, például gyümölcsöst alakít ki, meghosszabbíthatja a szerződést még huszonöt évre. A hatodik évben így is csak húsz százalékot, a hetedikben negyven, a nyolcadikban hatvan százalékot fizet. Erre vannak érdeklődők, csak nehéz azonosítani a parcellákat. Főleg Horgoson van jelen ez a probléma, ugyanis először is fel kell kutatni, van-e rá visszaszármaztatási kérelem. Abban az időben történtek az elkobzások, amikor még nem volt a kataszter felújítva, így a régi parcellák adatai Szegeden a levéltárban találhatóak.

 

A bevételi összegből mennyi jut az önkormányzatnak, és azt mire fordítják?

– Az önkormányzatnak a törvény által előírt bérleti díj negyven százaléka jut. A maradék hatvanat osztja a tartomány és a köztársaság. Ezt a negyven százalékot is a törvény által előírt célberuházásokra lehet fordítani. Magyarkanizsa községben a mezei utak javítására, a csatornahálózat karbantartására, ugyanakkor a jégelhárító rendszer működtetésére, jégvédelmi rakéták vásárlására fordítjuk, ebből finanszírozzuk a mezőőrök felszerelését, ezt azonban nem kell minden évben, továbbá az erdősávok létesítése és a meglévők karbantartása is ebből történik, az ingyenes talajmintavételt is ebből biztosítjuk a termelők számára.

 

Említette, hogy csökken a földterület, amit bérbe tudnak adni.

– Visszaszármaztatás alatt áll sok földterület, sőt jogerős végzések is vannak. Mintegy 1300 hektárról van szó jelen esetben, a legjobb földekről. Például olyan is van, hogy Zenta községben elkobzott területeket is itt adtak vissza, a mi községünkben, de olyanról is van tudomásunk, hogy magyarkanizsaiaktól itt elkobzott földterületért Kisbelgrádban kínáltak fel területet. Az azonban már biztos, hogy amint a még érvényben lévő szerződések lejárnak, kevesebb földterületet adhat majd ki az állam.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége