A magyar tamburamuzsika újratöltve

A vajdasági Pendergő tamburazenekar tagjai játsszák, népszerűsítik, kutatják és oktatják a tamburamuzsikát határon innen és túl

Csincsik Zsolt

2020. február 2., 08:35 >> 2020. február 2., 11:54

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria 

A tamburások a Táncháztalálkozón

A tamburások a Táncháztalálkozón

Az adai, óbecsei és csantavéri tamburásokból álló Pendergő tamburazenekar mozgalmas és sikeres évet tudhat maga mögött, miután tavaly megjelent első CD-jük A vajdasági Tisza mente muzsikája címen, amely kilenc népdal-összeállítást tartalmaz. A zenekar emellett határon innen és túl koncertezett, táncházakban lépett fel, zenei képzéseken vett részt és lemezbemutatókat tartott. Majd novemberben Aranypáva-díjban, arany fokozatban és különdíjban részesült a dévaványai KÓTA országos minősítő és a Kádár Ferenc Országos Népzene és Néptánc Versenyen, ahol moholi dallamokkal szerepeltek. Az idei év ugyancsak mozgalmas lesz, miután a megalakulásának ötéves évfordulóját koncertekkel ünnepli a banda, de január–februárban már stúdiófelvétel várja őket, mivel egy zenei csokruk ismét felkerül a legújabb Táncház–Népzene című albumra, illetve a mohácsi busójáráson a legnagyobb tamburásokkal muzsikálhatnak egy színpadon, mint Versendi Kovács József és zenekara, a Vujicsics együttes, a Söndörgő és a Vizin zenekar.
A Pendergő tamburazenekar 2015 szeptemberében alakult meg a Szegedi Tudományegyetemen tanuló bácskai tamburásokból, akik régi ismeretségből és barátságból összeálltak egy zenekarrá. Idővel átalakult a zenekar, az alapítók közül maradt az óbecsei Csonka Balázs (prímtambura, ének) és az adai Apró Kristóf (basszprímtambura, ének). Majd hozzájuk csatlakozott az adai Bognár Odett (basszprímtambura, ének) és a Zombori Péter (basszprímtambura), valamint a csantavéri Gombis Dénes (tamburakontra, ének) és Hajagos Dávid (tamburabőgő). A zenekar célja a dunántúli és alföldi magyar tamburamuzsika népszerűsítése és bemutatása, hogy ez a zene napjainkban is megállja a helyét, mert energikus, vidám és felejthetetlen hangulatot biztosít a hallgatóságnak és a táncosoknak egyaránt. A tizenhat és huszonöt év közötti zenészek olyan tamburamuzsikát játszanak, amely alkalmanként autentikusan szólal meg, de alkalmanként bizonyos keretek között újraértelmezik a zenei anyagot, megújítva azt. A zenekar tagjai a vajdasági Tisza és a Duna mentén gyűjtik a tamburazenét, valamint Vajdaságban több helyen oktatják a gyerekeknek a tamburamuzsikát. A zenekar székhelye Adán található, ott gyűlnek össze gyakorolni a zenészek és készülnek fel az előttük álló koncertekre, fellépésékre. A zenészekkel egy ilyen alkalommal sikerült beszélgetni a zenekarról és a muzsikálásról:
– Szegeden kezdődött minden – mesélte Apró Kristóf, aki negyedéves orvostanhallgató a Szegedi Tudományegyetemen. – Az egyetem 2015-ben kiírt egy zenei versenyt. Én és Csonka Balázs is Szegeden voltunk, ahol néhány barátunkkal elmentünk erre a versenyre és meg is nyertük. Majd ennek apropóján kaptunk egy fellépési lehetőséget Szegeden és környékén. Így kezdődött minden, utána az emberek cserélődtek. Az eredeti zenekarból csak én és Csonka Balázs maradtunk, utána csatlakoztak a többiek. A jelenlegi felállás 2017-től van, azzal, hogy Bognár Odett 2019 májusában csatlakozott – tudtuk meg az orvostanhallgatótól, aki belgyógyásznak készül, és a tamburazenét nagyon jó kikapcsolódásnak nevezte a sok tanulás mellett.
A Pendergő tamburazenekar főként magyar népzenét játszik, és ennek megfelelően alakul a repertoárja is – magyarázta Csonka Balázs, a zenekar másik alapító tagja, aki jelenleg a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem harmadéves harmonika-tambura szakos hallgatója, illetve tamburát tanít a helyi Kroó György alapfokú zeneiskolában.

Pendergő-koncert a Vadvirág-táborban Adán

Pendergő-koncert a Vadvirág-táborban Adán

Tamburaoktatás Péterrévén a VMMI szervezésében

Tamburaoktatás Péterrévén a VMMI szervezésében


– A Pendergő tamburazenekar repertoárjában délalföldi tamburazene szerepel. A vajdasági Tisza mente, a bácskai Duna mente és a Sárköz magyar népdalai. Emellett foglalkozunk a délszláv anyaggal is, de a fő vonalat a magyar népdalkincs jelenti. A délszláv anyagból inkább a szerb foglalkoztat bennünket, ami a környéken jobban jelen volt. Bár még nem vagyunk teljesen tisztában vele, mert a szerbeknél nagyon sok műdalt elneveztek népdalnak. Viszont nem mindegyik az, ezért igyekszünk a régebbi anyagot összegyűjteni – közölte Csonka Balázs. Az elhangzottakat Zombori Péter azzal egészítette ki, hogy a tamburazene autentikus magyar népzene, amelynek alátámasztására megjegyezte: – A zenekarunk két év után már másodszor kerül fel egy népdalcsokorral a Táncház–Népzene című albumra, mivel mi is nyertünk a Hagyományok Háza által kiírt lemezpályázaton. A lemezt minden évben a budapesti Táncháztalálkozókor adják ki. Mindig előző este szokott lenni a Fonó Budai Zeneházban a CD bemutatója. A stúdiófelvétel januárban vagy februárban esedékes számunkra. A pályázatra a Kárpát-medencében lévő zenekarok jelentkezhetnek. A zsűri kiválogatja, hogy ki az, aki ráillik a CD-re, minket ismét beválogattak – mondta Zombori Péter, aki tamburaoktatóként tevékenykedik Adán és Moholon, főállásban pedig hamarosan gépészmérnök lesz. Egyelőre a diplomázásra készül, bár már a szakmájában dolgozik Adán.
A zenekarnak szegezett kérdésemre, hogy mennyire népszerű a magyarok körében a tamburazene, Gombis Dénes rávágja, hogy most már egyre jobban: – Néhány évvel ezelőtt sokkal gyengébb volt az érdeklődés a tamburamuzsika iránt, mint most. Viszont egyre többet hallani, és azok a rendezvények is árulkodnak róla, amelyek csak kizárólag a tamburazenéről szólnak, nemcsak itthon, hanem már Magyarországon is. Bár az anyaországban a tamburazenekarok leginkább délszláv zenét játszanak, azért a magyar tamburazene is fellelhető, ám kisebb számú tamburazenekarok játékaként. Viszont mi a Vajdaságban próbáljuk ezt a magyar vonalat fenntartani. Azt, hogy mennyire népszerű a tamburamuzsika, elég nehéz megválaszolni, mivel konkrét közönséget nehéz megnevezni, de a felkérések alapján egyre inkább népszerűbbnek érezzük. A tamburazene manapság viszont már a táncházmozgalomra is jó hatást gyakorol, amivel arra szeretnék utalni, hogy egyre népszerűbb – magyarázta az informatikus végzettségű zenész, aki főállásban programozóként dolgozik Csantavéren.
A tamburazenekar tagjai kutatják is a tamburazenét, főként a Tisza mentén, de jártak a Duna menti Gomboson is. Csonka Balázs elmondta, hogy vannak még olyan idős zenészek, akár tamburások, akár hegedűsök, akik nagyon sok mindent tudnak még átadni. Ezért igyekeznek minél többet eltanulni tőlük, mert így tudják majd ők is továbbörökíteni. Fontosnak nevezte a hagyományok megélését a magyar népzenén keresztül, amit tovább kell adni az utókornak, mert könnyen feledésbe merülhet mindez. Ezért is tartják fontosnak a tamburazene oktatását, hogy a gyerekek jól játsszák le a népdalokat, valamint mindez mellett megismertessék velük a tamburamuzsika szépségét, a dallamvilágát és a hangzását. A zenekar tagjai ezért tamburaoktatást is végeznek művelődési egyesületekben, képzéseken és táborokban. Gombis Dénes kiemelte, hogy az oktatással biztosítani kell a gyerekeknek a lehetőséget a tamburazene elsajátítására, ami biztosítja a tamburamuzsika fennmaradását. Szerencsésnek nevezte, hogy sok gyerek tanul tamburázni, főleg Adán, Péterrévén, Moholon, Temerinben és Csantavéren. A legnagyobb eddigi oktatásbeli sikerként Csonka Balázs az adai Bodros tamburazenekar kiváló szereplését emelte ki, akik Zombori Péter vezetésével a Fölszállott a páva tehetségkutató különdíjasai lettek 2019-es év végén. Megjegyezte, hogy ezeket a gyerekeket java részt Zombori Péter ismertette meg a tamburával az adai Vadvirág Hagyományápoló Kör táborában. A gyerekek zenekarrá álltak össze és világra szóló sikert értek el a versenyen.

A Bodor Anikó-emlékműsoron Temerinben

A Bodor Anikó-emlékműsoron Temerinben


Pendergő-koncert a Vadvirág-táborban Adán

Pendergő-koncert a Vadvirág-táborban Adán

A vajdasági Tisza mente muzsikája címen jelent meg 2019-ben a Pendergő zenekar első CD-je. A zenekar egyik legfiatalabb tagja, Hajagos Dávid, aki a zenélés mellett a családi vállalkozásban tevékenykedik, elmondta, hogy jók voltak a visszajelzések a lemezről, aminek nagyon örültek. Az elmúlt évben több lemezbemutatót tartottak, amelyen népszerűsítették a CD-t, amely kilenc Tisza menti összeállítást tartalmaz. Zombori Péter és Gombis Dénes megjegyezte, hogy a CD-n elsősorban a hallgatóknak kedveskedtek gyönyörű dallamokkal, de emellett figyeltek arra is, hogy a táncolni vágyók talpa alá alkalmas legyen a tamburamuzsika. A lemez tartalmát a csantavéri Revatnacs stúdióban vették fel Vörös Csongor vezetésével, akinek ezúton is köszönik a szakmai segítséget és a fáradhatatlan munkáját. Az elsődleges céljuk ugyanis az volt, hogy az anyagra a néptáncosok tudjanak táncolni a próbákon, ezért úgy is állították össze. A zeneszámok hosszúsága ezért öt és kilenc perc között mozog. A zenekar a jövőben szeretne újabb lemezt is kiadni, mert vannak ötleteik és formálódik a zenei anyag is. A CD-megjelenés mellett a zenekar tagjai nagyon örülnek annak is, hogy évről évre egyre több fellépésük és felkérésük van. Bognár Odett, az együttes legfiatalabb, tizenhat éves tagja a Pendergő bemutatkozási lehetőségeiről beszélve megjegyezte: – A zenekarral Vajdaság-szerte próbálunk minél több koncertet adni, de Szegeden és a Dél-Alföldön is sok helyre hívtak bennünket, de sokat járunk Magyarországon, valamint felléptünk Romániában és Montenegróban is. Táborokban is járunk, ahol oktatóként vesz részt az egész zenekar, valamint az internetes oldalakra is szoktuk feltölteni a zenénket – magyarázta a gyógypedagógusnak tanuló lány.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége