Az Újfalu helyi közösség épületében, a Gaj utca 50. szám alatt található ideiglenes melegedő január harmadika óta várja a hajléktalanokat, a beüzemelésről pedig a szabadkai önkormányzat válságstábja hozott döntést. Mint azt lapunknak a Vöröskereszt dolgozói elmondták, a nyitást követő első két napon még nem volt felhasználója a mintegy húszágyas háznak, ötödikén egy, hatodikán pedig két rászoruló kért segítséget.
A nehéz szociális helyzetben élők ebben a melegedőben kaphatnak menedéket a fagyhalál veszélye elől, emellett meleg italt, tiszta ruhát, cipőt, ágyneműt, illetve tisztálkodási szereket kapnak, a Népkonyháról pedig biztosított számukra a napi három étkezés. A melegedő-programot Szabadka Város, a Szociális Központ, a Vöröskereszt és a Caritas együttműködéssel közösen szervezi meg. A helyiségben folyamatos felügyelet alatt állnak a felhasználók. Az első váltásban reggel 8-tól 15 óráig a Vöröskereszt, a délutániban a Caritas önkéntesei dolgoznak este 10 óráig, azután ügyeletet tartanak.
Ricz Gábor, a Caritas igazgatója lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy az év minden napján igyekeznek minél nagyobb segítséget nyújtani a hajléktalanoknak.
Tavaly 32 felhasználója volt a melegedőnek (Gergely Árpád archív felvétele)
– Évekre visszamenően a Caritas klubban volt a hajléktalanszálló, azon a helyen, amit az önkormányzattól béreltünk. A Gaj utcabeli helyiség egy nagyon jó hely, van egy pultos rész is, ahonnan az önkéntesek ki tudják adni az ebédet és a vacsorát, valamint egy mellékhelyiséget is biztosítottunk, ahol a hajléktalanok tisztálkodhatnak. A termet elláttuk mosógéppel, szárítógéppel. Minden évben önkénteseket biztosítunk szervezetünktől, illetve olyan fiatalok is segítik az ott zajló munkát, akik nevelői meghagyás alapján társadalmilag hasznos tevékenységet végeznek kihágásaik miatt – nyilatkozta a szervezet igazgatója.
Ricz Gábor elmondta, hogy városunk esetében nem beszélhetünk nagy mértékű hajléktalanságról, hisz minden nehéz szociális helyzetben élő személynek van hol lehajtania a fejét, viszont a nagy hidegben nekik is segítségre van szükségük.
– Azt gondolom, hogy Szabadka nagyon szerencsés helyzetben van. Láttunk hajléktalanokat Szegeden, Budapesten, Pécsen és más városokban, ahol sokkal hátrányosabb helyzetben vannak a hajléktalanok. Az a fajta hajléktalanság Szabadkán nincs jelen. Sok embernek van háza, garázsa, hétvégi háza, ahova behúzódik a hideg elől, illetve az év legnagyobb részét ott tölti. A gond télen jelentkezik, amikor nem tudja a helyiségeket felmelegíteni, és fenyeget a fagyhalál veszélye. Ilyenkor bemehetnek a működő hajléktalanszállóba – mondta az igazgató.
A rászorulók akkor jogosultak a segítségre, ha a Szociális Központtól kapott beutalóval érkeznek.
– Persze ide sem jöhet el bárki. Tavaly 32-en voltak bent, mindegyiknek volt végzése a Szociális Központtól, ami azt bizonyítja, hogy nem utalták őt be egy másik, felnőtteket ellátó intézménybe vagy egy befogadó családhoz. Ezt azért fontos tudnunk, mert ebből látjuk, hogy az állam nem fizetett neki máshol szállást. Szerbiában senkinek sem kell az utcán végeznie. Az más dolog, ha valaki nem akarja kihasználni a melegedő, a befogadó család vagy más intézmény nyújtotta lehetőségeket, hanem az utcát járva inkább a maga ura szeretne lenni. Az ilyen személyekkel nem tudunk mit kezdeni, tiszteletben kell tartani a szabad akaratukat. Ha valakit kiskorúsítottak, vagy nem rendelkezik a szabad döntés jogával, akkor sem lehet erőszakkal bent tartani – részletezte Ricz Gábor.
A szálló jelenleg egyszerre 20 rászoruló befogadására alkalmas.
Ricz Gábor (Fotó: Gergely Árpád)
– Nem teremtene túl jó körülményeket, ha több ággyal bővítenék a helyiséget. Természetesen ki lehet onnan venni asztalokat, és a helyükre tenni még több ágyat, de akkor szűkös helyen lennének, ami zavarná a jó közérzetüket. Antiszociális emberekről lévén szó, bővítés esetén nem az a kérdés merülne fel, hogy lesz-e, hanem, hogy mikor alakul ki közöttük konfliktus – magyarázta az igazgató.
A hajléktalanszállóba olyan emberek jönnek el, akiknek nincs kapcsolati tőkéjük, nincsenek barátaik vagy családtagjaik, és ha vannak is, azok nem akarják elfogadni őket.
– Volt olyan hajléktalan is, akinek élt még az édesanyja és gyerekei voltak, mégsem tudott hova menni. Ezzel arra akarok rámutatni, hogy a segítségnyújtás során mennyi szempontot kell figyelembe vennünk az ottlétük alatt. Állandóan nyugtatni kell őket. Természetesen van egy házirend, amit mindegyikőjüknek be kell tartani, de nagyon kevés kell ahhoz, hogy azt áthágják. Például ha valaki megsértette őt az utcán, vagy valami nem a tervei szerint alakult, akkor feszültebb. Általában a hajléktalanná válást egy függőségi betegség előz meg. Egy alkoholistától nem lehet elvárni, hogy ne igyon. Volt olyan időszak, amikor ez szabály volt a szállón, de egy személy epileptikus sokkba esett az alkoholmegvonástól, és rájöttünk, hogy ez nem járható út. Napközben kijárhatnak a melegedőből, és ha valaki függő, akkor meg fogja venni az alkoholt, így nem lenne reális elvárás, hogy ittas állapotban ne jöhessen vissza. Kikötöttük azonban, hogy a melegedőben nem lehet alkoholt fogyasztani, habár volt olyan esetünk is, hogy a befogadott hajnali kettőkor felkeltette az önkéntest és kibocsátást kért az épületből, hogy pálinkát ihasson, mert nem bírta ki nélküle – mondta Ricz Gábor.
A szabadkaiak számos módon jótékonykodhatnak, ha a hajléktalanokon szeretnének segíteni.
– Ismerjük a rászorulókat, ők pontosan tudják, hogy mire számíthatnak a Caritasnál, ezért az év többi részében is látogatnak bennünket. Minden hétfőn ruhaosztás van, élelmiszercsomagot kapnak, ha tudunk nekik adni, kérnek száz dinárt, vagy az irataikat fénymásoljuk le, ha az valamiért szükséges nekik. Ilyenkor mindig leülünk és elbeszélgetünk velük, megkérdezzük, hogy vannak, tehát pszichoszociális segítséget is nyújtunk nekik. Nincsenek sikertörténetek, mindegyikőjükről elmondható, hogy visszaeső. Szabadkán húszon felül van azoknak a száma, akik folyamatosan igénybe veszik a melegedőt. Ez abból is látszik, hogy a vasútállomáson egy sem alszik ott közülük éjjelente. A városban nemigazán találkozhatunk hajléktalannal az utcán, hisz az, aki a szemétben turkál vagy kéreget, nem feltétlenül hajléktalan. A szabadkai lakosok általánosságban segítőkészek. Szervezetünk ételcsomagot és ruhaneműt is elfogad, nagyon sok polgár hoz ruhát, emiatt nagyon sokan felkeresnek bennünket – nyilatkozta lapunknak az igazgató.
