Az egy főre eső bruttó hazai termékkel, azaz a GDP-vel mért életszínvonal Magyarországon 80, Romániában 60, Bulgáriában 30 százalékkal magasabb, mint Szerbiában, mert ezek az országok 2010 óta átlagosan 35 százalékos gazdasági növekedést jegyeztek, Szerbia pedig 20-at – jelentette ki Pavle Petrović, a Pénzügyi Tanács elnöke a Biznis magazinnak. Véleménye szerint Szerbiának megvan minden feltétele az évenkénti 5 százalékos növekedésre, amivel lassan ledolgozhatná lemaradását a szomszédos országokkal szemben, ám alig tudja a 3,5 százalékos növekedést is elérni, és minden valószínűség szerint ezt idén sem haladja meg. Megjegyezte, hogy inkább elhallgatják a nyilvánosságtól, a 2019. év második felében a gazdasági növekedést nem más, mint a török gázvezeték kiépítése jelentette, ami az építészeti iparág éves fellendüléséhez mintegy 35 százalékkal járult hozzá.
A közszférában a bérek gyorsabban növekszenek a GDP-nél, és ezek indokoltsága vitatható, különösen egyes szektorokban. Talán az egyedüli indokolt béremelés az egészségügyben volt, az ápolók bérének 15, az orvosok bérének pedig 10 százalékos növelése, mert tanácsunk, de más piaci elemzések szerint is az egészségügyi dolgozók Szerbiában valóban alulfizetettek, például a tanügyi munkásokhoz képest, szögezte le Petrović. Hozzáfűzte még, hogy a 2020-as költségvetésben lehetőség lett volna a jövedelmi adó nagyobbfokú csökkentésére, a beruházások fokozására a közművesítés, a csatornázás, a szennyvíztisztítás, a hulladéktárolás terén, de a kormány úgy döntött, hogy ezeket az eszközöket béremelésre fordítja.
