A méhészet egyre nagyobb figyelmet kap az utóbbi években. Ennek fő oka a folyamatosan érkező aggasztó hírek a méhmérgezésekről, ebben pedig a tartományban történő felelőtlen gazdálkodás főszerepet tölt be. A probléma orvoslása már túllépett a puszta gazdasági érdeken és egyre inkább közérdeknek számít. Ennek aktualitásáról tartottak hétfőn délelőtt tanácskozást Újvidéken, a Vajdasági Gazdasági Kamara konferenciatermében Az egészséges környezet mutatója a méhmérgezés címmel.
Összesen 10.500 méhközösséget vesztett el Szerbia az utóbbi 10-12 évben, a méhészetet pedig az idén összesen 590 millió dinárral támogatta az ország – hangzott el az előadáson.
A tanácskozáson számos szakember, döntéshozó és érintett is jelen volt. Vojka Milutinović méhész Pancsováról érkezett a tanácskozásra. Családjával már évtizedek óta méhészettel foglalkoznak, és ez jelenti számukra a bevételi forrást.
– Mivel számunkra és sok más kollégám számára is kizárólag ez adja a betevőt, elmondhatjuk, hogy az idén nem sok pénzt tudunk félretenni. A hozam katasztrofális volt. Erre a klímaváltozás is egyre inkább kihat, a méhek nem tudnak ilyen gyorsan alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez – mondta el a méhész, majd hozzátette: az idén legalább a méhmérgezés elkerülte a környéküket.
A méhek legnagyobb mértékű pusztulásáról a környezetünkbe mi magunk tehetünk. 2011-ben Apatinban szúnyogpermetezés által 1050 méhcsalád pusztult el, 2015-ben Nagykikindán 3600, Törökbecsén 442 kaptár esett áldozatául a napraforgó virágzásakor használt növényvédő szerek hatásának. Topolyán a 2017-es év során 1000 méhcsaládot likvidáltak parlagfűpermetezéssel, a sor pedig igen hosszú – mutatta be táblázatban az eredményeket Nada Plavša, az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karának egyik előadója, aki szintén méhész.
– Szerbiában eddig egyetlen méhmérgezést sem vizsgáltak ki megfelelőképpen. Nem készült hivatalos laboratóriumi eljárás, ami a mérgezés tényét igazolná, és bizonyítékként szolgálhatna a későbbiekben. Bírósági eljárás sem indult soha, ezért térítést sem fizettek ki a károsultnak.
Természetesen fontos az anyagi kár megtérítése is, de itt fontosabb dolgokról van szó, mint az anyagi jólét. A méhek az egészséges ökoszisztémának a jelzőrendszerei, eltűnésük igazi katasztrófát okozna, ami kihatna az életünk minden területére.
A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a felelőtlen mérgezést meg lehet akadályozni.
Az adatok alapján a mérgezés az esetek 80 százalékában nem szándékosan következik be, az esetek 20 százalékában az elkövető nincs tudatában, hogy környezetre káros anyagot használt, szándékos mérgezésről pedig még senki sem tud.
– A legnagyobb baj, hogy meg sem találtuk az elkövetőt, megeshet, nem is tud róla, hogy mit tett, ami még nagyobb baj, mert lehet, hogy jövőre is ugyanazt az anyagot fogja használni, amit ki tudja, hol szerzett be, milyen jutányos áron – mutatott rá a problémára Radomir Vlačko, a Vajdasági Méhészeti Szervezetek Szövetségének illetékese. Amikor mérgezés történik, mindképp jelenteni kell az esetet és még idejében megakadályozni a további esetleges károkat.
Milorad Malić tartományi mezőgazdasági segédtitkár elmondta:
– 2016-ban 4 millió dinárral támogatta a tartományi kormány a méhészeket, majd az év végén ezt az összeget kiegészítettük még 10 millióval, így lett 15 millió, azóta pedig folyamatosan növeljük a támogatás összegét. Elégedettséggel jelenthetem ki, hogy 2020-ban az eddigi költségvetési tervek szerint már 30 millió dinárral tudjuk támogatni a méhészetet.
