Fénytörés, a 100 éve született Penavin Olga emlékére

A magyar tudomány ünnepe jegyében tanácskozott a Kiss Lajos Néprajzi Társaság Topolyán

K. P. D.

2019. november 11., 11:38

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

A Fénytörés – Kulturális értékeink a Kárpát-medencében című kötet ismertetésével, Vajdaság, és az egykori Jugoszlávia néprajzi értékeit átfogó előadással és néprajzi vonatkozású textilbemutatóval járult hozzá a magyar tudományt éltető ünnepségsorozathoz a Kiss Lajos Néprajzi Társaság pénteken este Topolyán, a Művelődési Ház kiállítótermében. A szervezők egyben ezzel a rendezvénnyel tisztelegtek a 100 éve született Penavin Olga tanárnő emléke előtt. Dr. Szőke Anna, a néprajzi társaság elnöke elmondta, hogy a Fénytörés című kiadvány két héttel ezelőtt hagyta el a nyomdát, tartalmát tekintve akár tankönyvként is megállja a helyét, és igyekeznek majd minél több településre elvinni.

A Fénytörés című kiadvány szerzői Kónya-Kovács Otília mesefával (Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)

A Fénytörés című kiadvány szerzői Kónya-Kovács Otília mesefával (Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)

A szabadkai-radanováci Sebők Valériának a szlavóniai fonott csipkék ihlette, modern viseleti anyagokból, és lakástextíliákból összeállított tárlatát Dévavári Beszédes Valéria méltatta.

– Az iparosodást követő időszakban Kórógyon, Szentlászlón és Harasztiban maradt fenn használatban legtovább a fonott csipke, és 1910-ben gyűjtötte be Garai Ákos az utolsó ilyen technikával készült kontykötőt. A módszerről egy, a Néprajzi Múzeumban tartott előadáson hallottam 20 évvel ezelőtt, de pontos leírás hiányában magam tapasztaltam ki a fonást a fennmaradt textíliák segítségével – nyilatkozta egyebek mellett Sebők Valéria.

Dr. Siling István nyugalmazott egyetemi tanár Penavin Olgáról és a vajdasági magyar nyelvjáráskutatók tevékenységéről szólt, és a témában megjelent több kiadványt ismertetett néhány szóban.

Ma is szükség van olyan folkloristákra, mint amilyen a vidékünkön végzett kutatások úttörője, Kálmány Lajos, vagy később Penavin Olga tanárnő, ők a dialektológia terén is értékes munkát tudnának alkotni. Ennek az a feltétele, hogy hallásuk legyen a nyelvjárások hangtani hullámzására. Tanúi lehetünk mi is annak, hogy a nyelvi eszközök mindenhol folyamatos változáson mennek keresztül. Jeles kutatóink több évtizede lejegyzett szakszavai, egyebek mellett a földművelés, vagy a kenderfeldolgozás terén mára elavultak, akár feledésbe is merültek. Sőt több településen már nem is beszélik a magyar nyelvet. Viszont jöttek újabb kifejezések, amelyek a további kutatások alapját is szolgálhatnák – mondta egyebek mellett dr. Silling István, aki szólt arról is, hogy vajdasági vonatkozásban a kutatók még adósak egy nyelvtani atlasz elkészítésével.

Ezt követően a szerzők közreműködésével bemutatták a Kiss Lajos Néprajzi Társaság legújabb kiadványát, a Fénytörés című könyvet, amely a Kulturális értékeink a Kárpát-medencében elnevezésű sorozat IV. köteteként jelent meg, és a 100 éve született néprajzkutató, Penavin Olga tiszteletére rendezett 2016-os emlékkonferencia előadásait foglalja nyomtatásba. A Fénytörés Klamár Zoltán, Dévavári Beszédes Valéria, Kónya Sándor, Sebők Valéria, Raffai Judit, Szőke Anna, Tóth-Glemba Klára, Silling István, Bárth János, Nyisztor Tinka és Pastyik László írásait tartalmazza, Szőke Anna szerkesztésében. A Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával megszervezett rendezvényen ízesen előadott, érdekes történeteivel közreműködött Kónya-Kovács Otília muzslyai mesefa, aki a közelmúltban budapesti közönségét is elvarázsolta.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége