Az idei tanévtől kezdve új igazgatója van a magyarkanizsai Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskolának Szepesi Zoltán pszichológus személyében, aki tervekkel telve, ambiciózusan tekint az előtte álló időszakra. Több épület, legalább száz dolgozó, valamint 875 diák tartozik a gondoskodása alá, ám cseppent sincs megijedve a rá váró feladatoktól, inkább kihívásként tekint rájuk. A tanévkezdés apropóján Szepesi Zoltánnal, a magyarkanizsai Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola igazgatójával az új feladatokról és a kitűzött célokról beszélgettünk.
Szepesi Zoltán, a magyarkanizsai Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola igazgatója (Jenei Klementina felvétele)
Korábban a középiskolában dolgozott pszichológusként több mint tíz éven át. Mi motiválta, hogy váltson?
– Az oktatásban kezdtem a szakmát, majd volt egy kis kitérőm a szociális védelem területe felé, de emellett volt mindig a civil szférában is valamilyen feladatom, általában vezetői. Így eleve nem volt tőlem idegen ez a feladatkör, ugyanakkor kerestem a megújulás lehetőségét is.
Hány diák, hány tanár, hány épület tartozik a keze alá?
– Az idei évben történt meg először, hogy 900 tanuló alatti a létszám az iskoláinkban. A 2019/2020-as tanévet 875 tanulóval kezdtük, 60 tagozaton. Ebbe beletartoznak az összevont és a speciális tagozatok is. Összesen öt épületben folyik a munka: Adorjánon, Velebiten, Magyarkanizsán két épületben, továbbá Martonoson. Ezek közül Velebiten van kombinált tagozat, elsőtől negyedik osztályig egy tanítónő foglalkozik a gyermekekkel, ilyen tagozatunk van még Martonoson is, illetve ott még a teljes nyolcosztályos iskola is működik emellett. Adorjánon négyosztályos oktatás folyik, az ottani diákok, miután befejezik a negyediket, ugyanúgy, mint a velebitiek, Magyarkanizsára utaznak iskolába.
Ha már Martonost említette, ha jól tudom, ott idén történik meg először, hogy szerb, összevont tagozatot nyitottak a betelepült koszovói romáknak.
– Így igaz. Tekintettel arra, hogy a lakosság összetétele megváltozott, és új igények merültek fel, megpróbálunk ezeknek eleget tenni, így nekik olyan kombinált tagozatot hoztunk létre, ahol szerb nyelven folyik a tanítás.
Ők eddig Magyarkanizsára utaztak be. Miért volt szükség a változtatásra?
– Praktikus oka volt, hogy ne utazzanak, sőt ennek a megoldásnak köszönhetően nagyobb valószínűséggel mennek be az iskolába és maradnak ott. Szerb nyelvű, felzárkóztató osztályról van szó, és az eddigi tapasztalatok azt mutatják, ezeknek a gyerekeknek a szocializációjában sokat segít az, hogy iskolába járnak. Látjuk, hogy ennek van eredménye. Nekünk fontos, hogy elsajátítsák ennek a társadalomnak a normáit, hogy közvetítsük számukra azokat az értékeket, amiket mi vallunk, és ezért a martonosi kollégák nagyon áldozatos, komoly munkát végeznek, sikerrel.
Mi mindent tehet a fejlődésért?
– Nyilvánvalóan, ha az oktatás színvonalát szeretnénk növelni, muszáj pályázatokban is gondolkodnunk, mert a költségvetési forrásaink szűkösek. Az elmúlt néhány év forráshiányai miatt az épületek állapota, felszereltsége még hagy kívánnivalót maga után. Így az elsődleges célunk az, hogy biztosítsuk az épületek felújítását, ami alapot képez arra, hogy hosszú távon jól tudjuk működtetni az iskolát. Tetőfelújítás, hőszigetelés, tornaterem-felújítás például. Minden épületben szükség van valamire, a Zmaj iskola a legrégebbi, és a legtöbb forrást igényli, ugyanakkor a többinek is a barátságos iskola képét kell sugallnia. Az oktatás színvonalának emelése is mindenképp cél kell, hogy legyen, ami új módszerek és új eszközök bevezetésével valósítható meg. Néhány éven belül digitális úton történik majd az érettségi, ami természetesen megfelelő technikai hátteret is igényel. Addigra meg kell felelnünk ezeknek az elvárásoknak, illetve a tanulókat is meg kell tanítanunk ezeknek az eszközöknek a használatára. Az oktatás digitalizációja olyan szempontból jó útnak tekinthető, hogy a fiatalok ma már a képernyők közé születnek.
Most vezették be az e-napló használatát, ez lehet az első lépés?
– A rendszer már működik az országban, és a volt igazgatónő indítványozására az iskolánk tantestülete is elfogadta, hogy bevezessük ezt a rendszert, amiből úgy vettem ki a részem, hogy operatív módon is bevezettem a tanároknak, akiknek meg kellett tanulniuk a rendszer használatát. Az első visszajelzések pozitívak. Az átállás erőfeszítést, új paradigmát igényel tőlük, de mivel országos szinten kipróbált és bevált rendszerről van szó, nem kell tartanunk attól, hogy esetleg fennakadást okoz, bár az iskolák azért nem teljesen ellátottak, ami a felszerelést illeti. A félévtől a szülők is hozzáférést kapnak majd.
Önnek mint újdonsült igazgatónak mik a személyes tervei, hogy hatékonyabbá tegye az oktatást?
– A tanulólétszám csökkenéséből adódóan vannak nehézségek, az én személyes célom, hogy felkészüljünk arra, amivel mindez jár. Egy relatíve rugalmas rendszert kell kialakítanunk, hogy ezeket a változásokat úgy tudjuk átvészelni, hogy az ne menjen az oktatás minőségének a rovására, ugyanakkor arra is törekszem, hogy hatékonyabbá váljon a kommunikáció a diákok és a tanárok között, mivel meggyőződésem, hogy a tanár és a szülő számára is átlátó kell, hogy legyen a döntések miértje. Az egyik ilyen dolog az, hogy idén páratlan számú elsős osztály van Magyarkanizsán, az eddigiekben megszokott négy helyett három. Most ezt úgy oldottuk meg, hogy egyik évben az egyik épületben lesz két osztály, a másikban egy, aztán a következő évben fordítva, így fenntartható lesz az iskola.
Megszokhattuk, hogy nagyon szép, tömegeket megmozgató rendezvényeik vannak. Ezeket megtartják? Esetleg újakra is számíthatnak?
– Az iskolának nagyon fontosak ezek a rendezvények, amelyek közül kiemelkedik a legnagyobb, a Gyermekfesztivál, ezt a hagyományt természetesen nem fogjuk megtörni. A középiskolák börzéjére is nagy igény mutatkozik minden évben. Újdonság, hogy szeretnénk egy Lego programozó szakkört beindítani, reméljük, mielőbb sikerül megvalósítanunk ezt az elképzelésünket!
Ezzel szinte kapcsolódnak a helyben működő műszaki középiskolához.
– Igen, a középiskolában láthattuk, hogy ez működik, és itt is megjelent az igény az ilyen projektekben való részvételre. A mi feladatunk jelen pillanatban az, hogy megfeleljünk az új idők kihívásainak, ami a gyerekek tanuláshoz való viszonyulásának megváltozását jelenti, ezért kiemelten fontos feladatunk, feladatom az, hogy mindezt összehangoljuk az iskola múltjával. Az elődeink tettek arról, hogy jó híre legyen a magyarkanizsai iskolának, így meg kell felelnünk azoknak az elvárásoknak, amiket az iskola múltja megkíván, valamint azoknak a kihívásoknak is, hogy az előttünk álló változások úgy menjenek végbe, hogy győztesként kerüljünk ki belőlük, tehát izgalmas, kihívásokkal teli időszaknak nézünk elébe.
