Újabb szakasz nyílik meg vasárnap a 11-es közlekedési folyosón, amely szárazföldön Szerbiát Montenegróval köti össze, ám tágabb értelemben ez az út jelenti majd az autópálya-összeköttetést Románia, Szerbia és Montenegró, tengeri úton pedig Olaszország között. A Szerbia és Montenegró közötti szakasz 270 kilométeres. Az E763-as autópálya, azaz a 11-es közlekedési folyosó, Temesvárnál, míg a szerbiai szakasz Versecnél kezdődik. Belgrád–Čačak–Požega–Podgorica–Bar – ezek az épülő közlekedési folyosó fontosabb állomásai. A tervek szerint a 11-es közlekedési folyosó szerbiai szakasza a Miloš fejedelem elnevezést kapja.
ÚJABB 66 KILOMÉTER
Az első, Ljig és Preljina közötti, 40,36 kilométeres szakaszt három éve novemberben nyitották meg. Ennek a szakasznak a kivitelezése 308 millió euróba került, ezt az összeget Szerbia az azerbajdzsáni hitelből finanszírozta. A munkálatok kivitelezője szintén egy azerbajdzsáni gazdasági társaság. Vasárnap az Obrenovac–Preljina szakaszt adják át a forgalom számára. Ez három szakaszt foglal magába: Obrenovac–Ub (26,23 kilométer), Ub–Lajkovac (15,5 kilométer) és Lajkovac–Ljig (24 kilométer), ami összesen 65,73 kilométert tesz ki. Ennek értelmében vasárnaptól összesen 103 kilométernyi autópálya várja a 11-es közlekedési folyosón közlekedőket. Ezt a távot ideális esetben a 130 km/h-ás sebességkorlátozás mellett valamivel több mint 45 perc alatt tehetik majd meg az gépjárművezetők.
Az autópálya használatának a megfizettetése zárt rendszerben működik, ami azt jelenti, hogy mindenki annyit fizet, ahány kilométert ment az autópályán. Obrenovac és Preljina között nagyjából 420 dinárt tesz majd ki az úthasználati díj. Lejárati megfizettető kapu Ubnál, Lajkovacnál, Ljignél és Takovónál nyílik.
Az ígéretek szerint az év végéig a Surčin–Obrenovac, 17,6 kilométeres szakasz is elkészül. Utóbbi költségei az elmondások szerint 209 millió eurót tesznek ki.
Szintén a 11-es közlekedési folyosó projektumához kapcsolódóan április végén az Egy övezet, egy út globális együttműködési program Pekingben megtartott nemzetközi fórumán Siniša Mali pénzügyminiszter aláírta a kínai féllel a Preljina–Požega szakasz kiépítésének a finanszírozásáról szóló megállapodást.
Látogatáskor Zorana Mihajlović építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter (kalappal a kezében) elégedett és büszke volt, hogy az út végre elkészült (Fotó: Beta)
ABSZURDITÁSOK VÁSÁRA
Az Ub–Lajkovac szakasz még 2014-ben elkészült, kivitelezése 75 millió euróba került, ám az elmondások szerint annyira rossz minőségű volt az útburkolat, hogy nem volt elegendő csak a helyreállítási munkálatokat elvégezni, hanem ismét aszfaltozni kellett. 2017 novemberében az építésügyi, közlekedési és infrastrukturális minisztérium bűnvádi feljelentést tett a szervezett bűnözés elleni ügyészségnél Milutin Mrkonjić volt infrastrukturális miniszter és 13 másik személy ellen az ezen a szakaszon észlelt hiányosságok miatt. Az utólag elvégzendő munkálatok nagyjából 8 millió euróba kerülhetnek, mondták akkor.
Egy évvel később, 2018 novemberében, Zorana Mihajlović építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter az Insajder debata című műsorban azt mondta, hogy hamarosan újabb bűnvádi feljelentéseket tesznek az üggyel összefüggésbe hozható személyek ellen. Azt is megjegyezte, hogy időközben kiderült: a szóban forgó útszakaszt a szó szoros értelmében sárból készítették.
– Sárból készült az autópálya, ezt mostanra szakértői vizsgálatok eredményei is bizonyítják. Szinte pontosan egy évvel ezelőtt tettünk bűnvádi feljelentést a projektum kivitelezésében illetékesek ellen, a feljelentést most kiterjesztjük azoknak a laboratóriumoknak a felelős személyeire, amelyek annak idején megfelelőnek minősítették az építkezés során használt anyagokat – nyilatkozta Mihajlović.
TERV- ÉS IRÁNYÍTÁS NÉLKÜL
A közelmúltban a Demostat oknyomozó portál elemző írásában arra a kérdésre próbált választ találni, hogy vajon miért ismétlődnek szüntelenül bizonyos – elsősorban kártékony, vagy hátrányos – dolgok, illetve jelenségek Szerbiában, azaz miért késik most például a 11-es közlekedési folyosó kiépítése. Párhuzamként a 10-es közlekedési folyosó kivitelezését említik, mivel utóbbi szintén a határidők kitolása miatt szerepelt leggyakrabban a sajtóban. A szakma véleménye az, hogy egyebek mellett a nem megfelelő tervdokumentáció és a kifogásolható előkészítő munkálatok – például nem történt meg idejében a földek kisajátítása – miatt képtelenség Szerbiában határidők betartásával megépíteni az utakat.
A portál, a megszólaltatott szakértők véleményére hivatkozva, azt is megálapította, hogy az útépítéssel kapcsolatos nehézségek mindemellett abban keresendők, hogy Horvátországgal ellenben Szerbia nem őrizte meg legnagyobb útépítő vállalatait. Amennyiben működnének még a valamikori nagy gazdasági társaságok, a 10-es és a 11-es közlekedési folyosó építése is sokkal gördülékenyebben haladt volna, áll az elemzésben.
Milan Kovačević közgazdász a portálnak nyilatkozva fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a szerbiai közlekedési infrastruktúra építésének tekintetében azért merülnek fel minduntalan fennakadások, „mert nincsenek megfelelő tervek, sem olyan illetékesek, akik meghatároznák, hogy ki, mit, hol és hogyan építsen”.
