Egy lócsiszár magyarórája

- paródia egy felvonásban -

Pataki Előd

2019. július 29., 08:35

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

 

SZEREPLŐK:

EVITA, lócsiszár, aki magyart tanít

JÓZSI, diák

SZŐNYI, diák

BALLA, diák

ELŐD, diák

LEHEL, diák

ANTAL PISTA, az iskola ezermestere

NAGY Z., informatikatanár

 

 

(Az osztályteremben két asztal összehúzva, a diákok pókereznek. Bejön Evita, senki sem áll fel, folytatják a pókerezést. A tanárnő száját biggyesztve legyint.)

 

EVITA: Hoztatok be kötetet?

(Mindenki hangos nevetésbe kezd, folytatják a kártyázást.)

SZŐNYI: Milyen kötetet? Rejtő Jenő?

(Evita nagyon mérges lesz, idegesen elkezd pakolászni, csapkodja a könyveit.)

EVITA: Persze, Rejtő Jenő, az kell nektek. Állj fel, Szőnyi, és felelj! Feleljél! Azt a bűnbarlangot meg szüntessétek be, vagy menjetek ki játszani!

(Nagy lustán elpakolják a kártyát. Szőnyi feláll, de nem tudja, mit mondjon. A tanárnő hallgat.)

SZŐNYI: Miből feleljek?

EVITA: Tizenegyes szóbeli tétel.

SZŐNYI: Az melyik? Az érettségin is megadják…

EVITA: Na, nem tudod? Jó, megvan a jegyed. Hármas.

(Szőnyin kívül mindenki nevet.)

JÓZSI: Tanárnő, nem mehetnénk ki focizni?

(A tanárnő mérgesen legyint, közben a naplót lapozza.)

JÓZSI: De tanárnő, a torna érettségi tantárgy.

(Erre még idegesebb lesz, csapkodva pakolni kezd.)

EVITA: És a magyar nem az, ugye?

JÓZSI: Van még cájt…

EVITA: Mi?

JÓZSI: Cájt! Van még idő! A mai németórán tanultuk.

LEHEL: Wass Albertet nem vesszük?

EVITA (mérgesen): Nem a tananyag része… Különben is, '89 előtt a kommunizmusban be volt tiltva, engem nem érdekel.

BALLA: Én a mai korszakot neokommunizmusnak nevezem… Érzem a légkörben.

EVITA (gúnyosan): Hát te aztán nagy elmélkedő vagy, menj ki az órámról!

EVITA (ingerülten hozzáteszi): Menj filozófiaórára! Most rögtön! Kifelé az osztályból!

LEHEL: Pedig szép versei vannak Wass Albertnek…

EVITA: Igen? Vannak versei is? Nem is hallottam róla.

ELŐD: Nem lep meg…

EVITA (gúnyosan): Tiszta irónia vagy. Szabotálod az órát a beszólásaiddal.

(Mindenki nevet és mondogatja: „szabotálod”, majd még jobban nevet.)

EVITA (mérgesen, ordítva): Hagyj békén Wass Alberttel! Ilyen zajban nem lehet tanítani! Ti vagytok a hibásak! Miattatok nem tudom leadni az anyagot! Birkák vagytok! A tananyag csak egytizedét tudom leadni!

EVITA (egy pillanat alatt lenyugodva): Na, vegyük a Noszty fiú esetét Tóth…

BALLA (közbevág): Mártával?

(Mindenki nevet, a tanárnő legyint.)

EVITA: Vegyük akkor Kányádit, és jövő órán József Attilát.

ELŐD: Kicsit érdekesen vesszük a tananyagot. Ady után Kányádi, aztán József Attila…

JÓZSI: Lehet ábécésorrendben…

ELŐD: Nem… Nem jön ki.

BALLA: Én tudom. Lóugrásban veszi.

(Mindenki nevet, Evita dührohamot kap, megint csapkod.)

EVITA: Ennyi telik tőletek. Ennyi van a kútfejetekben.

(Bejön Antal Pista, az iskola ezermestere.)

BALLA (felkiált és nevet): Itt a majszter!

(Mindenki elkezd nevetni.)

ANTAL PISTA: Nincs semmi baj? Nem kell valamit megszerelni?

(nevetés)

SZŐNYI: Hát… Nem tetszik tartani nekünk egy magyarórát? Hogy tanuljunk is valamit…

ANTAL PISTA: Fiam, én majszter vagyok, nem rektor…

(nevetés, Antal Pista kimegy)

EVITA: Ennyi telik tőletek. Ennyi van a kútfejetekben.

JÓZSI: Mi?

EVITA: Baj van a füleddel?

JÓZSI: Mi?

EVITA: Nem hallasz?

JÓZSI: Mit?

(Az egész osztály nevet. Kintről hörgés, krákogás hallatszik be. Bejön Nagy Z.)

NAGY Z.: Elnézést. Csak két szót. Valaki elindítva felejtett egy gépet az informatikai laborban. Ki volt? Nagyon drága az áram. (hörög, krákog)

BALLA: Én voltam. Bocsánat, tanár úr. (Hörög egyet.) Csak azért volt, mert tudom, hogy a pénz az informatikában, pontosabban a Jávában van. Azzal lehet sokat keresni, ahogy mondani tetszett nekünk.

ELŐD: Meg a pókerrel.

JÓZSI: Meg a horoszkóppal.

(Mindenki nevet.)

NAGY Z. (hörög): Na, jó, megyek.

SZŐNYI: Tanár úr! Nem tetszik tartani nekünk egy magyarórát?

(Mindenki nevet.)

ELŐD: Legalább nem ötöstől lefele fog osztályozni, mint a miénk.

NAGY Z. (hörög, krákog): Mi van?

(Mindenki elkezd hörögni, krákogni, aztán nevetni.)

EVITA: Semmi. Viszlát.

(Evita kituszkolja az ajtón az infótanárt.)

EVITA: Tehát Kányádi Sándor…

(Csengetnek. Mindenki feláll és kimegy, nem törődve azzal, hogy a tanárnő még tartaná az órát. Még mindig beszél, nem hallatszik, hogy mit mond, a teremben már senki sincs.)

 

 

Függöny


!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége