Az IKT- (információs és kommunikációs technológiai) szolgáltatások nettó kivitele az év első három hónapjában 31,6 százalékkal szárnyalta túl a tavaly ilyenkori teljesítményt, ami arra utal, hogy az exportnak ez a része az idén messze meghaladja a tavalyi 1,13 milliárd eurót – közölte Ana Brnabić kormányfő Belgrádban, ahol tegnap a pénzügyi rendszer innovációiról és digitális technológiáiról tanácskoztak a témában leginkább jártas szakemberek.
Felszólalásában a miniszterelnök elmondta, hogy 2018 volt az első olyan esztendő, amelyben az IKT-szolgáltatások exportjának értéke meghaladta az egymilliárd eurót. A szektor évről évre hihetetlen növekedést jegyez: 2017-ben 21,6 százalékos, tavaly 26,2 százalékos, az idén az első negyedévben pedig ennél is nagyobb arányú bővülést. Az információs és kommunikációs technológiai szolgáltatások kivitele ma már jóval nagyobb hasznot jelent az ország számára, mint a mezőgazdaság vagy a gépkocsi- és gépipar exportja, ezért elmondható, hogy a gazdaság, az állam és a társadalom minden területének digitalizálása a gazdaságfejlesztés legjobb eszköze.
A kormányfő kiemelte, hogy Szerbia már negyedik éve költségvetési többletet valósít meg, és azon kevés országok közé tartozik, melyek közadóssága 60 százalék alatt van, a cél pedig 45 százalék alá szorítani. Közben, noha kielégítőek a gazdaságfejlesztési eredmények – tavaly 4,3 százalék volt a növekedés, az idei előrejelzések 3,5 százalékot prognosztizálnak –, sokkal dinamikusabb bővülésre lenne szükségünk.
– Úgy ismernek mint „digitalizációs kormányfőt”, de valóban hiszem, hogy a siker kulcsa az IKT-szektor fejlesztése, s hogy Szerbia éppen ebben aknázhatja ki lehetőségeit és pótolhatja a lemaradását – mondta a kormányfő, majd arra emlékeztetett, hogy a nemzetközi gazdasággal és pénzügyekkel foglalkozó, brit Financial Times szerint Szerbia világbajnok a közvetlen külföldi beruházások értékét illetően. A jövőben a gazdaság növekedését nemcsak a beruházásokra kell alapozni, hanem elsősorban a hazai cégek innovációira. Ezt a célt szolgálja az oktatási reform is, melynek részeként tavaly az ország 36 gimnáziumában 44 szakosított IT-osztályt alakítottak, s ezekben mintegy 800-an tanulnak. Az idén már 2376 diák jelentkezett az IT-osztályokba, közülük 1644-en tették le a felvételi vizsgát. Az oktatási reformon kívül elindult az adó- és jogrendszer reformja is, és mindez együttesen azt eredményezte, hogy a startup ökoszisztémáknak a világ 150 városát felölelő nemzetközi értékelése szerint Szerbia a legjobb 54 közé került.
A miniszterelnök kiemelte a Szerb Nemzeti Banknak a sikeres digitalizációs folyamathoz való hozzájárulását.
