Furcsa, keserédes ajánlással indítja regényét Szögi Csaba. „Szerelmeimnek, szeretteimnek és szeretőimnek; mindhárom kismadaramat tápláló és éheztető nőimnek.” Szerzőnk szövegében szeretné megfejteni a Nagybetűs Nő titkát. Kísérlete nem spekulatív, hanem valóságos alapokon nyugvó: 40 évesen kezdett Könyve megírásához. Megnyilatkozásait a megelőző évtizedekben átélt, nőkkel való kapcsolatai alapján fogalmazza meg. Így az ajánlásban emlegetett három kismadár a testi, lelki és szellemi háromszög.
Szögi Csaba visszafejlődésregénynek határozza meg munkáját, létezik is egy halvány visszafelé mutató vonulat e munkában, hiszen megindul a betöltött negyven esztendő visszafelé, hogy a legvégén eljusson a születésig. Múltrendező attitűdjét naplórészletekkel erősíti az alkotó, s a konkrét dátumok, bejegyzések objektivitást sugároznak. Ez különlegesen összetartó ereje az önéletírásként ható szövegegésznek. Könyvműfaji megnevezését különösségként elfogadnám, csak úgy éreztem, tapasztaltam olvasásakor, tavaszi mezőn járok, színpompás világ köröttem, s méhek szálldogálnak virágról virágra. Méhecske Szerzőnk, virágok közt változik át bogárrá, szitakötővé, mérges darázzsá; véletlen és kiprovokált, erőszakos metamorfózisok tanúi lehetünk, amely mindig szex miatt bonyolódik. Sikeres és sántító coitusok egész sorát hív pontossággal kifejti Szögi nem tudományos orvosi nyelvezettel, hanem kellemes szépirodalmi eszközökkel, így olvasóját nem hökkenti meg vaskosságaival, nem polgárpukkasztást kíván egyetlen megnyilatkozása sem, noha nevén nevez minden testrészt, cselekedetet, változatossággal használja ezek becézett alakjait is, így éri el, hogy nem csusszan át véletlenül sem a pornóba; bizony szórakoztató, olvasmányos, egy-egy részletében rabul ejtő történeteket mesél.
A nőkhöz fűződő eseményeket Szöginél határozottan befolyásolják a tudatmódosító szerek. Nemcsak alkoholfogyasztásról szól, igaz, erről a legtöbbet, de gyógyszerek, csattanó maszlag (tömény abszint), vadkender, különböző gombák, hasis élvezetével is megismerteti olvasóját.
A regény két kibékíthetetlen ellenpólusként érzékelteti a feminin–masculin együttélést. A küzdősportok részmegjelölésével nevezi meg fejezeteit: így a könyv tizenegy része kilenc menetből, az Előjátékból és a Kicsepeg (Befejezésből) áll. A menetek között átjárnak a szereplők. Szögi idősíkokban és helyszínekben a szélrózsa minden irányába lép, olvasója előtt szinte összehasonlítja személyes szexuális sikereit és kudarcait, rávetíti álmait és ábrándjait, végül „beledöglik a nyílt színi robbanásokba magával rántva a másikat.” A Nagybetűs Nő titkát keresni pedig nem más, mint „az ördög incselkedik veled, vagy te incselkedsz az ördöggel?”. „Mindig a nő választ, és ő is csábít. Csak van olyan ravasz, hogy a férfival elhiteti az ellenkezőjét.” Ez Szögi Csaba megszívlelendő maximája.
Hiánya a kötetnek: Illusztrációk nélkül nem teljes. Ízes gyümölccsé akkor érne, ha egy tűzrőlpattant grafikuslány sok-sok ábrával szerzőtársa lehetne Szögi Csabának. De lesz regényünknek újabb kiadása!
