Az eddig felszínre került anyagból egyértelműen megállapítható, hogy 1983-tól kezdve megkülönböztetett érdeklődés övezett magyarországi állampolgárokat, ha kapcsolatban álltak vagy ekkoriban vették fel a kapcsolatot az Új Symposion leváltott főszerkesztőjével és/vagy szerkesztőbizottsági tagjaival.
A Szegeden élő Ilia Mihály egyetemi tanárra állított besúgó szorgalmasan tudósítja megbízóit, így többek között arról is jelent, hogy 1983. június 23-án „beszélgetést folytatott B. TIBOR-ral, az uj Symposion volt szerkesztőjével és egy ismeretlen nevü jugoszláv nővel, aki feltehetően szintén a lap munkatársa volt. A két ujságiró Budapestre készül utazni.” (A NOIJ egyik változata cikkem 3. részének mellékleteként jelent meg.) Lehetséges, hogy a név elírás, B. betűvel kezdődő vezetéknevű, Tibor nevű szerkesztője ugyanis a Sziveri-féle lapnak nem volt.
Sziveri János hozzátartozói bocsátották rendelkezésemre az „Endrei” fedőnevű titkos megbízott Tóth Sándor rendőr századosnak 1985. április 11-én „egy nyilvános szórakozóhelyen” nyújtott beszámolóját Németh Zsolt jugoszláviai útjáról. A BM III/III 2-es alosztályának jelentése öt nappal későbbi. A rendszerváltás után majd hivatásos politikai pályára kerülő fiatal értelmiségi 1985 tavaszán néhány társával a Délvidékre utazott, hogy testközelből ismerkedjen meg az itteni helyzettel. Egyikük – nyilván maga„Endrei” – megfigyelési feladatokat végző titkos megbízott volt. Sziveri Jánosék, miután a hatalmi önkény Újvidékről „eltanácsolta” őket, ekkoriban Temerinben éltek Matuska Mártonék korábban már hosszú ideje lakatlan szülői házában. Mi, a volt szerkesztők éppen itt ünnepeltünk valamit, amikor a vendégeink váratlanul betoppantak. Az irántuk megnyilvánuló bizalmatlanság ebből a váratlanságból fakadt. A légkört kiválóan visszaadja a titkos megbízott jelentése, aki ugyan finoman ironizál a helyzeten – könnyen tehette –, de voltaképpen nekünk volt igazunk, amikor ráéreztünk a nemes szándékkal közeledők mögött megbúvó nemtelenre is.
„Barátom Németh Zsolttal 1985. március 30 április 9. között Jugoszláviában járt. Az utazásra Németh Zsolt jugoszláviai barátjának meghivása nyomán került sor. Célja a délvidéki magyarság helyzetének a megismerése volt. Ujvidéken Gubástól kapott cím alapján xxxxxx nevü fotósnál szálltak meg 3 napra. Dormán segitségével találkozó jött létre az Uj Symposion leváltott szerkesztőgárdájával. Ez a véletlennek volt köszönhető, mert xxxxxx volt főszerkesztőnél éppen ott ült jóformán az egész régi szerkesztőgárda. Ezen a találkozón a hangulat nem oldódott fel. Sziveriék gyanakodtak, nem volt jó ajánlólevél, hogy Némethék kapcsolatba kerültek az Uj Symposion uj szerkesztőjével [Purger Tiborral – Cs. B. megjegyzése]. Egész utjukon tapasztalható volt az emberek értetlensége. Jugoszláviában nincsenek az emberek hozzászokva hátizsákos magyar fiatalokhoz, akik nem vásárolni mennek, hanem faggatózni a viszonyok után. Szinte mindenki feltette a kérdést, hogy ki küldte őket, ki pénzeli utjukat, milyen szerv áll mögöttük. /A magyar BM, a jugoszláv BM vagy a KGB?/
A régi szerkesztőségtől lényegi információt nem nyerve, az uj főszerkesztővel sem volt szerencsésebb a találkozás. Az kiderült, hogy komolyan sujtja őket is az irodalmi bojkott és cikkeket kértek Némethéktől bármilyen témában /kivéve a jugoszláviai magyarság helyzetét/.
Utazásukra nem lehet azt mondani, hogy előzetesen meg lett volna szervezve, kapcsolataikat szinte kivétel nélkül ott kötötték, utjuk mintegy helyzetfelmérés volt, ismeretségeikre további kiutazásaik során is támaszkodni akarnak, illetve azokat tovább építeni.
A nyert információkat csak a legszükebb ismeretségi körben akarják terjeszteni, elsősorban a jugoszláviaiak védelme érdekében.”
Értékelés: A tmb. utazási tervében meghatározott feladatokat végrehajtotta.
Jelentése oprativ értékü.
Az 1985. április 18-ai operatív jelentés is egy a vajdasági magyarság helyzetével foglalkozó kutató útjáról számol be:
A szerv ellenőrzése alatt álló xxxxxx a közelmultban Jugoszláviában járt a délvidéki magyarság helyzetének tanulmányozása céljából. Érdeklődése mindvégig a jugoszláviai magyarság »elnyomásának« konkrét eseteire, illetve az ott tapasztalható spontán asszimiláció okainak kutatására irányult.
Kapcsolatba került olyan személyekkel, akiknek nemzetiségi sérelmeik vannak, pl. az Uj Symposion leváltott szerkesztőgárdájával...
Egy szeptember 19-ei napi operatív jelentés viszont már „bizalmas nyomozás célszemélye” kapcsán érzékelteti feletteseivel a szegedi József Attila Tudományegyetem Harmadkor című kiadványa és szerkesztői iránti figyelmük ismételt fellángolását, melyben szerepet játszott egy, az Új Symposionra vonatkozó információ is.
A szigorúan titkos információs jelentést – minősítését a Belügyminisztérium 1999. április 7-én törölte – talán érdemes az eredetinek megfelelő formában közölni:
30/667/12
Szeged
= szeged nr 64 0918 13.50 =
információs jelentés
xii. 1985. szeptember 18. /59/.
k/3 12-12
xxxxxx egyetemi hallgató, / szeged, xxxxxx alatti lakos arrol tájékoztatja barátját, xxxxxx alatti lakost, hogy a szegedi jate-n megjelenö „harmadkor” elnevezésü kiadvány 4. számának szerkesztésére 1985. szeptemberében kerül sor, ebben a szerkesztöség szivesen közölne a jozsef attila körrel /jak/ kapcsolatos bármely hirt, amelynek megfelelö a korlátozott nyilvánosság. irodalmi estek szervezését is tervbe vették, amelynek (sic!) a jak-hoz beadott folyoirattervek csoportjainak felolvasására épülnének.
ezek:
- „84-es kijárat /kukorelly, györe, márton, krasznahorkai és képviselöik/
- elek-csengeri-lezsák nevével fémjelzett tervezet
- un. „avangarde” terv.
egyik pécsi, ismeretlen kapcsolattól a „harmadkor” szerkesztéséhez olyan tippet is kaptak, hogy célszerü lenne a jugoszláviában „szétvert” „uj sympozion” (sic!) elnevezésü folyoiratban publikalo magyar költöknek – csorba bela, fenyvesi otto, szivesi (sic!) jános – irodalmi nyilvánosságot adni, mivel jugoszláviában magyar nyelven ugy sem publikálhatnak.
intézkedés:
tájékoztatjuk a bm. iii/iii-2, 4 osztályát.
salgo lászlo r. szds. dr. földvári lászlo r. alezredes
fökapitány áb. helyettese
adta: 0005 70 mrfk +161+
