„Mindenkinek jogában áll beleszólni jövőjébe”

A magyar nemzet egységének fontosságára emlékeztettek Szabadkán az 1848–49-es szabadságharc évfordulójának alkalmából

P.E.

2019. március 15., 20:43 >> 2019. március 15., 21:43

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria 

Az 1848–49-es forradalomra és szabadságharcra emlékeztek ma este Szabadkán a Jadran Színpadon a Vajdasági Magyar Szövetség szervezésében tartott központi ünnepségen. A felszólalók visszatekintettek a múltra, felidézték a 171 évvel ezelőtt kezdődő szabadságharc alapelveit és szellemiségét, de Magyarország, illetve a határon túli magyarság és a nemzetállam jövőjének tekintetében is gondolatokat fogalmaztak meg, különös tekintettel a közelgő európai parlamenti választásokra. A rendezvény, amelyen többek között Magyarország diplomáciai képviselői, továbbá a VMSZ köztársasági, tartományi és helyi önkormányzati képviselői, valamint a vajdasági magyarság intézményvezetői és közéleti szereplők vettek részt, díszvendége dr. Varga Judit, Magyarország Miniszterelnökségének európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkára volt.

Pásztor István: Nekünk, vajdasági magyaroknak, akik kettős állampolgárok lévén az európai jövőbe is beleszólással bírunk, egyszerű dolgunk van: azt támogatjuk, ami megtart bennünket, a nemzetet (Fotó: Ótos András)

Pásztor István: Nekünk, vajdasági magyaroknak, akik kettős állampolgárok lévén az európai jövőbe is beleszólással bírunk, egyszerű dolgunk van: azt támogatjuk, ami megtart bennünket, a nemzetet (Fotó: Ótos András)

Megtörténik, hogy a megemlékezést, az ünnep pillanatát az aktuális események határozzák meg, állapította meg alkalmi beszédének bevezetőjében Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. Szavai szerint a küszöbönálló európai parlamenti választások kampánya egyetlen nagy politikai csatamezővé változtatta az országokat, még Szerbia is ezen események terepévé válik, a magyarországi ellenzéki pártok a belgrádi és vajdasági sétálókat buzdítják. Mint azt Pásztor István hozzátette: ezek az események csendben zajló forradalmat jelölnek. A sokszor hangos szócsaták ellenére is csendben zajlik az elmúlt évtizedek mainstream folyamatai által átalakított Európát felrázó forradalom.

A MAGYARSÁG VÉLEMÉNYE SZÁMÍT

Európáért vívnak azok, akik szinte elérhető közelségbe hoztak egy, a múltját feledő Európát, és azok, akik a római jogra, a keresztény etikára és a görög filozófiára épülő, a történelmi hagyományokat tiszteletben tartó Európáért küzdenek, fogalmazott Pásztor István, majd történelmi visszatekintésében egyebek mellett rámutatott, hogy a Bécsi Kongresszus és a Szent Szövetség célja a feudális monarchiák fenntartása volt, kongresszusai megfelelő manőverezési terepet adtak a forradalmi kezdeményezések letörésére, a válságkezelésre. Számukra 1848 válsághelyzetet jelentett, amit kezelni kellett, de kikkel szemben, tette fel a kérdést Pásztor István, azonnal megválaszolván azt: „Mindazokkal, akiknek Európa a hazájuk volt, nem rendelkeztek azonban kellő erővel ahhoz, hogy politikai irányokat szabjanak. Azokkal szemben, akik ennek ellenére is bele akartak szólni a jövőbe.”

Vajon akiknél a számbeli fölény, a magasabb fejlettségi szint, azoknál az igazság? – tette fel a következő kérdést ünnepi beszédében Pásztor István.

Ótos András felvétele

Ótos András felvétele

– Felhasználva minden történelmi tapasztalatunkat, nem engedünk nagyhatalmi érdekeknek, birodalmi allűröknek, hanem erős hittel meg akarunk felelni annak, amiért Batthyány Lajos az életét adta, ami Széchenyi István lelkét megtörte, ami Petőfi Sándort a csatatéren hagyta: ez pedig nem más, mint azon nemzeti akarat beteljesítése, hogy a legszebb európai hagyományok tiszteletével, de nem annak alárendelve fejlődni. A bőség kosara, a jog asztala nem puszta költészet, hanem politikai irány is. Ebben a vonatkozásban két világos, egymással szemben álló értékrenddel nézünk ma szembe és választanunk kell, nem csak magunk, de a jövő nemzedékek sorsáról is döntve. Európát időről időre erős törésvonalak jellemezték. Minden jó értelemben vett, és a magyar nemzet által is támogatott, egységes fellépést célzó törekvések mellett is. Mégpedig a gazdasági és hatalmi érdekek mentén. Manapság megint olyan időket élünk, amikor ezek az érdekek felülírják a közös vívmányokat. Amikor a népek szava, válsághelyzetként is leírható. Azonban az Európa-szerte zajló csendes forradalom azt mutatja, hogy az emberek nem önmagukat, hanem a tőlük eltávolodott eliteket tekintik a válsághelyzet okozójának – hallhatta az ünneplő közösség.

A VMSZ elnöke a folytatásban Robert Schumant idézte: „Az európai közösség nem fog hasonlítani sem egy birodalomhoz, sem a Szent Szövetséghez; a nemzetek közötti kapcsolatokra kiterjedő demokratikus egyenjogúság lesz az alapja. A vétójog összeegyeztethetetlen egy olyan berendezkedéssel, amely a többségi döntéshozatal elvére épül és kizárja az erőfölény másokkal szembeni diktatórikus alkalmazását.” Mint hozzátette, a schumani elképzelés sajnos nem jelenik meg nemes formájában a mai EU-ban. Szavak szintjén, frázisokban kielégítően teljesít, csak éppen az embereket érintő, a nemzetek józan eszét zavaró lényegi problémákkal nem foglalkozik és az erőfölényből fakadó politizálást választja, hangsúlyozta Pásztor István.

– Európai polgárnak lenni nem jelenti ugyanazt, mint európai uniós polgárnak lenni. Mi, vajdasági magyarok azon európaiak közé tartozunk, akikre ez érvényes. Ugyanakkor a nemzethez tartozás kettős helyzetet teremt számunkra, mert, ha a szülőföldünk által nem is, de nemzeti hovatartozásunk alapján az Unióhoz is tartozunk. Számunkra egyértelmű, hogy csakis olyan magyar politikát tudunk támogatni, amely nemzetben gondolkodik, jószomszédi viszonyokat ápol, egyenrangúságon, ugyanakkor közös cselekvésen alapuló Európai Uniót épít, ahol egyszer nekünk is helyünk lesz. Ennek a politikának Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a szimbóluma. A kérdések, amik Orbán Viktor kormányzása és politizálása által az európai színteret is uralják és az európai parlamenti választási kampány középpontjába helyezik személyét, általa pedig a magyarokat, nem miatta aktuálisak, de miatta léteznek a legszélesebb nyilvánosság előtt. Nekünk, vajdasági magyaroknak, akik kettős állampolgárok lévén az európai jövőbe is beleszólással bírunk, egyszerű dolgunk van: azt támogatjuk, ami megtart bennünket, a nemzetet. A mai ünnepre hangolódva: nem engedünk a ’48-ból, támogatjuk az egyetemes magyar nemzetet képviselő, az idők szavát meghalló, történelmi tapasztalataiból okuló, jószomszédságra építő magyar politikát, mert csak az tesz bennünket, kisebbségben élő magyarokat képessé arra, hogy ebben az újrarendeződő Európában és az EU-nak kiszolgáltatott, hosszan és méltánytalanul előszobáztatott Szerbiában érvényesíteni tudjuk érdekeinket – hangsúlyozta Pásztor István.

Dr. Varga Judit: Magyar részről alapvető fontosságúnak tartjuk a nemzeti kultúra, a nyelv és a nemzettudat megőrzését, a családok támogatását (Fotó: Ótos András)

Dr. Varga Judit: Magyar részről alapvető fontosságúnak tartjuk a nemzeti kultúra, a nyelv és a nemzettudat megőrzését, a családok támogatását (Fotó: Ótos András)

BÁTORSÁG A MEGMARADÁS ZÁLOGA

Alkalmi beszédében dr. Varga Judit a 1848-as eseményekre való történelmi visszatekintést követően a jelen aktualitásaira tért ki, rámutatván, hogy a magyarságnak napjainkban is bátornak kell lennie, „mert bátorság nélkül egy nemzet napjai meg vannak számlálva. A magyarság csak akkor lehet szabad, ha elég bátor ahhoz, hogy harcoljon az igazáért, emelte ki Varga Judit.

– Magyarország ezeréves fennállása alatt mindig az európai értékközösség szerves része volt és lesz is a jövőben. Hazánk történelme szorosan kötődik az európai szellemiséghez, ezer éve tagjai vagyunk a keresztény európai népek családjának. Európához tartozunk. Ez vitán felül áll, hiába próbálják meg egyesek napjainkban ezt kétségbe vonni. Tiszteljük a más álláspontot képviselő államokat, nem kívánunk beleszólni abba, ki-mit tesz saját hazájában. Ugyanúgy elvárjuk, hogy magunk dönthessünk azokban a kérdésekben, amelyek nemzeti hatáskörbe tartoznak. Mi, magyarok, ahogy 1848-ban, úgy ma is, szép szóval állunk ki függetlenségükért és felhívjuk az emberek figyelmét arra, hogy veszélyben van biztonságunk, szabadságunk, keresztény kultúránk – fogalmazott Varga Judit.

Az alkalmi rendezvény díszvendége a folytatásban a május 26-án esedékes európai parlamenti választások témájára tért ki, emlékeztetvén, hogy azon a külhoni magyarok is részt vehetnek.

– A kontinens jövője nagyban függ attól, hogy a következő években milyen döntéseket hozunk, milyen irányba indulunk tovább. Magyar részről alapvető fontosságúnak tartjuk a nemzeti kultúra, a nyelv és a nemzettudat megőrzését, a családok támogatását. Számunkra ezért nagy jelentőséggel bír, hogy az idén először az Unió területén kívül élő magyar állampolgárok is élhetnek az európai választójoggal és részt vehetnek Európa sorsának alakításában. Május 26-án döntenünk kell arról, hogy milyen Európát szeretnénk. Döntenünk kell arról, hogy meg kívánjuk-e őrizni keresztény gyökereinket, biztonságunkat, nemzeti identitásunkat és szuverenitásunkat. A tét ma sem kisebb, mint ami 171 évvel ezelőtt volt – osztotta meg gondolatait az egybegyűltekkel Varga Judit.

Az ünnepi megemlékezés a Kisimre Árpád összeállításában bemutatott E becses zászlónak, a Hazának! című alkalmi műsorral fejeződött.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége