Magánbefektetések és új határátkelő

A zombori polgármester évértékelője

Fekete J. József

2019. január 7., 21:11

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria 

A hagyományos év végi fogadáson mondott rövid évértékelőt Dušanka Golubović polgármester asszony. A koktélra gazdálkodók, vállalkozók, közintézmények, médiaházak képviselői, illetve sajtótudósítók kaptak meghívást.

Zombor polgármester asszonya (Fotó: Fekete J. József)

A polgármester asszony kifejtette előttük, hogy 2018 a jubileumok és a történelmi-kulturális hagyományok megünneplésének jegyében telt, a legjelentősebb évforduló mindenképpen a Vajdaság Szerbiához csatolásának századik esztendeje volt.

– Az elmúlt esztendőben számos kulturális esemény is történt városunkban, amelyek közül kiemelkedik az első zombori filmfesztivál. A város beruházásokat végzett az oktatási infrastruktúrában, elindult a magánóvodákba iratkozók költségeinek részfinanszírozása. Az oktatásügy fejlesztése továbbra is elsőbbséget élvez. Ennek érdekében hoztuk létre a tanügyi dolgozók továbbképzését szolgáló központot, ami az egykori tanítóképzőben kap helyet – sorolta a polgármester asszony, aki további fejlesztéseket helyezett kilátásba az egészségügyben és a szociális ellátásában. A sporttámogatás terén a Városi Stadion keleti lelátója építésének befejezését emelte ki.

Dušanka Golubović rámutatott a magyarországi és horvátországi városokkal való határon átívelő együttműködés révén megvalósuló projektek sorára. Elmondta, hogy a népesedéspolitika ösztönzésének keretében a Demográfiai Minisztérium segítségével lehetővé tette a város, hogy fiatal házaspárok falusi kertes házakat vásárolhassanak maguknak.

– A gazdaságot illetően 2018-ban a magánbefektetések voltak a jellemzők, a város infrastrukturális beruházásokat tett, mindenekelőtt az ipari övezetben és az ivóvízellátásban – mondta a polgármester asszony, majd hozzáfűzte, hogy Zombor továbbra is nyitott marad a jó emberek, a helytálló ötletek és a jó befektetések előtt.

BŐVEBBEN

Vajdaság Szerbiához csatolását november 13-án színpadi játékkal ünnepelték meg a Népszínházban, majd több civil szervezet közös ünneplést tartott a Szent György téren. Lelkesedést váltott ki az I. Péter király lovas szobrának visszaállításáról szóló városi határozat is. A szobrot 1940-ben emelték, de még egy évig se állt, a hatalomra lépő magyar közigazgatás eltüntette a Szent György térről. Sokan úgy tudják, ledöntötték, majd megsemmisítették, Valójában a magyar hatóság a Városi Múzeum depójában helyezte el, majd az új hatalom az ötvenes években kiadta a városi labdarúgóklubnak, amely beolvasztatta az ércet és árából a focit finanszírozta. Persze azt se kellene elfeledni, hogy I. Péter király lovas szobrát Schweidel József aradi vértanú és II. Rákóczi Ferenc zombori szobrának beolvasztott bronzából öntették.

Tavaly ünnepelték a városban az első szerb tanítóképezde, a Norma megalapításának 240. esztendejét.

Az év infrastrukturális beruházása mindenképpen a Haraszti–Bácsszentgyörgy-határátkelő elkészülte volt, amit Szijjártó Péter és Ivica Dačić, Magyarország és Szerbia külügyminiszterei nyitottak meg.                               

Tavaly Zombort külföldi diplomaták sora és számos hazai politikus látogatta meg.

A helyi önkormányzat februárban dr. Milan Zobenica főorvost, a Vöröskereszt zombori szervezetének tiszteletbeli elnökét, októberben Nikita Andrejev vízépítészt, a régió árvízvédelmének mindenesét tüntette ki.

AKIK MÁSKÉNT LÁTJÁK

Egy Zomborból külhonba szakadt, Kanadában és az Egyesült Államokban három évtizede tanárként és oknyomozó újságíróként tevékenykedő dr. Vera C. idehaza töltötte a nyarat, majd hazatérte után nyílt levélben tájékoztatta a zomboriakat élményeiről. Leírta, hogy a Laza Kostić Művelődési Központ által szervezett Art okupacija kétnapos összművészeti program jószerével pénzherdálás volt. Miként írja, a „művészeti megszállás” büdzséje 17 000 eurót tett ki, a résztvevők pedig diákok és egyetemi hallgatók voltak, akiket a Diákotthonban szállásoltak el és étkeztettek, tiszteletdíjat aligha kaptak. Vagyis marad a kérdés: mire költötték el a pénzt? Az egykori jugoszláv tagköztársaságokból „importált” művészpalánták mellett/helyett miért nem ad teret a Művelődési Központ nyaranként a zombori művészeknek, akik szívesen és olcsóbban is bemutatkoznának szülővárosuk közönségének.

Az óceánon túl élő tanárnőnek szálka a torkán az I. Zombori Filmfesztivál is. Miként a nyílt levél szerzője írta, még a fesztivál nevét is lehetetlenség, de felesleges is megjegyezni. Pedig a város 150 ezer eurót fordított rá. A nyitónapon fölvonult a városi elöljáróság, és végigülte az elhúzódó megnyitót, az első vetítés 11 óra 30 perckor kezdődött, ekkor a városvezetés csendben kiosont a teremből, az első epizódot se várták meg. Másnap meg se jelentek. A levélíró szerint mindössze húszan lehettek a nézőtéren, amit úgy értékelt, hogy a zomboriak nem a filmművészettel szemben nyilvánították ki nemtetszésüket, hanem a helyhatalmat „jutalmazták” távollétükkel.

Különös, hogy a vetítésekről távol maradtak azok, akik kitalálták és finanszírozták a fesztivált, fogalmazott a levélíró, aki hozzátette, a rendezvény keretében kellett volna bemutatni egy zombori játékfilmet, egy jeles horvát rendező alkotását. A film nem készült el, mert a rendező (Lordan Zafranović, a szerző megjegyzése) zombori tartózkodása során rájött, hogy az ötletgazdák valójában egy szarajevói történetet akartak neki zomboriként eladni, ezért összepakolt és súlyos szavak közepette elhagyta a várost.

Szilveszter napján jelent meg egy helyi hírportálon Dragan Knežević nyílt levele, amelyben beszámolt, hogy még 2014-ben előállt egy biomasszával működő hőerőmű tervével, egy legalább 35 millió eurós beruházással, ami az energiatermelés mellett három falunak, Aleksa Šantićnak (Sárinak), Gádornak és Őrszállásnak biztosított volna megélhetést. A projekt szerzője szerint a hatályban lévő törvény értelmében ki lehetett volna vonni az árverés alól azokat az állami szántókat, amelyeket ezekben a falvakban a korábbi mezőgazdasági vállalatok műveltek, hogy azon a 6000 hektáron a parasztok a biomassza előállításához szükséges növényeket neveljenek, ami évente hektáronként 1200–1500 euró tiszta jövedelemmel járt volna. Németországi támogatót talált mind a növénytermesztésre, mind a hőerőműre, ám a város nem tett semmit a megvalósítás érdekében. Amikor ezt a nyilvánosság elé tárta, a polgármester asszony majdnem kirúgatta a (haladó) pártból. Végül a németországi befektetők elálltak a dologtól.

Knežević szerint Zombor város érdektelen volt 550 új munkahely megteremtésében. Most kanadai partnerekkel készül egy biodízel üzemanyag finomító létrehozására. Korábbi tapasztalatai nyomán ezt az 1200 munkahelyet teremtő vállalkozását nem is kívánja fölkínálni Zombornak.

Pedig a Nemzeti Lokális Gazdaságfejlesztési Egyesülés (NALED) 2017-ben kedvező gazdasági környezetté minősítette Zombor városát.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2019     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Közbeszerzés (Javna nabavka) | Dokumenti i pravilnici

Támogato: Bethlen Gábor alap
ISO9001 sertified
ISO14001 sertified
IQ NET sertified

Development & Hosting by: CNT | Design by: Plakatila