Sorsdöntő voksolást tartottak volna ma a brit parlamentben, ahol a képviselők a Brexit-megállapodásról akartak dönteni. A kormány azonban lefújta a szavazást, mert a többség valószínűleg elutasította volna az EU-val kötött alkut, ez pedig politikai felforduláshoz vezethetett volna. Az EU bírósága tegnap azt üzente: London akár vissza is vonhatja a kilépési szándékát.
Tegnap is sokan tüntettek a brit parlament előtt. Egyikük molinóján az üzenet: a legjobb megállapodás, a bennmaradás (fotó: AP/Beta)
Történelmi jelentőségű szavazásra készült a brit parlament. Az alsóházi képviselőknek ma kellett volna dönteniük arról a megállapodáscsomagról, amelyet a kormány novemberben kötött az EU-val a Brexit feltételeiről, valamint London és Brüsszel jövőbeli kapcsolatrendszeréről.
A voksolást azonban tegnap lefújta, és későbbi időpontra halasztotta a kormány. A megállapodás reménytelennek tűnő elfogadási esélyei miatt a konzervatívok több vezető politikusa a napokban már többször felvetette a voksolás elodázását. Sok jel utalt ugyanis arra, hogy a többség elutasítaná az egyezséget. A parlamenti „nem” pedig ellentétes a Theresa May vezette konzervatív (kisebbségi) kormány céljaival.
May tegnap a parlamentben – soron kívüli felszólalásában – részben azzal indokolta a halasztást, hogy a megállapodás a képviselők „jelentős mértékű” elutasítására talált volna. Jeremy Corbyn, az ellenzéki Munkáspárt vezetője azonnal azzal vádolta a miniszterelnököt, hogy „elveszítette az ellenőrzést az események fölött”, kormánya pedig káoszba süllyedt.
A döntés legfontosabb oka nyilvánvalóan az, hogy a parlamenti többség elutasítja az egyezséget. Ha kútba esett volna az alku, az ország két választási lehetőség elé került volna: 1. megállapodás nélkül, rendezetlen körülmények között (és súlyos veszteségek árán) hagyja el az EU-t, 2. bennmarad a közösségben (ehhez vissza kellene vonnia a kilépési szándékát). A hónap elején készült országos közvélemény-kutatás válaszadóinak többsége ez utóbbi változatot támogatta.
A helyzet immár egyre bonyolultabb és zavarosabb. A megállapodás elutasítása esetén kormányválság is kialakulhatna, az pedig könnyen May bukásához, esetleg idő előtti választás kiírásához vezethetne.
A fő gond, hogy még a (kisebbségben) kormányzó konzervatívok többsége is elutasítja a Brexit-paktumot, és azt szeretné, ha parlamenti képviselőik is ezt tennék. A párttagok körében végzett felmérés résztvevőinek a fele pedig azt vallja, jobb inkább egyezség nélkül távozni az EU-ból (2019 márciusában), mint a jelenlegi feltételekkel.
Az egyre nagyobb felfordulás ellenére a Brexit ellenzői továbbra is abban bíznak, hogy végül nem lesz válás. Bár a bennmaradásnak jelenleg magas a támogatottsága a szigetországban, eddig nem igazán látszott, hogyan lehetne jogszerűen kihátrálni a Brexitből.
Az EU Bírósága azonban tegnap adott egy „ötletet”. Ítéletben mondta ki: ha egy tagállam már kinyilvánította kilépési szándékát, egyoldalúan és demokratikus keretek között vissza is vonhatja azt. A döntésről írásban kell tájékoztatnia az EU-t. Ebben az esetben az érintett állam továbbra is uniós tag maradhat, a korábbi feltételek szerint. A bíróság ezzel mintegy bátorítást adott a Brexit visszafordításához.
Nagy-Britanniában 2016-ban tartottak népszavazást az uniós tagságról, amelyet a többség elutasított. Egy évvel később London hivatalosan is jelezte: távoznak a közösségből. Skót, brit és európai parlamenti képviselők azonban az EU bíróságától kértek állásfoglalást arról, hogy visszakozhat-e a szigetország, ha netán meggondolná magát. Tegnap kiderült: megteheti, ám csakis megszabott időhatáron belül. Ha a rendelkezésére álló időn belül elmulasztaná ezt, automatikusan és megállapodás nélküli pottyan ki az Unióból.
