2024. március 28., csütörtök

Háromnapos ünnep Magyarkanizsán

A kiszámíthatóság, a biztonság és a stabilitás megteremtése a cél, mondta ünnepi beszédében a polgármester

Magyarkanizsa községnapi ünnepségének fénypontja, amikor kiosztják a város elismeréseit, a Pro Urbe díjakat, melyeket olyan személyeknek ítélnek oda, akik sokat tettek nemcsak a városért, hanem a községért, akár egy-egy településért. Idén a pénzjutalommal együtt járó érdemérmet a kispiaci Kenyeres Ivanka kapta. Az egykori óvónő részese és szervezője a falu művelődési életének, és nincs olyan társadalmi szervezet, amellyel ne állna kapcsolatban.

Elismerésben részesült továbbá Vörös Anna magyarkanizsai könyvtáros, Bata Erzsébet, a magyarkanizsai Gazdakör elnöke, a kispiaci Kovács Géza, aki aktívan részt vesz a falu életének „javításában”, Bús Ilona magyarkanizsai vállalkozó, Ábel István, kinek nevéhez köthető a QuizNight nemzetközi kvízverseny magyarkanizsai meghonosítása, és a martonosi Telek József vállalkozót is díjazták. Fejsztámer Róbert ünnepi beszédében a díjátadás előtt kihangsúlyozta:

Az idei díjazottak Fejsztámer Róbert polgármesterrel (Puskás Károly felvétele)

Az idei díjazottak Fejsztámer Róbert polgármesterrel (Puskás Károly felvétele)

– Igaz, hogy az ünnep pillanataiban a szépről és a jóról illik beszélni, én mégis úgy érzem, hogy nem szabad a mindennapi problémákat a szőnyeg alá söpörni. Csak akkor nevezhetjük magunkat felelős, a polgárai iránt elkötelezett önkormányzatnak, ha foglalkozunk a gondokkal, félelmekkel, kihívásokkal is, melyekkel nap, mint nap meg kell küzdenünk. És nem mindegy, hogy milyen megoldással szolgálunk rájuk. Éppen ezért megragadom az alkalmat, hogy most is kihangsúlyozzam: önkormányzatunk célja a kiszámíthatóság, a biztonság és a stabilitás megteremtése a társadalom minden területén. Van olyan településünk, ahol közbiztonsági problémákkal kell megküzdenünk, 13 településünk kiegyensúlyozott fejlesztése is kihívást jelent, a család, mint egység megerősítése pedig az egyik legnagyobb, legfontosabb feladatunk. De meggyőződésem, hogy jó úton haladuk!

Kenyeres Ivanka az első tagok között vette ki részét a magyarkanizsai Szent Száva Szerb Műkedvelő Egyesület megalakításából, és néhány évig annak kórusában is énekelt. Ezzel egyidejűleg tagja az Ozoray Árpád Magyar Művelődési Egyesület festőszakosztályának. A kispiaci Jókai Mór művelődési egyesületnek 1969 óta tagja, ő vezeti a Kőrös nevű festőcsoportot, 2002 és 2009 között pedig elnöke az egyesületnek. 2010-ben megalapította a Magyarkanizsára bejegyzett Vajdasági Képzőművészeti Kört, amelynek azóta is sikeres elnöke. Se szeri, se száma azoknak a táboroknak, amelyeket festőbarátaival Vajdaság- és Szerbia-szerte, valamint a határokon túl szerveztek, illetve amelyeken részt vettek.

Hét éve már, hogy a festés közvetítésével karolja föl a különleges gondoskodást igénylő gyermekeket, így járulva hozzá az oktatásukhoz és nevelésükhöz. Számos magyarkanizsai intézménynek válnak díszére az egyesületi tagok alkotásai. Tizenhat éven át szervezte a magyarkanizsai gyógyfürdőben az amatőr festők regionális kiállítását, két ízben pedig – 2014-ben és 2015-ben – a palicsi Nagyteraszon az amatőrök vajdasági tárlatát. Kiadott még két verseskönyvet is; a gyermekeknek szóló a Vers Annához címet viseli, a felnőtteknek szóló kötet címe pedig Csakazértis. Ivanka ma is tevékeny; mindenütt ott van, ahol segíthet, bekapcsolódhat a munkába, ahol alkalma nyílik arra, hogy festőcsoportjával széppé varázsolja a környezetét.

A török hódoltság alóli felszabadulás évfordulóján Magyarkanizsán a községnapi ünnepségsorozat október 19-én kezdődött a délelőtti órákban, amikor a legkisebbeket szórakoztatták a Servet Zenekar tagjai. Ezzel indították útjára azt a színvonalas, elsősorban a kultúrára fókuszáló, de a szórakozásnak is nem kis teret adó ünneplést, mellyel Magyarkanizsa méltóképpen emlékezett meg a jeles napról. A tudományos munkát, melyet nyolc éven át szerkesztett egy helyi és helybeli származású, de már az anyaországban élő történészcsapat, a városháza dísztermében mutatták be, telt ház előtt, pénteken. A Magyarkanizsa monográfiája 2. egy majdnem százéves időszakot ölel fel 1848-tól 1945-ig, melyben amellett, hogy feldolgozzák a város történetét, még egy sajtótörténeti és egy építészettörténeti rész is helyet kapott, ez adta meg a monográfia jellegét.

A Délvidék Kutató Központ gondozásában és a magyarkanizsai József Attila Könyvtár kiadásában megjelent, hiánypótló kiadvány igazi kincsnek tekinthető, melyre méltán büszkék a helyiek. A koronát a pénteki napra a csángóföldi Servet Zenekar, Csizmadia Anna és a Juhász Zenekar koncertje tette fel! Szombaton, a község kijelölt napján, október 20-án egész napos programsorozattal készült az önkormányzat. Délelőtt a gyógyfürdőben zajlott a IX. Csaba Ferenc Nemzetközi Birkózó Emlékverseny a Potisje Birkózó Klub szervezésében, Magyarkanizsa Község Vállalkozóinak Általános Egyesülete pedig az egyesület új kiállítótermének ünnepélyes megnyitóját tartotta ugyanekkor.

A községnapra kisfilmmel is készültek, mely az elmúlt egy év munkáját mutatta be, melyről a polgármester úgy nyilatkozott, hogy arról tanúskodik, hogy az elmúlt egy év valóban komoly munkával telt.

A magyarországi testvértelepülések közül Felsőzsolca százezer forintos pénzjutalmat ajándékozott a legeredményesebb magyarkanizsai diáknak, aki idén Rekecki Vivien.

Magyarkanizsa eredeténél, a Halász téren ünnepi beszédet mondott Miloš Kravić, a községi képviselő-testület elnöke és Kávai Szabolcs, közoktatással megbízott tanácstag, akik a város történelméről szóltak az egybegyűltekhez, akik megkoszorúzták az emlékművet. Ezt követően ifj. Apczi Jenő fotókiállítását nyitották meg, kinek képei mind-mind a szűkebb környezethez köthetőek. Azt követően pedig a 45 éves Magyarkanizsai Ifjúsági Harmonika-zenekar jubileumi koncertjét tartotta, ami előtt kiosztották az előzetesen meghirdetett fogalmazási és képzőművészeti, valamint fotópályázat nyerteseit. A vasárnapi napon az Iskon együttes koncertjével zárult a magyarkanizsai községnap ünnepi programsorozata, melyről méltán mondható, hogy igazi színvonalat képviselt, mintha az angyalok városa lett volna három napon át Magyarkanizsa.