Sürgősen el kell mozdítani a holtpontról az uniós menekültpolitika megrekedt reformját, mégpedig egyhangú döntés helyett többségi szavazással – jelentette ki Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek migrációval foglalkozó tegnapi brüsszeli ülésén.
Az uniós parlament elnöke azt mondta, hogy a menekültügyi rendszer reformja körül kialakult patthelyzet valóságos ajándék a populistáknak és az eurofóboknak. „Nem szabad, hogy túszaivá váljunk annak, hogy mindenáron konszenzussal kényszerüljünk dönteni, többségi szavazásra van szükség, ahogy azt az uniós szerződés előirányozza” – fogalmazott.
Szerinte azoknak az országoknak, amelyek nem akarnak menedékkérőket befogadni, alternatívát kell kínálni. Például úgy, hogy, pénzügyi hozzájárulást fizetnének olyan tagállamoknak, amelyek fogadnak menekülteket, vagy az EU afrikai fejlesztési alapjába kellene befizetniük.
Az uniós pénzügyi alapok, valamint a migráció kiinduló és tranzitországaival létrejött megállapodások révén 2016-hoz képest 80 százalékkal
Az osztrák kancellár szerint fel kell hagyni a kötelező kvóta körüli vitákkal, és mindenkinek úgy hozzájárulni a közös ügyhöz, ahol és ahogy tud (fotó: AP/Beta)
Kurz: Kötelező kvóta helyett kötelező szolidaritást
Az EU-nak kiutat kell találnia a menedékpolitikai zsákutcából, rugalmasságot kell mutatnia, és fel kell hagynia a kötelező kvóta körüli vitákkal – vélekedett Sebastian Kurz. Az osztrák kancellár
azt javasolta, hogy a menekülteket befogadni vonakodó országok másképpen mutassák ki szolidaritásukat. Ez azt jelenti, hogy mindenki ott járuljon hozzá, ahol tud, és ott, ahol annak értelme van – hangsúlyozta.
Lengyelország, a kvótarendszer ellen évek óta ágáló országok egyikének nevében Mateusz Morawiecki kormányfő kedvezően fogadta Kurz felvetését, mondván „úgy tűnik, megértették, milyen irányba kellene az egész EU-nak elmozdulnia”.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök szokatlanul csendes volt az ülésen, ezen a ponton azonban közbeszólt, és támogatásáról biztosította Kurz javaslatát. Angela Merkel német kancellár azonban arról beszélt, hogy nem kíván elmozdulni „a kötelező felelősségvállalástól a kötelező szolidaritás felé”, és több más uniós vezető is hasonlóan vélekedett.
Elképzelhető a Brexit utáni átmenet meghosszabbítása
Elképzelhető az Egyesült Királyság uniós kilépését követő, eredetileg 2020 végéig tervezett átmeneti időszak meghosszabbítása – erősítette meg a brit kormányfő a tegnapi csúcstalálkozó előtt. Theresa May rövid sajtóértekezletén közölte, a korábbi hírekkel ellentétben nem egy előre megbeszélt, egyéves hosszabbításról lenne szó, pusztán annak a lehetőségéről, hogy szükség esetén néhány hónappal kiterjeszthessék az átmeneti időszakot.
Ez jelenleg még csak ötletszinten létezik, s ha meg is valósul, akkor sem kell élni a lehetőséggel, a cél továbbra is az, hogy 2020. december 31-éig lezárják a jövőbeli kapcsolatokról szóló tárgyalásokat.
Nyitókép: Az osztrák kancellár szerint fel kell hagyni a kötelező kvóta körüli vitákkal, és mindenkinek úgy hozzájárulni a közös ügyhöz, ahol és ahogy tud (fotó: AP/Beta)
