2021. április 21., szerda

Mediterrán étrenddel a klímaváltozás ellen

Az üvegházhatású gázemisszió csökkentésének egyik kulcseleme a húsfogyasztás visszaszorítása

A növényi eredetű ételekben gazdag, de húsban szegény flexitáriánus étrendre való áttérés, az élelmiszer-hulladék felére csökkentése, valamint a mezőgazdasági termelés fejlesztése a három kulcslépés, hogy az emberiség fenntartható jövőt építsen ki magának 2050-re – állítja a Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmány, amely szerint a világ jelenlegi élelmezési rendszerének számos negatív hatása van: nagymértékben hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, felemészti az ivóvízkészleteket és szennyezi a környezetet a túlzott nitrogén- és foszforhasználattal.

Mivel 2010 és 2050 között várhatóan számbelileg növekedni fog a bolygó lakossága és az emberek jövedelme, ezért ezek a negatív hatások 50–90 százalékkal is nagyobbak lehetnek, ami már túlmutatna a bolygó „teherbíró képességén”, hacsak az emberiség nem teszi meg a szükséges intézkedéseket.

Az Oxfordi Egyetem kutatói megállapították, hogy ennek veszélyét nem lehet csupán egyetlen változtatással elhárítani, a három kulcslépést együtt kell megtenni. Az egyik ilyen kulcslépés a növényi eredetű ételekben gazdag, de húsban szegény, a mediterránhoz hasonló étrend elsajátítása lenne.

„Van, aki mediterránnak hívja, mi flexitáriánusnak. A húsok közül csak a halat fogyasztó, a tojást és tejterméket megengedő vegetáriánus és a szigorúan növényi vegán diéták helyett mi a legkonzervatívabb, húst is tartalmazú étrendet válaszottuk, de ebben is csak hetente egyszer szerepel vörös hús” – mondta a tanulmány vezető Marco Springmann.

Ha az emberiség erre az étrendre térne át, azzal több mint felére csökkenne a mezőgazdasági termeléssel kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége.

A kutatók szerint a mezőgazdasági termelést is át kellene alakítani. Ebbe beletartozna az emberi egészség számára fontos növények termesztése, valamint a hatékonyabb víz- és trágyafelhasználás.

Az élelmiszer-hulladék felére csökkentésével további 16 százalékkal lehetne visszaszorítani a mezőgazdaság környezetre ártalmas hatásait.