2024. május 10., péntek

Összefogásban a nyerő

Időnként az a benyomásunk, hogy azoknak lesz igaza, akik szerint térségünk arra ítéltetett, hogy az itt élők egymás közötti torzsalkodása nyomán mindig a lemaradók, leszakadók közé fog tartozni. Olyanok is vannak, akik meg vannak arról is győződve, hogy az ellentéteket, viszályokat a háttérhatalmak mesterségesen is szítják: egyrészt ütközőzónaként kezelnek bennünket, másrészt „gyakorlótérnek” használják a területet, harmadrészt pedig a szélesebb értelemben vett kultúrák harca zajlik itt valójában már évezredek óta. Jelenlegi perspektívából akár ezen elméletek mindegyikének lehetnek reális alapjai. A történelmi tények is ezt támasztják alá. De szintén a történelmi tények alapján az is elmondható, hogy létezik működőképes, együttműködésen és kölcsönös segítségen, egymás elfogadásán alapuló modell is, mely mindenki javát szolgálhatja és egyben – ami talán a legfontosabb – a gazdasági fellendülésen keresztül igazi aranykort hozhat. Sajnos a történelmi példák azt is mutatják, hogy történelmi léptékkel mérve az ilyen aranykorszakok is általában rövid ideig tartanak. Mátyás korában, majd pedig a kiegyezést követő időszakban voltak ilyen rövid ideig tartó, de 21. századi fogalmak szerint is kimondottan sikeres időszakok. Térségünk ismérveit emellett természetesen nem a múltba révedve, hanem a világban-napjainkban zajló permanens technológiai forradalom tükrében és a geopolitikai realitásokból kiindulva kell szemlélni. Európa (egyik) új növekedési zónája itt van a Kárpát-medencében. A politikusok gyakran „visszaélnek” szónoklataikban ezzel a helyzettel, de tény, hogy pl. Szerbia, Magyarország, de a térség más országai számára is valószínűleg soha vissza nem térő lehetőségek nyílnak meg. Utólag ezekről a politikusokról majd nem azt jegyzi meg a történelem, hogyan esetenként miket nyilatkoztak, hanem, hogy élni tudtak, vagy nem tudtak élni a lehetőségekkel.

SZEMLÉLETVÁLTÁS

A jelek szerint most valóban egyre többek számára válik világossá, hogy egy dinamikusan fejlődő, fizikai, földrajzi, infrastrukturális, emberi és virtuális összeköttetésekkel sűrűn átszőtt egységesülő Kárpát-medencei gazdasági övezet a térség valamennyi államának közös érdeke. Ha ezt a különféle stratégiák megalkotása során tudatosan bekomponálnák az érintett felek, illetve folyamatosan egyeztetnének, elképesztő gyorsasággal lehetne felzárkózni. Ugyanennek a fordítottja is érvényes: amennyiben továbbra is a kölcsönös sértegetődések, fenyegetések, a múltban elszenvedett vélt vagy valós sérelmek felemlegetése adja meg a kapcsolatok alaphangját, abból mindenkinek csak hátránya származhat. A széles együttműködési körben megvalósuló fejlesztési programok azonban – melyek tudatos törekvések nyomán egyre inkább a magas hozzáadott-érték tartalmú gazdasági tevékenységeket célozzák – gazdasági szempontból egy virágzó térséggé alakíthatja át régiónkat. Ilyen esetben, a szorosabb Kárpát-medencei együttműködés minden szereplője jól járna. A regionális és a globális nagyhatalmak évezredek óta egyfajta „műveleti területként” kezelték szűkebb és tágabb térségünket is. Ennek eredményeként tekinthetünk az itt kialakult multikulturális közösségekre, melyeknek megvannak az előnyei és a hátrányai is, és amennyiben sikerül megtalálni a közös nevezőket – ami elsősorban a gazdasági felemelkedés kulcsa, illetve maga a gazdasági sikeresség –, akkor optimistán tekinthetünk a jövőbe a kétségkívül fennálló nehézségek ellenére is.

EGY KIS HALMAZELMÉLET

A Kárpát-medence szinte tökéletes földrajzi egységet képez, geostratégiai lehetőségei kiemelkedően jók. Nem véletlen, hogy a múltban is többször és hosszabb ideig képezett politikai és gazdasági egységet. Számos olyan folyamat indult be az utóbbi időben, melyek, ha valami rendkívüli esemény nem jön közbe, végül oda vezethetnek, hogy a térség egy újabb aranykorát élheti.

Nagyon sokan csak a régi berögződések, klasszikusnak számító sztereotípiák alapján tudnak más nemzetekre, más országokra tekinteni. Ezen kellene túllépni úgy, hogy közben mindenki megőrizhesse identitását. Gazdasági szempontból talán a halmazelmélet tapasztalatait lehetne felhasználni. A részhalmaz, egyesítés, unió, metszet, vagy a komplementerképzés fogalma már most is szépen felismerhető, ha ilyen perspektívából vizsgálódunk. Az ilyen szemléletváltás pozitív változásokat generálhat a gazdasági döntéshozatalban éppúgy, ahogyan az oktatás és a kultúra, valamint az élet más meghatározó területein.