Építőmunkások, hegesztők, lakatosok, autószerelők, gépjárművezetők, pincérek, pékek, hentesek szerepelnek a szerbiai hiányszakmák toplistáján. Webdizájnerekből és programozókból is hiány mutatkozik az országban a munkáltatói szövetségek és munkaügyi hivatalok szerint.
A közeljövőben az alacsony képzettségű munkaerő hiánya fogja okozni a legnagyobb problémát, ezért már most külföldön kell munkásokat találni.
A szakértők szerint a digitalizáció térhódítása a munkaerőhiány egyik befolyásoló tényezője. Egyre több munkavállaló dolgozik az interneten, beleértve az alapképesítésűeket is. Szerbia az informatika és a kreatív iparág munkaerő-átképzésének fejlődését különféle programok és oktatás révén ösztönzi, az alacsony bérezés azonban a legfőbb oka annak, hogy a munkások külföldön próbálnak szerencsét.
A Trenkwalder munkáltatói vállalat illetékesei szerint – amely 17 közép- és délkelet-európai országban működik – Szerbiának külföldről kell idecsalogatnia az alacsony képzettségű szakembereket az üresen maradt munkahelyekre. Minderre azelőtt nem volt példa.
KEVÉS A GENETIKUS, A MŰÉPÍTÉSZ...
A Nemzeti Munkaközvetítő Szolgálat felmérései alapján az derül ki, hogy az információs és kommunikációs technológiákkal foglalkozó szakemberek továbbra is keresettek lesznek a munkaerőpiacon. Elektrotechnika- és a robotika-szakértőkből, valamint pénzügyi és befektetési elemzőkből, a vállalatok kockázatkezelési szakembereiből, különböző tanácsadókból szintén hiány mutatkozik. A keresett szakmák hazai sora a következőképpen folytatódik: genetikus, molekuláris biológus, távoktatási szakember, építész, várostervező, dizájner, műépítész, mikrotechnikus...
Nebojša Atanacković, a Szerbiai Munkaadók Uniójának elnöke a Blic Biznisnek adott nyilatkozatában kiemelte, hogy az autógyártásban és az építőiparban is jelentős mértékben csökkent a munkások száma az utóbbi időben. Nebojša Atanacković szerint az okozza a legnagyobb problémát, hogy a szakközépiskolákban évek óta betöltetlenek az építőipari szakok. Az IT technológiában megfelelőképpen jártas szakemberek is eltűnőben vannak az országban. Az elnök hangsúlyozza, hogy a legnagyobb probléma a munkavállalók anyagi helyzete.
Ha a fizetés magas és a munka könnyű, nincs gond a dolgozókkal – mondja a Szerbiai Munkaadók Unójának elnöke, és kiemelte, hogy az idősebb polgárok közül egyre többen járnak különféle képzésekre, hiszen hiába keresnek olyan munkát, amilyenre nem mutatkozik igény a munkaerőpiacon.
KÉPZÉSEK ÉS ÁTKÉPZÉSEK
Zoran Đorđević munkaügyi és szociális ügyekért felelős miniszter szintén rámutatott a munkaerőhiány égető problémáira. Szerinte néhány éven belül eladók, járművezetők, pékek, szállodai és vendéglátóipari dolgozók nélkül marad az ország.
Dragoljub Rajić az Üzleti Támogató Hálózat munkatársa úgy véli, jelenleg sokkal nehezebb helyzetben van Szerbia, mint öt vagy tíz évvel ezelőtt, mert évek óta nem történtek intézkedések az ügyben.
Tömegesen hagyják el az országot azok a fiatalok és a középkorúak, akik szakmai tapasztalattal vagy legalább munkatapasztalattal rendelkeznek. Az elmúlt tíz évben az európai, kanadai, amerikai és ausztráliai diaszpóra-szervezetek adatai szerint mintegy 350 ezer, fejlett üzleti készséggel és tapasztalattal rendelkező hazai szakember tevékenykedik ezekben az országokban. Több ezer olyan potenciális vállalkozót vesztettünk el, akik kis- és középvállalkozások létrehozását tűzték ki célul – mutatott rá Dragoljub Rajić, és hozzátette, hogy a hazai középiskolák oktatási profiljainak több mint az 50 százaléka nem felel meg a gazdaság igényeinek.
ÉVTIZEDES HÁTRÁNYBAN
A különféle mesterségek termékeit és a gyártási munkálatokat ma új technológiák és informatikai megoldások váltották fel. Rajić szerint első lépésként tanárokat kell képezni ahhoz, hogy átadják a korszerű megoldásokhoz szükséges tudást a fiataloknak, és csak ezután lehet komolyabb kapcsolatot létesíteni a vállalatokkal, azzal a céllal, hogy a tanárok mentorokká váljanak, és a gyakorlatban is át tudják adni a tudásukat.
Dragoljub Rajić elmondta, hogy az életkort illetően eladókból, gépjárművezetőkből, pékekből is hiány mutatkozik. Meglátása szerint mindennek hosszú távon az lesz a következménye, hogy Szerbia nem tud majd felzárkózni és lépést tartani a kelet-európai uniós országokkal.
