Kép-regény

A magyar sci-fi regény és képregény magyarországi képviselői jártak Zentán

Horváth Zsolt

2018. augusztus 14., 18:24

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Méltánytalanul megbújt az elmúlt hétvégén Zentán megrendezett művelődési és a szórakoztató rendezvények mögött, de annál érdekesebbnek bizonyult a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a Thurzó Lajos Művelődési és Oktatási Központ Irodalmi találkozások című rendezvénysorozata keretében megtartott előadás, amelyen dr. Fedina Lídia, gyógyszerésszel, mű- és szakfordítóval, forgatókönyvíróval, magyar fantasy és sci-fi regény íróval és Kiss Ferenc, vagy ahogyan a képregényes közegekben ismerik A Kissferi, neves magyarországi képregényíróval és képregénygyűjtővel ismerkedhettetek meg a zentaiak.

Kiss Ferenc a képregény, és ezen belül is a magyar képregény történetét tárta a jelenlévők elé, s tolmácsolásának köszönhetően szombaton este, a VMMI oszlopcsarnokába látogatók rálátást nyerhettek Magyarországon és az utóbbi időben nálunk is eléggé alábecsült műfaj magyarországi képviselőre is. Ferenc 1966 óta gyűjti a magyar képregényeket. Első szárnypróbálgatását a Füles képregényírói, -rajzolói pályázatán kezdte el, aminek köszönhetően felkeltette Cs. Horváth Tibor figyelmét, és az ő felkérésére kezdett forgatókönyveket írni. Az 1990-es Füles évkönyvben jelent meg első képregénye, amelyet Lőrincz L. László A föld alatti piramis című regénye nyomán írt, és amit Sarlós Endre illusztrált. Az idők folyamán együtt dolgozott Zórád Ernővel, Rusz Líviával, Fazekas Attilával és Vass Mihállyal. Megismertette a Füles olvasótáborával Fekete Imrét, Cserkuti Dávidot, Zsoldos Pétert, Varga Zerge Zoltánt és Garisa Zsoltot. Bemutatta Podmaniczky Ferencet, Csordás Lászlót, Dönti Károlyt és Baracsi Gabriellát. Vajdaságban a Jó Pajtás oldalain jelentek meg alkotásai. Az utóbbi években a magyar képregény történetének kutatásával, feltérképezésével, a képregények katalogizálásával és a nagyközönséggel való megosztásával foglalkozik, 2004-től kezdve pedig a KKK (Képregény Kedvelők Klubja) budapesti találkozóit szervezi. Ferenccel a közeljövőben egy interjút is olvashatnak az olvasóink. dr. Fedina Lídia A Semmelweis Orvostudományi Egyetemet végezte el gyógyszerészként és tudományos munkásságát négy szabadalom is jegyzi. Lídia már gyermekkorában nagyon szerette a meséket. Ahogyan elmondta, kisgyermekként csak úgy volt hajlandó enni, ha a szülei mesélnek neki.

– Így hát elég sok mesét kellett belém táplálniuk – jegyezte meg nevetve. Már a hetvenes évek óta szoros kapcsolat fűzi a magyar animációhoz, s azon kevesek közé tartozik, aki forgatókönyvíróként két megvalósított egész estés rajzfilm készítésében is részt vett. Az egyetem után egy nemzetközi hírű gyógyszercégnél kezdett el dolgozni kutatóként, de kénytelen volt ezt a pályát elhagyni. 1989-ben a Vili, a veréb című rajzfilm mesekönyvátiratával kezdte meg irodalom pályafutását. 2002-ben alkotta meg az Akikről a mesék szólnak összeállítást, és ő írta a Klaudia lányregénysorozatot is. Első tudományos-fantasztikus regénye 2007-ben jelent meg A bűn kódja címmel, 2011-ben pedig Az elfelejtett varázsigék címmel egy fantasy könyvvel rukkolt elő. Tavalyelőtt látott napvilágot a Zsoldos Péter-díjon második helyezést elért Virokalipszis című regénye.

Rendszeresen publikál novellákat és kisregényeket a Galaktika magazinban, újabban pedig a képregényírásba is belekóstolt.


!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége