2024. május 1., szerda

Aratás után, aratás előtt

Mezőgazdasági szempontból emlékezetes évnek ígérkezik az idei

Talán mindannyian emlékszünk még a júniusi változékony időjárásra, a korán beköszöntő nyárra, majd az ezt követő Medárd napi esőre, és az azt követő esőzésekre, amelyek napról napra megörvendeztettek bennünket, és a viharokra, amelyek időnként anyagi károkat is okoztak, lakóépületeket rongáltak meg, a kidőlő fák vezetékeket tettek tönkre, és autókat rongáltak meg, ugyanakkor a forgalomban is fennakadásokat okoztak. Az esőzés és ítéletidő a neki talán legkiszolgáltatottabb gazdasági ágra, a mezőgazdaságra is kihatással volt, ami bizony megmutatkozott a terméseredményekben is.

Lapunk kérésére Kiss Árpád, a Szabadkai Paraszt Egyesület elnöke elmondta, hogy az enyhe tél hatására az aratás korábbi időpontra tolódott.

(Fotó: Gergely Árpád)

(Fotó: Gergely Árpád)

– Az idei aratás rendkívülinek mondható, csaknem egy hónappal korábban kezdődött, mint az átlagos években. Az árpa aratása nagyjából június tizedikére befejeződött, aki ezen időpontra nem aratott le, számolhatott azzal, hogy a termés minősége romlani fog, hisz egyik napról a másikra nagyot változott a vetések állapota. Az árpa cséplése csak 2-3 napig haladt intenzíven, azután az esőzések miatt ez lelassult. Időközben a búza is beért, szintén a vártnál korábban, és júniusra ezen gabonafélét is szinte száz százalékban betakarították – fogalmazott Kiss, aki azt is elmondta, hogy a búza aratása is nagyon lassan haladt, hisz a rendszeres esőzések miatt folyamatosan meg kellett szakítani. Ennek következményeként a termés minősége romlott, a szemek sikértartalma lecsökkent. Többen arra gyanakodtak, hogy a termés mennyisége és minősége a fajtától függött, de elfogadhatónak tűnik az a magyarázat is, miszerint akinek korábban sikerült learatnia, annak jobb eredménymutatói voltak, éppen azért, mert kevesebb eső érte a vegetáció végén. Az eső mellett a viharos erejű szél további károkat okozott, sok helyen megdöntötte a növények szárát. Az aratás idejének előrehaladtával a termésátlagok akár harminc százalékkal is csökkentek.

Kiss Árpád (Fotó: Benedek Miklós)

Kiss Árpád (Fotó: Benedek Miklós)

A természeti csapások mellett, Kiss szavai szerint, egy újabb csapást jelent a termelők számára a gabona ára, amely a minőség függvényében 17 és 18 dinár között mozog kilogrammonként.

Az elmúlt években többször volt arról szó, hogy a sűrűvetésű gabonafélék vetési területe folyamatosan csökken. A tavalyi aszályos nyár következtében a kukorica és a napraforgó is rosszul termett, és talán ennek hatására ősszel nagyobb területet vetettek be gabonával, mint az elmúlt években. Beszélgetőpartnerünk elmondta, hogy személyes benyomásai alapján az össz vetésterületnek akár a negyven százalékát is elfoglalták. Mindez szerepet játszhatott abban, hogy a felvásárlási ár nem növekedett. A gabonatermelők helyzetét továbbnehezíti, hogy ma már az árpa és a búza permetezésére is nagyon figyelmet kell fordítani, és ez megdrágítja a termelést.

(Fotó: Gergely Árpád)

(Fotó: Gergely Árpád)

Vidékünkön egyre nagyobb területen termesztenek olajrepcét, azonban az idén a repcetermelőknek sem kedvezett az időjárás. A betakarítási időpontja egybecsúszott a búza érésével, így a termelőknek választaniuk kellett, hogy melyik kultúrának adnak előnyt. Ahol a búzára esett a választás, ott a repcében keletkeztek károk, hisz a túlérett becők kipattantak, és sok magszem a földön végezte. A szója esetében azt is el kell mondani, hogy ahogy növekszik a termésterülete, ugyanúgy csökken a felvásárlási ára.

Fentebb szóltunk a tavalyi aszályos nyárról és következményeiről, az idén azonban arról számolhatunk be, hogy várhatóan mind a napraforgó, mind a kukorica jó terméseredményeket fog produkálni.

– A kukorica- és a napraforgóparcellákon egy-két nap alatt nagy változásokat lehet látni. A napraforgó fejlett állapotában van, a szemek nagyon szépen meg vannak duzzadva, sötétednek a fejek, ez már bizonyos fokú érést jelez, tehát úgy tűnik, hogy ezen növényi kultúra betakarítása is a megszokottnál korábbi időpontban kezdődik. A kukoricákat szintén jó látni, azt mondhatom, hogy két méternél alacsonyabb növényeket nem is nagyon lehet látni, a csövek is rendben fejlődnek, sok száron két cső is van. A kukorica esetében az is elmondható, hogy a kártevőinek nem kedvez ez az időjárás, így feltételezések szerint nem lesz ilyen formájú kár, így mindannyian rekord- vagy legalábbis rekord-közeli termést várunk. Sajnos a jó terméseredmény mellé gyengébb felvásárlási ár szokott párosulni, de ettől függetlenül a gazdák elégedettek lehetnek a kukoricával és a napraforgóval is – hallottuk Kiss Árpádtól.

Nyitókép: (Fotó: Gergely Árpád)