Nagy többséggel elfogadta a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló különjelentést ma az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE), e szerint az országban fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és módszeres megsértésének, így indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítása.
A 60 tagú testületben 56 képviselő vett részt szavazáson: 37-en a számos ponton módosított tervezet mellett voksoltak, 19-en ellene, senki nem tartózkodott.
A szöveghez mintegy 260 módosító indítványt nyújtottak be, a Fidesz–KDNP-s politikusok önálló előterjesztéseit szinte kivétel nélkül elvetették.
A Judith Sargentini holland zöldpárti jelentéstevő által összeállított dokumentumban leszögezték: a LIBE-nek aggodalmai vannak az alkotmányos és a választási rendszer működésével, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval, az adatvédelemmel kapcsolatban, ahogyan a véleménynyilvánítás, a tudományos élet, az egyesülés és a vallás szabadságának, illetve a kisebbségek, például a romák és a zsidók vagy a menedékkérők jogainak területével, az egyenlő bánásmóddal összefüggésben is.
Rámutattak, hogy az uniós alapértékek megsértésének kockázata más tagországokra és az EU-n belüli kölcsönös bizalomra is kihatással van. A képviselők szerint „kedvezőtlen irányban befolyásolja az unióról kialakult képet a magyar helyzet, és világszerte hitelteleníti az alapjogok, az emberi jogok és a demokrácia melletti európai kiállást”.
Judith Sargentini kijelentette: „Súlyos helyzettel állunk szemben, azonnal lépnünk kell. Az unióban kiállunk a magyar polgárok jogaiért és az uniós értékekért. Csak romlott a helyzet azóta, hogy időt adtunk a magyar kormánynak, ezért lép közbe a parlament.”
Gál Kinga fideszes képviselő a szavazást követő rövid sajtótájékoztatóján közölte, teljesen biztosak voltak benne, hogy a baloldali többségű bizottság el fogja fogadni a ténybeli tévedéseket, csúsztatásokat, hazugságokat tartalmazó szöveget. Ugyanakkor reménytelinek nevezte, hogy nem jött össze a kétharmados többség, amit kedvező jelként értékelt az őszi plenáris szavazásra nézve.
Elismételte emellett korábbi álláspontját, miszerint a jelentés egyértelmű bosszú a Fidesz választási győzelme miatt, valamint büntetés, amiért a kormány kiáll következetesen a jelenlegi migrációs politikája mellett. Sérelmezte a kettős mércét és, hogy – mint mondta – a másik fél nem hallgattatott meg.
Ujhelyi István szocialista politikus azon meggyőződésének adott hangot, hogy a Fidesz csak keresi az ürügyet, hogy kiléptethesse az országot az EU-ból, s amint lehetősége lesz rá, meg is fogja tenni, nem törődve a súlyos következményekkel.
ÚT A HETES CIKK ELFOGADÁSÁIG
A jelentés előreláthatóan szeptember 12-én kerül majd az EP plenáris ülése elé, amely ennek alapján kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti, atomfegyverként is emlegetett jogállamisági eljárás megindítását Magyarországgal szemben. Itt az elfogadáshoz már a leadott voksok több mint kétharmadára, illetve az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) lenne szükség.
Ezután a miniszteri tanács négyötödös többséggel dönthet arról, fennáll-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az EU alapértékei.
A hetes cikk olyan többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi EU-tag egyhangú támogatására van szükség, amit az elemzők szinte kizártnak tartanak.
A JOGÁLLAMISÁG MEGCSÚFOLÁSA
A jogállam megcsúfolását jelenti az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE) által elfogadott magyarországi különjelentés – hangsúlyozta ma Varga Judit miniszterelnökségi államtitkár az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában.
A Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkára politikai vádiratnak nevezte a dokumentumot, és közölte, Magyarországot nem érte váratlanul a mai szavazás eredménye.
„A balliberális többség ma egy politikailag motivált, csúsztatásokkal teli vádiratról szavazott. Természetesen jobb lett volna, ha az ügy el sem jut idáig, hisz a jelentés jogilag megalapozatlan, koholt vádakat terjesztett elő” – fogalmazott Varga, aki szerint a jelentés szövegezéséig vezető út elfogadhatatlan volt, az összes alapvető eljárásjogi garanciát figyelmen kívül hagyták.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint a nyomásgyakorlás a célja annak a Sargentini-jelentésnek. A miniszterelnök a szavazást követően Budapesten nyilatkozott újságíróknak. Kijelentette: nyomást akarnak gyakorolni Magyarországra, hogy változtassa meg az álláspontját a bevándorlás kérdésében.
„De miután a magyar választók ezt a kérdést eldöntötték, ezért erről nincs mit beszélni” – tette hozzá.
A kormányfő a jelentést Soros-jelentésnek nevezte, hozzátéve: az azt készítő Judith Sargentini zöldpárti jelentéstevő Soros György embere.
„Brüsszelben koncepciós eljárás zajlott Magyarországgal szemben, és ezt most egy politikai ítélettel zárták le” – mondta Szijjártó Péter. A tárcavezető úgy fogalmazott: „sajnos mi a magyar történelemből számtalan hasonló eljárásra emlékszünk, amikor az ítélet már megírásra került azelőtt, hogy az eljárást megkezdték volna”.
Megjegyezte: ebben az eljárásban Brüsszelt egyetlen dolog nem érdekelte, mégpedig a valóság.
