Felülmúlta tavaly a várakozásokat a gazdaság teljesítménye az EU-ban és a 19 tagú eurózónában. Sőt a 2,4 százalékos átlagos növekedés tízéves rekordot ért el uniós szinten.
A fellendülés 2018-ban is folytatódik, bár egy icipicit gyengébb ütemben. A legújabb előrejelzésében Brüsszel arra számít, hogy 2018-ban 2,3 százalék lesz a gyorsulás üteme az EU-ban és az euróövezetben is. Jövőre viszont lassulás kezdődhet, a gazdasági növekedés mindkét térségben 2 százalékra eshet vissza.
Jó hír viszont, hogy a tavalyi, s az idén várható szárnyalás jelentősen hozzájárul a tagországok adósságállományának és költségvetési hiányának a csökkenéséhez, sőt a munkaerőpiaci helyzet javulásához is. A szakértők már most azzal dicsekszenek, hogy az állástalanok száma tavasszal visszatért a 2008. évi válság előtti szintre.
A költségvetés terén még jelentősebb eredmény várható. Becslések szerint az idén mindegyik euróövezeti államban a bruttó hazai össztermék (GDP) 3 százaléka alá csökken a deficit.
A biztató változás jeleit már tavaly észlelték, ám 2018 lehet ez első olyan év a gazdasági és monetáris unió megalakulása óta, amelyben mindegyik kormány a hivatalosan engedélyezett 3 százalékos határ alá tudja srófolni a költségvetési hiányt. Ha ez bekövetkezik, történelmi jelentőségű eseményként könyvelik el, hiszen hasonló esetre 1999 óta még nem akadt példa.
Spanyolország kivételével egyébként már tavaly is 3 százalék alatt tudta tartani a többi euróövezeti ország a GDP-arányos hiányt. Néhol „csak” mérsékelték a deficitet, másutt azonban sikerült (tovább) növelni a bevételi többletet (2016-hoz képest).
Ebben az évben tehát Madridon a sor, hogy teljesítse a feladatot. Esélyei biztatóak, hiszen 2017-ben is jócskán sikerült lefaragnia a hiányból: az előző évi 4,5 százalékot a kijelölt határmezsgye közelébe, vagyis 3,1 százalékra szorította le.
Az idén várhatóan a munkanélküliség is tovább csökken az EU-ban, akár fél százalékkal is: a tavalyi 7,6 százalékról 7,1 százalékra. Az euróövezeti mutató valamivel rosszabb az uniós átlagnál. A közös valutát használó térségben a munkanélküliség tavaly ugyanis még 9,1 százalék volt, ám az idén 8,4 százalékra eshet vissza, jövőre pedig még lejjebb csúszhat.
Az EU statisztikai hivatala (Eurostat) márciusban majdnem 18,5 millió munkanélkülit tartott nyilván a közösségen belül, akiknek nagy része (csaknem 13,82 millió személy) az euróövezet valamelyik tagállamából került a nyilvántartási rendszerbe.
Az eurózónában ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy házon belül jelenleg a legmagasabb a foglalkoztatottak száma. Igaz, néhol még mindig nagy gondot okoz (főleg a fiataloknak) az elhelyezkedés. Görögországban és Spanyolországban továbbra is magas (az előbbiben 20 százalék, az utóbbiban valamivel 16 százalék fölötti) a munkanélküliség. Ám másutt, így Németországban, egyre nehezebb betölteni az álláshelyeket.
Az infláció viszont makacsul tartja magát a tavalyi szint közelében, amit az elemzők többé-kevésbé elfogadhatónak tartanak. Áprilisban (éves összevetésben) 1,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak.
Az euróövezeti infláció azonban az idén várhatóan a 2017. évi szint átlagán, vagyis 1,5 százalékon marad. Az EU-ban hasonlóra kell számítani: az inflációs előrejelzés erre az évre ugyanis 1,7 százalék.
