Digitális forradalom a mezőgazdaságban

Ana Brnabić nyitotta meg az ország első digitális farmját Krivaján

Tóth Péter

2018. március 21., 08:02 >> 2018. március 21., 09:02

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria 

Az agrárdigitalizáció egy sokat ígérő új lehetőség a hatékony és jövedelmező mezőgazdasági termelés megalapozására. A fiatalok itthon tartásához, a vidék újraélesztéséhez, a minőségi termékek előállításának széles körű elterjedéséhez is ezen keresztül vezethet a legrövidebb út. Az első digitális farmot Szerbiában Ana Brnabić miniszterelnök avatta fel, Sem Fabrizi, az Európai Unió szerbiai küldöttségének vezetője, Stefan Weiers, az Európai Bizottság Kutatásfejlesztési Főigazgatóságának képviselője, Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter és Mladen Šarčević, az oktatási tárca vezetője, valamint Vuk Radojević tartományi mezőgazdasági titkár jelenlétében.

A miniszterelnök körsétát tesz a digitális farmon (Fotó: Beta)

A miniszterelnök körsétát tesz a digitális farmon (Fotó: Beta)

Ana Brnabić miniszterelnök elmondta, hogy Szerbia hatalmas potenciálokkal rendelkezik az IT szektor és a mezőgazdaság területén is, és ezek ötvözésével vezető szerepet tölthet majd be az egész térségben. Megvan hozzá a tudás, a mezőgazdasági termelés szempontjából pedig kiválóak a feltételek. Többször is megismételte azonban, hogy „futólépésben” kell haladnunk, ha nem szeretnénk lemaradni, hiszen a világ is gyorsan fejlődik. Bejelentette, hogy a kormány támogatásával hamarosan ingyenes informatikai tanfolyamokat indítanak a mezőgazdasági termelők számára, hogy fel tudjanak zárkózni, használni tudják az új technológiákat. Az agrárdigitalizálással kapcsolatban elmondta, hogy nagyon fontos a már meglévő adatbázisok további bővítése és hálózatba kötése, ennek meggyorsítása végett a mezőgazdasági minisztériumban már meg is alakult egy külön munkacsoport.

„Szerbia az első olyan ország, amely nem tagállam, de ingyenesen használhatja az Unió szatellitfelvételeit, ami hatalmas segítséget jelent, csak tudni kell élni is vele” – mondta Ana Brnabić.

„Az Európai Befektetési Bankkal való együttműködésnek köszönhetően a közeljövőben megkezdhetjük az intézet új épületének építését, amely egy központ lesz Újvidéken, és a mezőgazdaság fejlődését szolgálja” – tette hozzá a kormányfő.

		Az első sorban: Ana Brnabić miniszterelnök, Mladen Šarčević, az oktatási tárca vezetője, Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter, dr. Vladimir Crnojević, a BioSens igazgatója, Vesna Crnojević Bengin, a BioSens alapítója és Vuk Radojević tartományi m

Az első sorban: Ana Brnabić miniszterelnök, Mladen Šarčević, az oktatási tárca vezetője, Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter, dr. Vladimir Crnojević, a BioSens igazgatója, Vesna Crnojević Bengin, a BioSens alapítója és Vuk Radojević tartományi mezőgazdasági titkár

Sem Fabrizi, az Európai Unió szerbiai küldöttségének vezetője röviden bemutatta a Horizont 2020-at, az Unió kutatás-fejlesztési és innovációs politikáját 2014 és 2020 között meghatározó programot, amely minden eddiginél nagyobb, mintegy 80 milliárd eurós költségvetéssel gazdálkodik. A program a kontinens globális versenyképességének növelését célzó Európa 2020 stratégia Innovatív Unió elnevezésű, kiemelt kezdeményezésének egyik alappillére. Az Európai Unió számos technológia terén továbbra is az elsők között van a világon, de mind a tradicionálisan fejlett, mind a feltörekvő gazdaságok egyre erősebb versenytársat jelentenek a számára. A program azonban minden idők legnagyobb költségvetésű fejlesztési projektje. Szintén hangsúlyozta, hogy Szerbia kiváló potenciállal rendelkezik az informatika és a mezőgazdaság területén is, az utóbbi öt évben megduplázta mezőgazdasági exportját az EU tagállamaiba, az IPARD-alapokból pedig máris 175 millió eurós keret áll az itteni termelők rendelkezésére. Azt is elmondta, Szerbia az egyetlen nem EU-tagállam, mely számára hozzáférhetővé tették a Kopernikuszról elnevezett európai űrprogram első, Sentinel–1A elnevezésű műholdjának adatait. Az EU Föld-megfigyelési programjának, a Copernicusnak a célja Földünk légkörének, az óceánoknak, a szárazföldek felszínének figyelemmel kísérése, és olyan megbízható, ellenőrzött és hiteles adatoknak az előállítása, amelyek alapján a mezőgazdasági termelők is precízebben tudnak tervezni.

Ezen a farmon már precíziós gazdálkodást folytatnak (Tóth Péter felvétele)

Ezen a farmon már precíziós gazdálkodást folytatnak (Tóth Péter felvétele)

KÖLTSÉGCSÖKKENTÉS ÉS HATÉKONYSÁGNÖVELÉS

Harmati István, a Krivaja Kft. igazgatója lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy az informatikai technológia fejlődése következtében a mezőgazdaságban is jelentős változások történtek, egyik folyományuk a precíziós gazdálkodás. Három éve terelte a több mint 2000 hektárt megművelő mezőgazdasági vállalkozást a precíziós gazdálkodás útjára. Számos korszerű technológiát kipróbáltak, miközben stratégiai együttműködéseket alakítottak ki a termelés hatékonyabbá tétele érdekében. A precíziós gazdálkodás olyan műszaki, informatikai, információs technológiai és termesztéstechnológiai alkalmazások összessége, amelyek hatékonyabbá teszik a szántóföldi növénytermesztést. A cél a minőségi növényi termékek előállítása, miközben a költségek csökkentése és a gazdasági hatékonyság növelése, a termőföldek és a környezet védelme is prioritást élvez. Ez jelenti a fenntartható gazdálkodást, miközben a profit maximalizálása a cél. A földről nem lehet látni, de a drónokról készült felvételek megdöbbentő módon elénk tárják, hogy egy-egy parcellán az állomány mennyire nem heterogén, ezért kidobott pénz lenne pl. ugyanannyi műtrágyát kiszórni mindenhova. Ezért kell újragondolni mindazt, amit eddig a mezőgazdaságban hittünk vagy tettünk, a hozamtérképekkel és a távérzékeléssel pedig meg lehet állapítani, hova érdemes növényvédő szert vagy trágyát kijuttatni. Így a jó minőségű talajfoltokba több, a rosszabbakba kevesebb vetőmag juthat.

AZ IT-SZEKTOR ÉS AZ AGRÁRIUM ÖTVÖZETE

Dr. Vladimir Crnojević, a BioSens igazgatója kifejtette, hogy a tudományos intézet megalapítása két sikeres terület, az információs technológia és a mezőgazdaság összefonódásával jött létre. A nanotechnológia, a rádiós szenzorok és a műholdfelvételek által begyűjtött adatokat központosított rendszerbe csoportosítják, így alapos megfigyelés alá helyezhetik a mezőgazdasági termelést. Az intézet célja, hogy a megfigyelőrendszer létrehozásával megkönnyítse a mezőgazdasági termelők munkáját, hiszen a hasznos információk birtokában a gazdák kevesebb befektetéssel nagyobb hozamot valósíthatnak meg. Az agrárdigitalizációnak köszönhetően hatékonyabban nyomon követhetők majd az adott parcellán elvégzett műveletek, a mulasztások, de az előrejelzés is, ami lényegesen megváltoztatja a termeléshez való hozzáállást. A Horizont 2020 elnevezésű, EU-s kutatás-fejlesztési és innovációs politikának célja 7 ilyen európai központ létrehozása. Ezek közül a BioSens az egyetlen EU-n kívüli intézmény. Krivaján már be is mutatták azt az okostelefonon ingyenesen elérhető applikációt, amelyet vidékünk termelői is használhatnak.

Az eseményen jelen volt Kislinder Gábor, Topolya község polgármestere is, aki szerint fontos lenne, hogy ezek a korszerű technológiák mielőbb eljussanak a helyi kistermelőkhöz is.

 


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége