2024. április 26., péntek

Büntetésért kiált a társadalom

Az orvosi kamara akkor vonja be egy orvos engedélyét, ha az ellene szóló bírósági ítéletben a hivatás gyakorlásának a tilalmát is kimondják

Azt követően, hogy az elmúlt napokban két orvosnőt jogerősen elítéltek közegészség ellen elkövetett bűncselekmény miatt, a közvélemény ismét hangos lett az orvosi műhibák témájától, a belgrádi sajtó pedig felelevenítette az utóbbi évek legnagyobb közérdeklődésnek örvendő ügyeit.

A belgrádi Fellebbviteli Bíróság, módosítván az ügyben első fokon eljáró bíróság döntését, néhány nappal ezelőtt orvosi segítség lelkiismeretlen nyújtása címén két év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Vera Milenković és Gordana Miletić szülész-nőgyógyász szakorvosokat. A jogerős ítélet értelmében a börtönbüntetés letöltését követően az orvosnők még két évig nem gyakorolhatják hivatásukat. Ugyanebben az ügyben a Fellebbviteli Bíróság megerősítette a belgrádi első számú Alapfokú Bíróság döntését, amellyel Miloš Radović, Srboljub Miličević és Aleksandar Jovanović orvosokat felmentették a vádirat összes vádpontja alól.

A Ljiljana Arambašić halálát követően indított ügyben kétszer született első- és másodfokú ítélet. A szóban forgó belgrádi Alapfokú Bíróság 2012-ben az öt vádlott közül hármat elzárásra ítélt, kettőjüket pedig felmentette. A Fellebbviteli Bíróság ezt az ítéletet megsemmisítette, és az ügy újratárgyalását rendelte el. Az újratárgyalást követően az Alapfokú Bíróság két és fél év börtönbüntetésre ítélte a két orvosnőt, a három orvost pedig felmentette a vádak alól.

Ljiljana Arambašić 2002. február 15-én erős hasfájdalmakkal jelentkezett a belgrádi kórház sürgősségi osztályán. Az ügyeletes orvos megállapította, hogy a fiatal nő panaszai mögött nőgyógyászati jellegű probléma áll, ezért a belgrádi Nőgyógyászati-szülészeti Klinikára utalta be. A páciens fájdalmai egyre erősebbé váltak, szünet nélkül sikított, kiabált, emiatt a nőgyógyászati klinika szakemberei – Milenković és Miletić – megállapították, hogy pszichiátriai ellátásra szorul. A pszichiátrián azonnal arra a megállapításra jutottak az orvosok, hogy a nő szellemi tekintetben teljesen ép, ezért visszaküldték a sürgősségi osztályra, de ott ezúttal sem voltak hajlandók ellátni, hanem mivel magas láza volt, továbbküldték a Fertőző és Trópusi Betegségek Intézetébe. Ott szinte azonnal a felvételt követően kómába esett, és még azon az éjszakán meghalt. A kórboncnoki jelentés szerint halálát perforációval járó vakbélgyulladás okozta.

A belgrádi Nőgyógyászati-szülészeti Klinika illetékesei az esetet követően szinte mindvégig hallgattak. A jogerős ítéletet követően sem voltak hajlandóak nyilatkozni a sajtónak. Nem hivatalos értesülések szerint a bűnösnek minősített orvosnők egyike az elmúlt tizenhat évben mindvégig gyakorolta hivatását, a másikuk néhány évvel ezelőtt nyugdíjba vonult. A sajtóban megjelent értékelések szerint ártatlanság vélelme ide vagy oda, az illetékeseknek azonnal fel kellett volna függeszteniük az orvosnőket.

Milan Dinić, a Szerbiai Orvosi Kamara igazgatója szerint a kamara csak a jogerős bírósági ítéletek meghozatalát követően reagálhat. Ha a bírósági ítéletben a hivatás gyakorlásának a tilalmát is kimondják, a kamara a tilalom idejére bevonja az elítélt orvosi engedélyét – magyarázta Dinić, hozzátéve, hogy ha minősített bűncselekmény miatt ítélik el az orvost, engedélyét életfogytiglan visszavonják.

Ljiljana Nikodinović, az Arambašić család védőügyvédje nem érti az orvosi kamara álláspontját és magatartását. Mint rámutatott, a kamara becsületbíróságának a hatáskörébe tartozik megállapítani, hogy egy-egy orvos mulasztást követett-e el. A becsületbíróság, függetlenül az ügyben eljáró bíróságtól, meghozhatja saját döntését, és intézkedéseket foganatosíthat a lelkiismeretlenül eljáró orvossal szemben – emelte ki az ügyvédnő, megjegyezvén, hogy hiába létezik ez a lehetőség, a gyakorlatban szinte soha nem ül össze a becsületbíróság.

Közfelháborodást keltő ügyek

A belgrádi sajtó az alábbi ügyekre emlékeztetett az állítólagos orvosi műhibákkal kapcsolatos összeállításaiban: Az ötéves Dijana Marinković 2011-ben hunyt el a vranjei kórházban. Mint később kiderült, halálát fulladás okozta, mivel teljesen elzáródott a légcsöve. Az ügyben 2016-ban első fokon két orvost ítéltek el három-három év fegyházra. Az ítélet szerint az orvosok nem ismerték fel idejében, hogy a gyermek már a kórházba szállítás pillanatában életveszélyes állapotban volt.

A négyéves Aleksandar Adamović 2015-ben hunyt el, néhány nappal azt követően, hogy eltörte a karját. A gyermeket a belgrádi, Tiršova utcai Egyetemi Gyermekklinikán látták el. A kórboncnoki jelentés szerint halálát vérmérgezés okozta. Az ügyben vizsgálati szinten eljáró ügyészség elvetette az intézmény két orvosa ellen tett bűnvádi feljelentést.

A 2007-ben egy szemműtétet követően elhunyt Anja Grahovac ügyében tavaly novemberben a belgrádi Felső Bíróság első fokon három év börtönbüntetésre ítélte a műtét során altatóorvosként közreműködő orvost, a hozzátartozók most a másodfokú ítéletet várják.