2024. március 28., csütörtök

Zrenjanin vagy Petrovgrad legyen Becskerek?

Nagybecskereken a napokban egy városnév-változtatási kezdeményezés látott napvilágot: a Petrovgrad néven megalakult egyesület szerint ugyanis eljött az ideje annak, hogy a legnagyobb bánáti város Zrenjanin helyett „kapja vissza” a Petrovgrad nevet. És ez ne maradjon a kezdeményezés szintjén, mint ahogy ez eddig már többször megtörtént, hanem konkrét lépések is történjenek ez irányban.
Az egyesülethez, amelynek elnöke Budimir Jovanović, közismert magánvállalkozó, tizenkét szervezet csatlakozott. A Svetosavlje, a Matica Srpska Baráti Egyesület, a Svetozar Miletić Szerb Mozgalom és mások.
A kezdeményezők szerint „eljött az ideje annak, hogy nyilvános vitát nyissanak, és konkrét lépéseket is tegyenek annak céljából, hogy a város visszakapja a korábbi nevét, melyet ideológiai okokból, politikai dekrétummal változtattak meg”.

A király lovas szobra Nagybecskereken (Fotó: Kecskés István)

A király lovas szobra Nagybecskereken (Fotó: Kecskés István)

Az indítvány valójában az 1992-ben, 2013-ban, 2015-ben született kezdeményezéseknek az újjáélesztése. Ebből arra lehet(ne) következtetni, hogy a kezdeményezés folyamatosan él a nagybecskerekiek körében. És talán megalapozott is akár, hiszen kellő visszhangra talált a helybéli polgárok körében. De vajon így van-e?
Nagybecskerek a Petrovgrad nevet 1936-tól a második világháború kezdetéig, illetve annak végén viselte. A II. világháború után pedig a legnagyobb bánáti város Žarko Zrenjaninnak, a Jugoszláv Kommunista Párt vajdasági titkárának a nevét vette fel, akit 1942-ben lőttek agyon a németek Versec közelében.
Nagybecskereken eddig már többször is kezdeményezték a város nevének a megváltoztatását. Egy referendumot is tartottak erről 1992-ben. A részvétel azonban 50 százalék alatti volt, ráadásul a szavazók többsége a Zrenjanin név megtartása mellett voksolt.
Néhány évvel ezelőtt a Szerb Megújhodási Mozgalom, a Szerbiai Demokrata Párt és a Napred Petrovgrad tömörülés (időközben megszűnt létezni) is kezdeményezte a város nevének a megváltoztatását, de az nem került be a képviselő-testületi eljárásba.
Két évvel ezelőtt Nagybecskerek Újvidék, Belgrád és Bégaszentgyörgy felőli bejáratainál új helységnévtáblák jelentek meg, amelyeken a város többnyelvű (szerb, magyar, román és szlovák) megnevezése sorába bekerült a Petrovgrad megnevezés is. A cirill és latin betűkkel kiírt táblákat nem is akárki, hanem a Városrendezési Igazgatóság helyezte ki. Így aztán a legnagyobb bánáti város, ha hivatalosan nem is, de új nevet (is) kapott. Az illetékesek szerint valójában a városnak egy „történelmi, hagyományos” megnevezése került fel a táblára.
A városnév-változtatási kezdeményezés eddig nem hozott sikert a kezdeményezőknek. Egy dolgot azonban sikerült elérniük: 2004 végén, a város főterén felkerült talapzatára Első Petar Karađorđević lovas szobrának a másolata, amelyik az akkori Petrovgrad főtéren állt a két világháború között.
A (legújabb) kezdeményezést rengetegen kommentezték. A nagy többségük eleve ellenzi a város nevének a megváltoztatását. Leginkább azt kifogásolják, hogy a Béga menti város alig egy évtizedig viselte a Petrovgrad nevet, a király viszont nem tett sokat a városért. Másrészt, előtte – évszázadokon keresztül – Becskerek, illetve Nagybecskerek volt a város neve. Ha a kezdeményezők annyira változtatni akarnak, akkor ezt a tényt is figyelembe vehetnék, mondják sokan. De vannak, akik egy ilyen névváltoztatás anyagi kiadásait (dokumentumok újbóli kiadásai) hangoztatják, ami végső soron majd a város polgárainak a terhére menne.
Az elemzők szerint a névváltoztatás mögött valójában ideológia álláspontok vannak. Mert a nevek nemcsak egy adott történelmi személy emlékét idézik fel, hanem társadalmi értékeket, szimbólumokat is közvetítenek. Zrenjanin a baloldali értékeket, a köztársaságot, a polgári, szocialista államot, az antifasizmust jelképezheti. A Petrovgrad viszont elsősorban a monarchiát, „az isten akaratából létrejött hatalmat”, a nemzetállamot jelentheti. Ebből a megközelítésből nézve talán nem is meglepő, hogy a kezdeményezésnek nincs akkora támogatottsága. Hiszen Nagybecskerek, illetve Zrenjanin a szocializmus építése idején a kommunista hatalom egyik fellegvárának számított. A mostani helyzetben pedig már nem úgy néznek az emberek a titói korszakra, mint mondjuk 1992-ben.
Azért kíváncsian várjuk a kezdeményezők további lépéseit. Persze a vízgyár körüli fejleményeket is.