Dr. Szilágyi Péter, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárának alkalmi beszédével kezdődött meg tegnap Hajdújáráson a 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve elnevezésű program Kárpát-medencei őszi körútjának vajdasági képzése. A rendezvényen a Design Terminál mentorainak együttműködésével a tematikus év keretében sikeresen pályázó vajdasági családi vállalkozások képviselői szakmai tanácsadást kaptak.
Dr. Szilágyi Péter alkalmi beszédét mondja
A Nemzetpolitikai Államtitkárság az idén júniusban 830 millió forint értékben három felhívást tett közzé a külhoni családi vállalkozások és a fiatal vállalkozók támogatására: a külhoni magyar családi vállalkozások fejlesztésére, a külhoni induló fiatal vállalkozások fejlesztésére és a külhoni fiatal vállalkozók együttműködésének támogatására. Vajdaságból az első kategóriában 108-an pályáztak és 200,6 millió forint értékben 37-en nyertek el támogatást; a második kategóriában 53-an pályáztak Vajdaságból, a sikeres pályázatok száma pedig 5 – 14,7 millió forint értékben –; a harmadik pályázati felhíváson pedig 8 vajdasági pályázó nyújtott be pályamunkát – az egy sikeres pályázó 5,7 millió forint támogatásban részesül. Ez azt jelenti, hogy 221 millió értékben 43 vajdasági pályázó valósíthatja meg fejlesztési vagy egyéb elképzeléseit.
A jelenlevő támogatottak csiszolatlan gyémántok – fogalmazott alkalmi beszédében Szilágyi Péter, és hozzátette, hogy a program keretében készített felmérés során egy zentai vállalkozó a következőket mondta: „Ha itt akarunk maradni, akkor muszáj előrelépnünk”.
– Az anyaország – már akkor érezve mindannak a szükségességét, ami ebbe az egy mondatba foglaltatott – 2010-ben elindította az építkezést. Azt megelőzően érdemi szinten nemzetpolitikával soha egyetlenegy kormány sem foglalkozott. 2010-ben kezdődött meg a munka, amelyből tükröződött annak a szellemisége, hogy nem határokban, hanem nemzetben kell gondolkodni – fejtette ki gondolatait Szilágyi Péter.
Mint hozzátette, örül annak, hogy 2014-ben sikerült irányt váltani és az addigi, elsősorban kulturális támogatáson túllépve, megkezdeni a külhoni magyarság gazdasági megerősítését.
– 2015-ben a külhoni magyar szakképzés évét hirdettük meg, 2016-ban a külhoni fiatal magyar vállalkozók évét, majd az idén a külhoni magyar családi vállalkozók évét. Értékelésem szerint ebben a folyamatban a külhoni magyar családi vállalkozások éve a legkiemelkedőbb tematikus program. Tudjuk jól, hogy a magyar nemzetnek a család az alapja. Családunkban sajátítjuk el és őrizzük meg nyelvünket, kultúránkat és szokásainkat. Ezekben a családi vállalkozásokban az esetek többségében magyarul beszélnek, magyarul gondolkodnak. A nyertes pályázók tekintetében a vajdasági eredmények jobbak a Kárpát-medence többi országának eredményénél, hiszen itt szinte minden negyedik pályázó nyerni tudott. A mai nap során a pályázók tudással gazdagodnak, és ennek köszönhetően fejlődhetnek. Az anyagi támogatás nem minden, a siker érdekében friss tudásra van szükség – taglalta Szilágyi Péter.
A helyettes államtitkár köszönetet mondott a Magyar Nemzeti Tanácsnak, amelyet mgr. Hajnal Jenő elnök és Jerasz Anikó végrehajtó bizottsági elnök képviselt a rendezvényen, valamint a Vajdasági Magyar Szövetségnek, hogy együttműködő partnerei a magyar kormánynak, illetve a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak. Ezt követően arról biztosította hallgatóságát, hogy a magyar kormány a továbbiakban is az eddig tapasztalt szellemiségben folytatja a nemzetépítést.
– Ahhoz, hogy munkánkat folytatni tudjuk, az önök támogatására is szükségünk van. Mint önök számára is ismeretes, 2018-ban választások lesznek Magyarországon. Azt kérem önöktől, hogy ha elégedettek eddigi munkánkkal és a jövőben is számítanak a segítségünkre, akkor folyamodjanak állampolgárságért – ha még nem tették meg –, regisztráljanak a választási irodánál, és vegyenek részt a 2018. évi választásokon, hogy a jövőben is nemzetben tudjunk gondolkodni, ne pedig határokban – fogalmazott Szilágyi Péter.
Mivel 2018 a külhoni magyar családok éve lesz, jövőre a családokat érintő témákra helyezik a hangsúlyt: a szociális és egészségi helyzetre, a foglalkoztatásra és a munkahelyteremtésre – emelte ki a helyettes államtitkár.
Az idei tematikus év keretében, a korábbi gyakorlathoz hasonlóan, a Nemzetpolitikai Államtitkárság felkérésére Kárpát-medencei felmérés készült, ezúttal értelemszerűen a családi vállalkozások témájában. Vajdaság vonatkozásában ebből kiderült, hogy a magyar családi vállalkozások száma nagyjából 9 ezer. Ezeknek a fele nyert el már vissza nem térítendő támogatást, többségük szerb költségvetési forrásokból származik. A vállalkozás az esetek 53 százalékában 2-3 generáció számára nyújt megélhetési lehetőséget. Ezekben a vállalatokban az alkalmazottak 90 százaléka magyar nemzetiségű, a vállalkozásokban pedig a belső kommunikáció kizárólag magyar nyelven folyik.
A felmérés szerint a Kárpát-medencei magyar közösségek közül a feldolgozóipar szerepe a Vajdaságban a legnagyobb, a családi vállalkozásoknak negyede sorolja magát ebbe a tevékenységi körbe. A feldolgozóiparon belül a kis üzemméret mellett végezhető, mezőgazdasághoz köthető élelmiszergyártás (cukor- és édességipar, húsfeldolgozás) áll az élen, miközben a mezőgazdaság részaránya Vajdaságban a legalacsonyabb. A felmérés szerint ennek oka a térség biostruktúrájának alakulásában keresendő. A mezőgazdasági termelést a húsz hektárnál nagyobb területen közép- és nagyvállalatok által működtetett nagybirtokok dominálják, amelyek a művelés alá vont földterület 74 százalékát, illetve az ágazati kibocsátás 60 százalékát adják. Emiatt – bár a hivatalos statisztikák szerint a mezőgazdaság szerepe a gazdasági szervezetek és a foglalkoztatottak számát tekintve magasabb Vajdaságban, mint máshol a Kárpát-medencében – a családi vállalkozások körében a mezőgazdaság szerepe kisebb, mint másutt a Kárpát-medencében.
A kutatás során Kárpát-medencei magyar családi vállalatok tulajdonosait, fiatal vállalkozókat és diákokat faggattak kivándorlási szándékukról. Ez a szándék körükben a legalacsonyabb: 41 százalékuk azt mondta, nem telepedne ki, 35 százalékuk még nem gondolkodott ezen, és csupán 2 százalékuk válaszolta azt, hogy kitelepedne, és már konkrét elképzelése is van erre vonatkozóan.
Új ernyőszervezet alakul
Gordos Károly
A rendezvényen részt vett Gordos Károly, az adai Zupčanik vállalat tulajdonosa, aki az éppen alakulófélben lévő Vajdasági Fiatal Vállalkozók Egyesületének egyik alapítója. Lapunknak elmondta, az egyesület megalakulását követően szeretnék összefogni azokat a Vajdaságban üzletelő fiatal vállalkozókat, akiknek az a céljuk, hogy erősítsék a gazdasági környezetet a tartományban, illetve az országban. A társulás lehetőséget nyújthat a kapcsolatépítésre, az együttműködésre, a problémák közös megoldására és a szakmai továbbképzésre – emelte ki Gordos Károly, és hozzátette, hogy elsősorban a 40 évnél fiatalabb vállalkozókra számítanak, de olyan elképzeléseik is vannak, hogy az idősebb vállalkozók tiszteletbeli tagként vehetnének részt az egyesület munkájában, tapasztalatokkal segítvén a fiatalokat.
