2024. május 8., szerda

Európa egyik legnagyobb izocukorgyára épült fel Tiszapüspökiben

A Tiszapüspökiben felépült gabonafeldolgozó és izocukorgyár Európa egyik legmodernebb, legnagyobb izocukorgyára lesz, politikai hátszél nélkül épült fel, és a sajtóhíresztelésekkel ellentétben nem kapott 44 milliárd forintos állami támogatást – mondta Zahola-Pollák Vanda, a Kall Ingredients Kft. ügyvezető igazgatója a hétfői Magyar Időkben.

Évi negyedmillió tonna izocukrot állíthat elő a gyár (Fotó: MTI)

Évi negyedmillió tonna izocukrot állíthat elő a gyár (Fotó: MTI)

Az ügyvezető az ellenzéki sajtóban megjelentekre reagált, amelyek szerint aggályos, hogy egyes hazai tulajdonú nagyvállalatok beruházásaikhoz könnyebben kapnak állami támogatást, mint a multinacionális cégek, és egyik példaként a Tiszapüspökiben október végén nyíló gyárat felépítő Kall Ingredients Kft.-t hozták fel, amelyet szerintük „állami szereplők támogattak”.

A nemzetgazdaság szempontjából jelentős hatású és teljes mértékben hazai tulajdonú üzem a rendszerváltás óta eltelt időszak legnagyobb élelmiszeripari fejlesztése. A zöldmezős beruházással másfél év alatt felépített egység nem csupán Európa egyik legmodernebb és legnagyobb izocukorgyára lesz, de 1300 új munkahelyet teremt a szolnoki térségben – írja a Magyar Idők.

A beruházás azért is jelentős, mert október 1-jétől egy híján ötven év után az Európai Unió eltörölte a cukorkvótát. Az osztrák tulajdonban levő egyetlen megmaradt kaposvári cukorgyárral ez valószínűleg már késve érkezett jó hír Magyarországnak, az izocukorgyártásban viszont a magyarok európai szinten is versenyképesnek számítanak, amit bizonyít a Tiszapüspökiben létesült izocukorgyár is.

– Magyarország – az európai cukorreform következtében – cukorhiányos országgá vált. A kvóta eltörlésével azonban megnyílt számunkra a piac: már szabadon lehet cukrot termelni, és hazánk köztudottan jelentős gabonafelesleggel rendelkezik, évente több millió tonna kukoricát exportál. Az idén arra nyílt lehetőségünk, hogy ez sokkal nagyobb hozzáadott értékkel, magas minőségű feldolgozott termékként jelenjen meg a külpiacokon – nyilatkozta a Magyar Időknek Zahola-Pollák Vanda.

Az ügyvezető szavai szerint Európában jelenleg nagyjából 750 ezer tonna izocukrot állítanak elő évente, a tiszapüspöki gyár kapacitása 250 ezer tonna lesz.

A cikkből kiderül: a próbaüzem alatt álló gyár „ősbűne” az, hogy abban Mészáros Lőrinc érdekeltségei, az Opus Globál Nyrt. és az R-Kord Kft. 2017 júniusában kisebbségi tulajdont szereztek. Arról azonban a híresztelők megfeledkeztek, hogy a gyár állami támogatásáról, illetve az Eximbank piaci alapú hiteléről két évvel korábban, 2015-ben született döntés – hangsúlyozza a Magyar Idők.

Zahola-Pollák Vanda nyilatkozatában leszögezte: a vállalkozást az agráriumban évtizedes tapasztalatokkal rendelkező Kárpáti László indította, a beruházáshoz hatmilliárd forint saját erő mellett az Eximbanktól és az MKB Banktól csaknem harmincmilliárdos hitelt vettek fel. Ehhez 9,2 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást nyertek, de a pályázaton ugyanazon szigorú szakmai értékelésen ment keresztül a vállalkozás, mint minden pályázó. A nemzetgazdaság szempontjából jelentős hatású, a rendszerváltás óta eltelt időszak legnagyobb hazai élelmiszeripari fejlesztése azért részesülhetett kormányzati támogatásban, mert a gyár 1300 új munkahelyet létesít a szolnoki térségben.

Az üzem tevékenysége emellett az Exim számításai szerint 185 milliárd forinttal növeli a magyar GDP-t, a megnövekedett bérjövedelem, a nyereség és a fogyasztás után fizetendő adók a költségvetés bevételeit 39,9 milliárd forinttal emelik. Vállalták, hogy fix árbevételt produkálnak, vagyis komoly gazdasági teljesítményt felmutató piaci szereplőt hoznak létre.

Vége a cukorkvótának

Szeptember 30-án megszűnt az 1968-ban bevezetett, az Európai Unió cukortermelésének szabályozására szolgáló kvótarendszer, közismert nevén a cukorkvóta. A hírt bejelentő uniós bizottság tájékoztatása szerint a cukortermelésre vonatkozó kvótarendszer kivezetésével lehetővé válik a termelők számára, hogy a termelést a valós kereskedelmi lehetőségekhez szabják, és kiaknázzák az új exportpiacok lehetőségeit.

Phil Hogan, a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős uniós biztos kijelentette, a kvótarendszer megszűnése az európai cukorágazat számára fordulópont, amely megnyitja a lehetőséget a termelők számára, hogy nyissanak a globális piacok felé.