Kirakatzsákmányok és halfogyatkozás

Nagy harcsáinkat akkor ettük meg, amikor még kicsik voltak

Buzás Mihály

2017. október 9., 14:01

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Az utóbbi időben gyors egymásutánban két alkalommal is nagy harcsa elejtését harangoztuk be címoldalunkon. Egy újvidékiről és egy zentairól van szó. Mivel a múltban nemigen találunk példát arra, hogy a címoldalon adtunk helyet a témának, kívülálló még azt hinné, hogy a szóban forgó zsákmányokban halállományunk gazdagodásának jelei fedezhetőek fel. Erről szó sincs.

Predrag Radosavljev a százkilós, álomhatáron túli nagybajuszúval

Predrag Radosavljev a százkilós, álomhatáron túli nagybajuszúval

Nincs szándékunkban vitába bocsátkozni azokkal, akik a két nagy harcsa elejtésében a javulás jeleit vélik látni. Az utóbbi időben rendszeresen végzett halállomány-felmérések ugyanis folyamatosan azt bizonyították, hogy vizeinkben halból egyre kevesebb van. Az eredmények táblázatos, statisztikai, fajokra és korosztályokra, őshonosokra meg özönfajokra… bontott ismertetésétől ez alkalommal helyszűke miatt eltekintünk. A halfogyatkozás viszont tényszerű és bizonyított, a két kifogott harcsa pedig nem csinál forradalmat.

A harcsa állománya óvilági viszonylatban egyébként is cifrán alakult az utóbbi öt-hat évtizedben. A szakirodalom szerint a nagybajuszú természetes elterjedésének keleti határa az Aral-tó vízgyűjtője, a Szir-darja és az Amu-darja folyó. Ezek vizének öntözésre való felhasználása miatt az ottani harcsaállománynak alighanem harangoztak. Csak futólag mondjuk, hogy az Aral-tó látványos kiszáradásához a globális felmelegedés meg a mikroklimatikus változások legfeljebb húsz százalékban járultak hozzá, a többi a sivatagi öntözéses mezőgazdaság rovására írható. Erről máskor bővebben.

A harcsa természetes elterjedésének nyugati határát a franciaországi Doubs folyó és a Rajna vízrendszere képezte. Franciaország nyugati területeire, valamint Spnyolországba is telepítések révén jutott. Eredetileg az Appennini-félszigetről is hiányzott, arrafelé először az Adda folyóból került elő (1957), a Pó vízrendszerében való terjedése pedig 1970 óta folyamatos. Az észak-olaszországi meg a spanyol (vagy már katalán?) állományokkal gazdasági szempontból azért érdemes foglalkozni, mert idegenforgalmilag igen fontosaknak bizonyultak. A harcsa pedig azért szaporodhatott el és nőhetett nagyra, mert a helyi lakosság nem ette és nem is eszi. Tehát az olaszok meg a katalánok – velünk ellentétben – a nagy harcsáikat nem ették meg, amikor azok még kicsit voltak.

Duško Rakić magyarkanizsai zsákmányával annak idején nem került címoldalra

Duško Rakić magyarkanizsai zsákmányával annak idején nem került címoldalra

Az ottani harcsaállományok gazdagságáról, valamint a zsákmányolt egyedek méretéről nemcsak az oda látogató hazai horgászoktól szerezhető információ, hanem a vendéghorgásztatóktól is, akik között akad magyar, szerb, horvát… A rábsicok között nemkülönben, a rossznyelvek szerint ők többnyire románok és magyarok, zsákmányukat hazaérkezve értékesítik, ami határellenőrzés hiányában könnyen kivitelezhető. Az olasz hatóságoknak miattuk kellett új fejezetet iktatni a törvénykönyvekbe, amelyekben korábban nem szerepelt az orvhalászat.

A Pó-vidék és az Ebro vízrendszerének harcsáival azért kell foglalkozni, hogy a hazai horgász olvasó a címoldalra került két itteni harcsa alapján nehogy azt higgye, hogy ezen a téren nálunk egyre jobb. Mindkét külhoni harcsaparadicsomban ugyanis hetente több akkora meg nagyobb harcsát zsákmányolnak a vendégpecások, mint amennyit hazai vizeken évente fognak a hazai horgászok. (Külföldi meg nem jön, mert miért jönne.) Ezt nemcsak a vendéghorgásztatók honlapján olvashatók meg a facebookos bejegyzések alapján állítjuk, hanem a Pót és az Ebrót megjárt hazai horgászok beszámolói alapján is.

Van egy sanda gyanúnk, hogy a hazai horgász esetét a két termetes harcsával elsősorban azok a körök kívánják meglovagolni, akiknek feladata a halállomány megőrzése és fenntartható hasznosítása, és akiknek vállalt kötelezettségükben tényleges sikerélményük nem volt. A vízkezelők. A szóban forgó halak kapcsán elővehetik a két megkopott közhelyet: „Lám, van még hal a Tiszában (Dunában)!”; „Aki tud, az fog!”. És csatolhatnának hozzá egy tönkremesélt, eszement horgászviccet azok számára, akik a vizeket nem ismerik. Meg talán nem is isszák.

A két harcsa elejtése csupán arra volt jó, hogy elterelődjön a figyelem a fogyatkozó halállományunkról. Éppen ezért tiszta szerencse, hogy a többi nagy harcsa, amit közeli tájakon meg a környéken fogtak, nem került címoldalunkra. Csupán Magyarkanizsánál (legalább) két akkorát fogtak, amelynek a horgászvilág kalapot emel, és amelyet magáz.

És ha már a nagyoknál meg a legendaszerűeknél tartunk, nem mindegy, hogy csak mesélik, vagy dokumentálták is őket. A meséltekről csak annyit, hogy szinte minden folyóparti településen ugyanazok a legendazamatú harcsás történetek vannak közforgalomban. Ezeket egyszer majd mi is elmeséljük/újrameséljük, persze nem most.

A dokumentált óriásharcsákról annyit, hogy a legnagyobb ilyen a Berg (1948/1949) által említett, Dnyeperben fogott ötméteres, háromszáz kilós. Nyomában a Marsilius (1726) által említett 340 kilós. Érdekességként ide kívánkozik az a 120 kilós és szokatlanul hosszú, négyméteres, Višnjicánál fogott, amelyről 1916-ban a Belgrader Nachrichten ír. Pintér Károly Magyarország halai című könyvében így fogalmaz: „A régebbi magyar szakirodalom általában 250 kg-ban jelölte meg a harcsa maximális tömegét. Reálisabb azonban 2,5 m-ben és 120 kg-ban elfogadni e halfaj maximális nagyságát vizeinkben.”

A Predrag Radosavljev által Újvidéknél fogott hosszra ekkora volt, de 15 kilóval könnyebb. Zsákmánynak szép, és kirakatba is jó. Több/sok ekkora hiányában azonban inkább halfogyatkozásról, mintsem halbőségről beszélhetünk.


!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége