2024. április 26., péntek
KALANDTÚRA

Via Appia Antica

Történt egyszer, hogy Dél-Itáliában csavarogtam. Az Örök városból mentem Nápolyon keresztül az ókori virágzó kereskedővárosba, Pompeiibe. Azt már tudtam, hogy Rómától délre mindig kell, hogy legyen az utazó tarsolyában egy B-terv, mivel a dél-olaszok jóval szétszórtabbak a Milánó környékiektől. Rögtön a B-variációt választottam: a Roma Termini vasútállomáson nem a Nápolyba tartó Frecciarossára váltottam jegyet, hanem Campania tartomány egy kisvárosába: Beneventóba.

Krisztus előtt 340 környékén egy római nemesi családban megszületett a kis Appius Claudius Caecus (Caecus → Czékus). Ifjúkorában katona, később censor, majd a Római Köztársaság konzulja és szenátora lett. Hírnevet nem a politikában, sokkal inkább a hadügyben szerzett magának. A rabszolgafelkelések idejében a Rómától délre fekvő légiók katonai- és élelmiszer-utánpótlása nem volt zökkenőmentes. Appius nevéhez fűződik a birodalom első aquaduktja, az Aqua Appia és egy hadiút kiépítése Róma és Brindisi között, a Via Appia Antica.

Az út terve, majd megépítése felrázta a római öntudatot. Szimbólumává vált egy erős, feltörekvő, megerősödni kívánó nemzetnek. Az út a Forum Romanumról, az ókori és a mai Róma mértani középpontjából indul, végét pedig Brindisiben egy kőoszlop jelzi. Az építkezés oroszlánrészét egyetlen év alatt, Kr. e. 312-ben elvégezték. Az út becsült értéke 259 millió sestertius (római ezüst pénzérme, 1 millió sestertius = 2500 tonna búza). A megépítést követő időszakban évente csaknem félmillió tonna búzát szállítottak délről Rómába, tehát másfél év alatt kifizetődött a beruházás. A gabona mellett természetesen tömérdek arany, ezüst, vas és rabszolga is érkezett. A bazaltkőkockákkal fedett 563 km hosszú út több mint 4 méter széles, így kényelmesen elfért egymás mellett két harci szekér. A Róma és Brindisi közötti táv megtételéhez bő két hétre volt szükség. A közlekedéstörténelemben ezen az útszakaszon használtak először mérföldköveket. 2300 év elteltével sem építettek olyan hosszú kanyar nélküli útszakaszt Európában, amilyen ezen az úton van (62 km).

A Via Appia mentén akasztották fel Spartacus lázadó seregének 6000 tagját, Pál apostol történelmi küldetésére ezen az úton érkezett Rómába. Péter apostol e köveken menekült üldözőitől, amikor megpillantotta az Urat, és itt kérdezte, hogy Domine, quo vadis?, majd pedig ezen az úton vezették vissza Rómába, hogy szembenézzen vértanúságával. Róma után a Via Appia mentén épültek fel az első keresztény bazilikák, és számtalan ókeresztény katakombát vájtak a puha tufakőzetbe.

Két évszázaddal a Via Appia elkészülte után Traianus császár parancsba adta a Via Traiana megépítését Benevento és Brindisi között, ami az olasz csizma Adria-parti városait és kikötőit is érintette. De a krónikások feljegyezték, hogy Appia longarum teritur regina viarum, vagyis Az Appia út, amelyet a hosszú utak királynőjének neveznek.