A Čistoća Városi Köztisztasági Közvállalat az elmúlt időszakban fokozottan törekedett arra, hogy polgáraink számára világossá tegye a háztartási hulladék elsődleges szétválasztására vonatkozó tennivalók lényegét.
Elmagyarázták, hogy miként kell helyesen szelektálni, a polgárok kötelességének tekintik azt, hogy szabályos módon válogassák szét szemetüket. Felszólítottak mindenkit arra, hogy a háztartási hulladékot kizárólag a konténerekbe dobják, ne mellé, az újrahasznosítható anyagokat pedig az arra kijelölt konténerbe! A közvállalat nemcsak azért igyekszik kialakítani ezeket a szokásokat, mert ezzel egészségesebb életkörnyezetet teremthetünk, hanem az igen jelentős anyagi szempontokat is figyelembe veszi. A városi tisztaságot szabályozó rendelet értelmében a magánszemélyeket 8 ezer, a jogi szubjektumokat – kocsmák, vendéglők, cégek tulajdonosait – pedig 50 ezer és 1 millió dinár közötti büntetésekkel sújthatják szemetelés miatt, azaz, ha a konténer mellett hagyják a hulladékot. A jogszabályok értelmében bűncselekménynek számít az, ha a szemetesekből elhordjuk a hulladékot, ugyanis a konténerbe bedobott szemét a bedobás pillanatát követően a Čistoća közvállalat tulajdonába kerül, tehát az újrahasznosítható nyersanyagot gyűjtő személyek, a kukázók – jogilag – a köztisztasági közvállalattól, azaz a várostól lopnak. Természetes tehát, hogy az önkormányzat igyekszik minél több újrahasznosítható – eladható – hulladékot összegyűjteni a városi kukákban. A 021-es rádió közölte, hogy a köztisztasági közvállalat csaknem 6 millió dinár értékű, egy évre szóló szerződést kötött két magánkézben lévő őrzővédő-szolgálattal, amelyeknek alkalmazottai a jövőben járőröznek majd a szemeteskonténerek környékén is, és – több egyéb feladatuk mellett – megakadályozzák a kukázást. Lényegében azt fogják tenni, amit a városi kommunális felügyelőségnek kellene megtennie, de mivel ennek a szervnek nincsen elegendő kádere ehhez a munkavégzéshez, a Čistoća kénytelen volt külső szolgálatokat alkalmazni. Azt mondják, hogy a kukázók havonta legalább egymillió dináros kárt okoznak azzal, hogy feltörik, tönkreteszik a konténereket annak érdekében, hogy hozzájussanak a hulladékhoz. Kivágják a föld alatti konténerek zsákjait, letörik, elviszik az öntöttvas kukafedeleket… Mivel az ellopott hulladék értéke konténerenként viszonylag alacsony, a rendőrség nem léphet közbe, nem indíthat nyomozást. Nagy gondot jelent az is, hogy elég sokan a konténerekbe dobják a lakásfelújításokból eredő építkezési hulladékot, és amikor a szemeteskamion megpróbálja kiemelni a nehéz zsákot, eltörik, elgörbül az emelőkarja. A járőrözést délután 4 és reggel 8 óra között végzik, a „szemétőröknek” jogukban áll „letartóztatni”, azaz a rendőrség megérkezésééig a helyszínen maradásra kényszeríteni a kukákból lopó személyeket. Az elképzelés ellen máris sokan tiltakoznak, mindenekelőtt emberjogi és nemkormányzati szervezetek, amelyekben úgy vélik, hogy a kukázókat megfosztották egyedüli jövedelemforrásuktól. Emberjogi- és méltósági tekintetben a szemétlopás videofelvételre történő rögzítése, és különösen az elkövetők mozgásának korlátozása heves vita tárgyát képezheti.
