Kolozsváron tartja éves kongresszusát az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN), az európai őshonos nemzeti kisebbségek ernyőszervezete. A tanácskozás legfontosabb feladata az Európai Bizottság által márciusban bejegyzett Minority SafePack európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtésének a megszervezése, amely – ha egy év alatt sikerül egymillió polgár aláírását összegyűjteni – lehetővé teszi, hogy uniós jogalkotás kezdődjön az európai kisebbségvédelemről.
Az erdélyi házigazdák a rendezvény csütörtöki megnyitóján élesen bírálták a román kormány kisebbségpolitikáját. Vincze Loránt, a FUEN erdélyi elnöke köszöntőbeszédében sérelmezte, hogy – noha Románia példaértékűnek tartja a kisebbségpolitikáját – a román állam meghívott képviselői távol maradtak a rendezvényről. Sajnálatosnak nevezte, hogy olyan országként kell beszélnie Romániáról, amely elutasítja a párbeszédet, amikor kollektív jogokról, egy közösség zászlóhasználatáról, vagy az anyanyelv-használati esélyegyenlőségről van szó. „Azt szeretnénk, ha a romániai magyar közösséget államalkotó tényezőként ismernék el, a magyar nyelvet pedig regionális nyelvként” – jelentette ki a FUEN elnöke. Hozzátette: ez nem lenne szokatlan Európában, és Románia szomszédait is pozitív példaként említette. „Szerbiában a kisebbségek széleskörű kulturális autonómiával rendelkeznek, Magyarországon kulturális és oktatási önkormányzatokkal, a Moldovai Köztársaságban a gagauz közösség területi autonómiával” – sorolta a szomszédos országok példáit, majd több egyéb európai ország kisebbségpolitikáját is példaként hozta fel felszólalásában.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke kijelentette: a NATO-, majd EU-csatlakozás idején tapasztalt kisebbségbarát román intézkedések kora lejárt, és elkezdődött egy visszarendeződési folyamat. Sérelmezte, hogy a román külügyminisztérium bajkeverőnek próbálja beállítani az erdélyi magyarokat és a FUEN-kongresszust, majd nyomatékosította: nem az erdélyi magyarság képviselői, hanem a román külügyminisztérium állítja, hogy Románia megoldotta a kisebbségi kérdést, és a román kisebbségpolitika modellértékű. „Mi ezzel szemben azt mondjuk: szinte semmi nincs rendben” – szögezte le.
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke emlékeztetett arra, hogy Románia számtalan esetben felemelte a hangját a többsebességes Európa ellen. Úgy vélte, a kisebbségpolitikában sem engedhető meg a többsebességes Európa, és az erdélyi magyarok ugyanazokat a jogokat kérik, amelyekkel például a dél-tiroli osztrákok rendelkeznek Olaszországban.
A magyar kormány képviselői a kisebbségvédelem uniós szabályozásának szükségességét hangsúlyozták. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kongresszuson felolvasott üzenetében gratulált a FUEN-nek a Minority SafePack európai polgári kezdeményezéshez, és nyomatékosította: itt az ideje annak, hogy a nemzeti kisebbségek ügyét európai szinten is megtárgyalják. „Az Európai Bizottság is belátta, hogy ez egy közös ügy, amely nemcsak a kisebbségekre tartozik, hanem minden uniós polgárt és minden tagállamot érint” – fogalmazott Semjén Zsolt, aki arra biztatta az európai kisebbségeket, hogy használják ki a polgári kezdeményezés aláírásgyűjtő kampányát a kisebbségek helyzetének megismertetésére, hogy „a nemzeti kisebbségek ügye súlyának megfelelően jelenjen meg az európai politikai napirenden”.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár a rendezvényen azt hangsúlyozta, hogy Magyarország kiáll a nemzetközi fórumokon a kisebbségeket megillető jogokért. Ezért vett részt a kezdeményezők oldalán az Európai Bizottság elleni pereskedésben, amely végül a polgári kezdeményezés bejegyzéséhez vezetett. Megerősítette, Magyarország és a határain kívül élő nemzetrészek kiveszik a részüket az egymillió aláírás összegyűjtéséből, majd hozzátette, az európai identitás része a kulturális sokszínűség, ezért az EU hatvanmillió kisebbségi polgára azt várja el, hogy az Unió ne csak az alapszerződésében deklarálja értékként a sokszínűséget, hanem szabályozással teremtsen kedvező feltételeket a kisebbségi identitások megőrzéséhez, illetve ahhoz, hogy a kisebbségek boldoguljanak a szülőföldjükön.
Navracsics Tibor szerint kívánatos lenne, hogy az Európai Unió minden polgára az anyanyelve mellett már az iskolában megtanuljon még két európai nyelvet. Az Európai Bizottság kultúráért, oktatásért, ifjúságért és sportért felelős biztosa elmondta, bátorítani kívánja a nyelvek tanulását és a nyelvi sokszínűség fenntartását. „Az új nyelvek megtanulása segíti a kölcsönös megértést, és új perspektívákat nyit meg” – jelentette ki a biztos, aki úgy vélte, a fiatalok számára azért is fontos a nyelvtanulás, mert ez elősegíti az elhelyezkedési lehetőségeiket a munkaerőpiacon.
A Minority SafePack kezdeményezést üdvözölték és egyhangúlag támogatták a Szili Katalin miniszterelnöki megbízott kezdeményezésére létrehozott Erdélyi Magyar Autonómia Kerekasztal (EMAK) résztvevői is, akik közös nyilatkozatukban úgy fogalmaztak: az elindított európai polgári kezdeményezés az őshonos nemzeti közösségek helyzete európai szintű rendezésének mérföldköve lehet, ezért fontos, hogy minden európai polgár – köztük az erdélyi magyarok is – minél nagyobb számban támogassák. „Meggyőződésünk, hogy a kisebbségvédelmi csomag elfogadása történelmi esélyt nyújthat az autonómiatörekvések felerősödéséhez is” – írták nyilatkozatukban.
Az RMDSZ és a FUEN által kidolgozott Minority SafePack nevű javaslatcsomag nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a regionális politikában, a kisebbségek európai parlamenti jelenlétének kérdésében, a diszkriminációellenesség, a médiaszabályozás és a támogatáspolitika területén javasolt intézkedéseket az EU-nak.
