Beszéljünk róla!

Fehér Rózsa

2017. április 6., 16:23

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Állandósult szomorúság, érdektelenség, képtelenség a legegyszerűbb hétköznapi tevékenységek elvégzésére, megromlott családi és baráti kapcsolatok, csökkent munkavégzési képesség, fáradtság, növekvő idegesség, csökkent koncentráció, határozatlanság, döntésképtelenség, nyugtalanság, bűntudat vagy a reménytelenség érzése – többek között ezek a jelek utalnak arra, hogy valaki depressziós. A depresszió a leggyakoribb betegségek közé tartozik: az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint mindennap a világ lakosságának 3–5 százaléka szenved tőle, ami naponta 120–200 millió embert jelent. Annak a valószínűsége, hogy egy ember az élete folyamán depresszióba zuhan, a becslések szerint 20–30 százalék, azaz nagyjából minden harmadik-ötödik ember élete folyamán egyszer depressziós lesz.

Április 7. az egészség világnapja – 1948-ban ezen a napon kezdte meg működését az ENSZ szakosított intézményeként az Egészségügyi Világszervezetet, a WHO. Az egészség világnapja idei kampányának a Depresszió: beszéljünk róla! elnevezést adták.

(Illusztráció)

Egyetlen ország sincs az egész EU-ban, ahol magasabb lenne a depressziósok aránya, mint Magyarországon, ahol a felnőttek 10,5 százaléka szenved depressziótól, miközben az EU átlaga 6,8 százalék. Magyarországot Portugália és Svédország követi, miközben az unió három legkevésbé depressziós országa Csehország, Szlovákia és Horvátország lett. Luxemburg, Németország, Franciaország és Nagy-Britannia lakosai között szintén az EU-átlagnál több a depressziós, a románok, az osztrákok és a finnek viszont elég jól állnak ezen a téren. Annak tehát, hogy az ország gazdag vagy szegény, nincs köze a depresszióhoz, de az egyéni anyagi helyzet igenis számít, mivel a szegényebbek között több a depressziós.

Szerbiában 5 százalékra teszik a depressziósok arányát. Zoran Vojić pszichoterapeuta szerint az egzisztenciális gondokkal küzdő emberek esetében a saját egészségük háttérbe szorul, az orvosok pedig az adminisztrációs terhek miatt nem tudnak igazán elbeszélgetni a betegekkel. Errefelé sokan hiszik még mindig azt, hogy a depresszió emberi gyengeség vagy jellemhiba, pszichológushoz vagy pszichiáterhez járni pedig még mindig stigmát jelent, holott olyan betegségről van szó, amelyet szakembernek kell kezelnie.

A világ népességének több mint 4 százaléka, nagyjából 322 millió ember küzd depresszióval és elsősorban a nőket, a fiatalokat és az időseket fenyegeti a pszichiátriai betegség mindennapokat megbénító hatása – derül ki a WHO 2015-re vonatkozó jelentéséből. Ez 18,4 százalékos növekedést jelent egy évtized alatt, ami az emberek növekvő élettartamával van összefüggésben. A felsőoktatásban végzettek között feleakkora az esély a depresszióra, mint az alacsonyabb képzettségűeknél, de látványos a nemek közötti különbség is: míg a nők között 7,9 százalék a depressziósok aránya, a férfiaknál ez a szám csak 5,5 százalék. Évente 800 depressziós követ el öngyilkosságot, ami mostanában a második vezető halálok a 15–29 éves korosztályban. A depresszióval küzdőkön túl további 250 millió ember szenved szorongásos betegségektől, köztük fóbiáktól, pánikrohamoktól, kényszerbetegségtől és poszttraumás stressz-szindrómától. A depresszió okozta fásultságból és kimerültségből fakadó munkaképesség-csökkenés éves szinten több mint ezer milliárd dolláros globális gazdasági veszteséget jelent.

A gyógyuláshoz néha elég szakember segítsége, máskor viszont gyógyszer is kell. A kampány fő célja az, hogy a nyilvánosságnak több információja legyen a depresszióról, annak okairól és lehetséges következményeiről, csökkenjen a depresszióval kapcsolatos előítélet, a depresszióval élő emberek családja, barátai, kollégái képesek legyenek támaszt nyújtani, a depresszióval küzdő emberek pedig kérjenek segítséget. A kormányoknak is több pénzt kellene áldozniuk a gyógyításra: a WHO adatai szerint még a magas jövedelmű országokban is a depressziósok fele nem kap segítséget, és az egészségügyi költségvetéseknek átlagosan csupán a 3 százalékát fordítják a mentális egészségvédelemre. Pedig a számítások szerint ez a pénz busásan megtérül: a depresszió és szorongásos betegségek kezelésére fordított minden egyes dollár négyet fial a jobb munkaképesség megteremtésével.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége