Berat Albayrak török energiaügyi miniszter és Alekszandr Novak orosz energiaügyi tárcavezető hétfőn Isztambulban aláírta a Török Áramlat gázvezetékprojekt építésének folytatásáról szóló török–orosz kormányközi megállapodást, és úgy tűnik, csakugyan kiépítik a gázvezetéket, amelyen keresztül az eddigi ukrán útvonal helyett alternatív úton érkezne gáz Európába.
Mint ismeretes, Vlagyimir Putyin orosz államfő 2014 decemberében Ankarában jelentette be, hogy Oroszország eláll a Déli Áramlat gázvezeték megépítésétől és Törökország felé szállítja az orosz gázt. Tavaly januárban ki is jelölték a Török Áramlat gázvezeték útvonalát, amely 660 kilométer hosszan a Déli Áramlat vezeték nyomvonalán halad, majd 250 kilométer hosszúságban új vonalon, Törökország európai részébe vezet. A vezeték építését azonban az év végén felfüggesztették az Oroszország és Törökország között kirobbant diplomáciai-politikai válság miatt (a török légierő tavaly november 24-én lelőtt egy orosz vadászbombázót a szíriai határnál).
A felek azonban az idén augusztusban kiegyeztek, szeptemberben pedig már a projektum újjáélesztéséről beszéltek.
Hétfőn Putyin orosz elnök a megállapodást követően bejelentette, az orosz kormány eltörli egyes török mezőgazdasági termékek, köztük a citrusfélék, valamint további friss gyümölcsök és zöldségfélék behozatalának korlátozását. Megjegyezte, hogy ez a döntés kölcsönösen előnyös, mivel az orosz mezőgazdasági szektornak nem állnak rendelkezésére az érintett behozatali cikkek.
Már lapunk is hírt adott róla, hogy a Török Áramlat az orosz gázt Ukrajna elkerülésével Oroszországból 660 kilométer hosszan Törökországba, majd onnan további európai országokba szállítaná. A vezeték tervezett összteljesítménye évi 63 milliárd köbméter, az eredeti – orosz–török konfliktus előtti – tervek szerint már 2020-ra 47 milliárd köbméter földgázt szállítana Európába Görögországon keresztül, 16 milliárd köbmétert pedig közvetlenül Törökországnak.
A szakértők közül már többen is megjegyezték, nem tartják teljesen jó ötletnek a Török Áramlat kiépítését. Mihail Korcsemkin, az East European Gas Analysis nevű, pennsylvaniai székhelyű szaktanácsadó cég vezérigazgatója és tulajdonosa a forbes.ru orosz honlapon 2015 májusában közzétett írásában kifejtette, ha Oroszország és a Gazprom le is küzdene minden akadályt és kiépítené a vezetéket, még nem biztos, hogy minden problémát elhárítana, mivel a
Görögországtól a vásárlónak kell kiépítenie a további vezetékeket, erre pedig hajlandóságot is kell mutatni, és pénz is kell rá.
Egyébként a másik alternatíva, a bolgárok által megfogalmazott Balkán Áramlat projektuma is hasonló gondba ütközhet. A Bulgária és az EU által támogatott elképzelés értelmében Azerbajdzsánból és Oroszországból érkezne a gáz, ami Szerbiába is eljutna. Ezzel több problémát is felvetettek a hozzáértők. Vojislav Vuletić, a Szerbiai Gázügyi Egyesület elnöke szerint Szerbia csak akkor vehetne részt a projektumban, ha erre támogatást kapna. Problémát okozhat az is, hogy az oroszok nem biztos, hogy kikötés nélkül belemennek az elképzelésbe, egyrészt a Török Áramlat újjáélesztése miatt, másrészt pedig azért, mert a Déli Áramlat is azért hiúsult meg, mert az EU és Oroszország nem tudott kiegyezni az Unió energiaügyi csomagja ügyében.
