2021. április 19., hétfő

Európa Tanács: a jogállamiságot fenyegeti az új lengyel alkotmánybírósági törvénytervezet

Barack Obama amerikai elnök ugyancsak aggodalmát fejezte ki a fejlemény miatt

Komoly fenyegetést jelent a jogállamiságra a csütörtökön a lengyel parlament alsóháza által elfogadott alkotmánybírósági törvénytervezet - jelentette ki pénteken Nils Muiznieks, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa. Barack Obama amerikai elnök ugyancsak aggodalmát fejezte ki a fejlemény miatt.

A szejm az Európai Bizottság által kifogásolt jogszabály helyett fogadta el az új javaslatot, amely a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt szerint véget vet a fél éve húzódó alkotmánybírósági válságnak, az ellenzék szerint viszont tovább mélyíti azt.
Korábban az ET alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság is kifogásolta a taláros testület működését szabályozó törvényt, és változtatásokat sürgetett. Muiznieks szerint mindenesetre a csütörtökön elfogadott törvényjavaslat "éppen (a várakozásokkal) ellenkező irányba megy".
Andrzej Zoll, a lengyel alkotmánybíróság egykori elnöke úgy vélte, hogy az elfogadott tervezet a taláros testület "teljes bénultságát" vonhatja maga után.
A pénteken kezdődött NATO-csúcs alkalmából Lengyelországba érkezett Barack Obama amerikai elnök lengyel kollégájával, Andrzej Dudával lezajlott varsói egyeztetésén jelezte aggodalmát az alkotmánybíróság körül kialakult helyzet miatt. "A jogállamiság, a független bíróságok és a szabad média olyan értékek, amelyekre az Egyesült Államokat építették és amelyek szövetségünk alapjai" - szögezte le Obama.
Ahhoz, hogy az új törvényjavaslat hatályba lépjen, a lengyel törvényhozás felsőházának, a szenátusnak is el kell fogadnia, és az államfőnek is alá kell írnia a tervezetet. "Arra szólítom fel a szenátust, hogy akadályozza meg egy rossz javaslat törvényi erőre emelkedését" - hangsúlyozta Muiznieks.
A tervezet kulcseleme, hogy nagy súlyú ügyekben a 15 tagú testület legalább 11 bíró jelenlétében hozhat érvényes határozatokat. Az előző, tavaly decemberben elfogadott törvény - melyet maga a lengyel alkotmánybíróság március 9-én alkotmányellenesnek, az Európai Bizottság és az ellenzék pedig a taláros testület munkáját megbénítónak minősített - 13-ban szabta meg a megkívánt minimális létszámot, emellett érvényes határozatot kétharmados többséggel lehetett csak hozni.
Mindenesetre a javaslat hatályba léptetné a március 10. után meghozott alkotmánybírósági döntéseket, és a törvénytervezet kimondja, hogy az államfő által beiktatott bírákat az alkotmánybíróság elnöke köteles bevonni a testület munkájába.
Az ellenzék szerint a törvényhozási folyamat szabálytalan volt, az elfogadott jogszabály alkotmányellenes, és ahelyett hogy megoldaná az alkotmánybíróság ügyében fennálló patthelyzetet, tovább mélyíti azt.