Valamikor az elmaradott országoknak évtizedek kellettek a felzárkózáshoz. Nincs ez manapság sem másképp. A szédületesen gyors technológiai fejlődés azonban új távlatokat tár fel, ezért van remény arra, hogy a felzárkózás is felgyorsítható. Ha szétnézünk magunk körül, megállapíthatjuk, hogy azok az országok tartoznak a világ fejlődésének élvonalába, melyeknek a gazdasága és vele együtt az egész társadalma az infokommunikációs eszközök és technológiák termelésén, széleskörű felhasználásán, alkalmazásán, gyors elterjesztésén alapul. Közhelyes, de fontos mindig kiemelni, hogy ebben a szédületes tempóban a lemaradás is szédületesen gyorsan megy végbe. Az ezzel ellentétes berögződések még élnek, de egyre inkább az információ és annak gyors és kreatív hasznosítása képezi a gazdaság alapját. Önmagában az információ, a korszerű kommunikációs eszközök és a modern technológiák megjelenése nem jelent információs társadalmat. Az adott társadalomban megfelelő módon kell felhasználni ezeket az elképesztő lehetőséget rejtő vívmányokat. A világháló elterjedése gyorsan ráébresztette a gazdasági szereplőket, hogy az internet milyen fantasztikus gazdasági lehetőségeket kínál. A piacok az internet segítségével behálózzák az egész világot. Ma már a legkisebb vállalat is képes elérni a világ tetszőleges pontján élő potenciális vevőit. Fordítva is igaz: a vevők ma már a világon bárhol lévő cégtől tudnak vásárolni. Ki gondolta volna még nem is olyan régen, hogy mára már a piaci árusok is interneten rendelik Kínából a portékájukat. Ma ez a valóság.
Az információ korábban az úgynevezett ipari korszakban is a termelés és a disztribúció fontos kísérőeleme volt. Mára az információ lett az összes folyamat mozgatórúgója. Ma már hihetetlenül gyorsan hozzá lehet férni a tudáshoz és az információhoz, az internet pedig fontos kereskedelmi csatornává, egyfajta koncentrált piaccá nőtte ki magát.
ÚJKORI SZEGÉNYEK ÉS GAZDAGOK
Ma már szinte minden kis cégnek és vállalatnak, még a civil szervezeteknek is van weboldala, hazánkban is. Ugyanakkor az is jól megfigyelhető, hogy önmagában ez keveset jelent. Sőt! Egy rosszul megszerkesztett, nem gondozott, inaktív felület inkább számít blamázsnak, mint előnynek. Egy weboldal, mely csupán a passzív jelenlétre korlátozódik, esetleg abban segíthetné a tulajdonosát, hogy az ott fellelhető más elérhetőségeket közzétegyék. A következő blamázs – biztos sokan tapasztaltak már hasonlót a hazai piacon –, ha felhívjuk a honlapon meglelt telefonszámot, de nem hogy előbbre jutnánk, hanem valaki durván, lerázó stílusban kérdőre von bennünket, hogy mit is akarunk. Ezt is lehet még fokozni, ha aztán kapcsolnak bennünket valahova, de az illetékes éppen nincs ott, vagy nem veszi fel a telefont. Ezt is lehet tovább fokozni, de maradjunk annyiban, hogy az ilyen vállalkozások hosszú távon eleve bukásra vannak ítélve, ha nem változtatnak a magatartásukon. Most valószínűleg azért tudnak így viselkedni, mert valamilyen piaci anomália folytán még monopolhelyzetben vannak. Ugyanakkor például éppen annak lehetünk a tanúi, hogy az információs forradalom például az egész bankrendszert is átalakítja.
Napjaink folyamatos társadalmi-gazdasági átalakulásának vannak nyertesei és vesztesei. A munka, vele együtt a dolgozó ember leértékelődése elszegényedéshez vezethet, ilyen módon a különböző hátrányok összegződnek, majd hatványozódnak. Folyamatos továbbképzéssel, átképzéssel, bértámogatással lehet ellene harcolni, félő azonban, hogy ez csak a tüneti kezelés fogalmát merítheti ki. Az információs szakadék az információ elérhetőségében nyilvánul meg, és azt tapasztalhatjuk, hogy bizonyos esetekben egyre mélyül. Olyannyira, hogy ebben a vonatkozásban is beszélhetünk már szegényekről és gazdagokról.
BUKTATÓK
A felvázolt folyamatok gyors és mélyreható változásokat generálnak a közgazdaságtan eddig ismert törvényszerűségeiben is. Egyben ezen a területen is éles és kíméletlen versenyhelyzet van kialakulóban. Olyannyira, hogy már számos innovatív, a korszerű információs technológiákat felhasználó cég is bebukott. Ez is csak azt bizonyítja, hogy milyen sokrétűvé vált az üzleti élet. Lemaradásunkat jelzi, hogy viszonylag nagyon kevés az olyan cég Szerbiában, amely tudatos elektronikus kereskedelmi stratégián dolgozik, az élenjárók pedig elsősorban a nagy multinacionális cégek hazai leányvállalatai közül kerülnek ki. Azt is megállapíthatjuk azonban, hogy ha nem is azonnal tűnik minden esetben egyértelműnek, az alapvető gazdasági törvényszerűségek és mechanizmusok az informatikai forradalom korában is működnek. Van egy helyzeti előnyünk is: a nálunk fejlettebb országok hibáiból tanulhatunk, nem kell minden (tév)utat újra bejárni, csak tanulni, hasznosítani a működő tapasztalatokat. Külön téma ebben a kategóriában a biztonság kérdése, hiszen az információkat el lehet lopni, vissza lehet velük élni is. Ez komoly buktatónak számít, ugyanakkor a biztonság megteremtésére egy egész iparág épülhet a közeljövőben.
