David McAllister, az EP szerbiai jelentéstevője szerint reális időkeretek betartása között júniusra várható a 23-as és a 24-es tárgyalási fejezetek megnyitása.
– Júniusban reális ennek a két tárgyalási fejezetnek a megnyitása – nyilatkozta a jelentéstevő a Cord Magazinnak. Emlékeztetett, hogy a 23-as és a 24-es tárgyalási fejezetek magukban foglalják az igazságügyi reformokat, a belügy reformját, de felölelik a korrupciót és a szervezett bűnözést is, éppen ezért a csatlakozási folyamatok legelején kell őket megnyitni.
– Ezeket a fejezeteket a csatlakozási folyamat elején kell megnyitni, és csak a procedúra végén lezárni, hogy minél több idő legyen az eljárások kísérésére, annak érdekében, hogy a reformok visszafordíthatatlanok legyenek – értékelte McAllister, hozzátéve, hogy független bíróságok nélkül nem létezik működő állam.
McAllister a szerzője annak az EP által elfogadott, Szerbiáról szóló rezolúciónak, amelyben egyértelműen megfogalmazták, hogy a csatlakozási folyamatok össze vannak kötve a Pristinával való viszony normalizálásával. A jelentéstevő úgy véli, hogy az augusztus 25-én aláírt brüsszeli egyezmény fontos lépés volt ebbe az irányba. Mindkét oldalnak el kellene kezdenie az egyezményben foglaltak alkalmazását, és ez érvényes a szerb községek közösségének megalakítására is. – A szerb községek közösségének megalakítása a brüsszeli egyezmény egyik kulcsfontosságú momentuma. Mindkét oldalnak ösztönöznie kell az alkalmazását – hangsúlyozta.
Arra a megállapításra, mely szerint Belgrád és Pristina közötti párbeszéd Koszovó függetlenségének elismerésére szűkült, McAllister azt válaszolta, hogy a dialógusnak a viszonyok helyreállítására kellene vonatkozniuk. Hangsúlyozta, hogy a tárgyalások befejeztével jogi kötelezettségekkel járó megegyezésre kell jutni.
A migránskrízisről szólva a jelentéstevő újfent megdicsérte Szerbia erőfeszítéseit, és hangsúlyozta, Szerbiának mint a balkáni útvonal egyik állomásának az európai döntés részét kell képeznie.
– Meg kell dicsérnem a szerb kormány, valamint a nép erőfeszítéseit, hogy urai ennek a nehéz helyzetnek. Szerbia része kell hogy legyen a közös európai megoldásnak, minél előbb, annál jobb – hangsúlyozta McAllister. Úgy véli, a migránskrízisnek nem szabadna fenyegetnie a schengeni egyezményt, amely szerinte az Európai Unió legnagyobb vívmánya, és amelynek visszavonhatatlannak kell lennie.
– Elkötelezettnek kell lennünk a schengeni egyezmény mellett, de Európa külső határait hatékonyabban kell védenünk. Ez láthatóan jót fog tenni Szerbiának is – mondta David McAllister, emlékeztetve, hogy a vízumliberalizáció fontos lépése volt Szerbiának az EU felé, és ez állapot „nem vonható kétségbe”.
