Szaján

A fiatal családok külföldre vándorolnak – A mezőgazdasági termelők elégedetlenek

Csincsik Zsolt

2016. január 17., 18:02

Kommentek száma 1  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

A falu főutcája a községháza épületével (Csincsik Zsolt felvétele)

A falu főutcája a községháza épületével (Csincsik Zsolt felvétele)

A nagykikindai községhez tartozó Szaján a délszláv háborúk előtt még színtiszta magyar település volt, majd menekült családok telepedtek le a faluban, megváltoztatva ezzel a lakosság nemzeti összetételét. A falubeliek, köztük az őshonos magyarok száma folyamatosan csökken az elvándorlás miatt. Jelenleg mindössze 700–800 állandó lakosa lehet a falunak, papíron viszont 1300-an lakják. A mezőgazdaság mellett más munkalehetőség nincs, ezért az emberek a nagykikindai gyárakba járnak dolgozni, bár egyre kevesebben, mivel kevés a munka. Újabban egyre több szajáni keresi a boldogulást Bácskában, miután megépült az adai Tisza-híd.

Jelenleg hivatalosan 1300 körüli az itt bejegyzett polgárok száma. A falu összetétele jelentősen megváltozott az utolsó délszláv háborúk óta. Előtte színmagyar falu volt, két szerbajkú személy élt a településen, akiket befogadott a falu. Ez az arány sajnos nagyon megváltozott mára, 10 százalékra tehető az itt élő szerbség száma, és 3-4 százalékra a más nemzetiségűeké, a többiek magyarok. Ez a valós helyzet – magyarázta Apró Kornél, a szajáni helyi közösség elnöke. – A papírforma szerint ennél is rosszabbak az arányok. Az itt bejegyzett szerbajkúak nagy része eleve nem is élt itt. A kettős állampolgárság másik hozadéka nálunk is ugyanaz, mint más településeken, hogy rengetegen elmentek külföldre dolgozni. A legfájóbb, hogy legnagyobb részt a fiatal, életerős és szakképzett felnőttek távoznak kisgyerekestől. A 2015-ös év folyamán legalább 50 fő vándorolt ki. Jelenleg 700–800-an élhetnek a faluban, bár hivatalosan 1300-an vagyunk. Drasztikus mértékben néptelenedik el a falu. Az elvándorlás ellen nincs orvosság, amíg a gazdasági fellendülés nem lesz olyan mértékű, hogy a családoknak ne kelljen elmenni.

Apró Kornél (Csincsik Zsolt felvétele)

Apró Kornél (Csincsik Zsolt felvétele)

Falufejlesztés és élhető település

Szaján helyi közösségnek a legtöbb falutól eltérően nincs tanácsa és tanácselnöke, viszont van egy közvetlenül megválasztott elnöke, Apró Kornél, aki már huzamosabb ideje vezeti a falut. Elmondta, hogy a helyi közösségnek az elmúlt tíz évben jelentős mértékben sikerült javítani a falu lakosságának életkörülményein. Ezt a nagykikindai önkormányzat által biztosított költségvetéséből, a városfejlesztési alapból és a helyi járulékból biztosították. Kiemelte, hogy az elmúlt időszakban tíz utcát kiaszfaltoztak, bár maradt még földes utca, és folyamatosan karbantartják az esővízárkokat is. A tavalyi év legnagyobb sikere, hogy hamarosan elkészül a kultúrotthon előtt a tisztított vizet biztosító kút. Az utak jó állapotban vannak a faluban, tavaly az összes kátyút befoltozták. A tavalyi év nagy eredményének nevezte azt is, hogy jórészt befejezték a községháza épületének felújítását – főbejáratot alakítottak ki az utca felől, ami korábban nem volt.

Büszkék vagyunk arra, hogy a mai napig sikerült megőrizni a Móra Károly Általános Iskolánkban minden osztályt, mert akár tetszik az nekünk, akár nem, kevés a gyerek. Vannak olyan osztályaink, ahol csak négy-öt fő van, de szerencsére sikerült a Magyar Nemzeti Tanács által a kiemelt jelentőségű iskolák közé soroltatni az intézményt. Egyelőre minden évben indult első osztály, bár minden évben vannak próbálkozások, hogy osztályokat vonjanak össze. Az utóbbi négy-öt év arról szólt minden tanév kezdéskor, hogy harcot kellett vívni az oktatási minisztériummal, hogy ez ne történjék meg. Az iskolában csak magyar nyelven folyik tanítás elsőtől nyolcadik osztályig. Átlagosan nyolc diák van osztályonként. Óvoda működik a faluban két-három korosztállyal, ebből van egy tagozat. Az egészségházban orvos rendel mindennap fél munkaidőben, meghatározott időben. Próbáltuk elérni, hogy teljes munkaidőben dolgozzon, de nem sikerült. A gyógyszertár és fogorvosi rendelő is működik heti két alkalommal a faluban. A postánkat már meg akarták szüntetni, ahogy fogyunk, egyre kevésbé kifizetődő fenntartani, de egyelőre sikerült megtartani – közölte Apró Kornél, aki hozzátette, az idén szeretnék rendben tenni a néhány éve felújított egészségház azon részét, amely megsüllyedt. Továbbá a művelődési házban a vizesblokkot, valamint a községháza környékét, ahol parkot alakítanak ki, illetve befejeznék a több mint százéves Szent István-templom felújítását: – Tavaly a püspökség felújíttatta a tornyot és a kupolát, de magára a hajóra már nem jutott pénz, csak a tetőre. Ezért az idei évben a helyi közösség 4 millió dinárt irányoz elő a hajó felújítására, ami lényegében malterozás lenne. Ezt próbáltuk megoldani kevesebb pénzből, de hála a szabadkai Műemlékvédő Intézet konokságának, nem sikerült, mert ragaszkodnak egy bizonyos gyártó anyagához, csak ezzel lehet malterozni, bár vannak ugyanilyen, de olcsóbb anyagok is. A tervezőmérnök egy olcsóbb anyagra készítette el a terveket, de az intézet ezt nem engedélyezte. Ezért kell a 2,7 millió dinár helyett 4 milliót fordítani a felújításra – közölte Apró Kornél.

A környéken egyedülálló művelődési ház (Csincsik Zsolt felvétele)

A környéken egyedülálló művelődési ház (Csincsik Zsolt felvétele)

A magyar gyökerek és kultúra őrzői

Szaján egyedülálló művelődési házzal rendelkezik, amelyhez hasonló nincs az egész nagykikindai községben. A falu lehetőségeihez képest a nagy színház, a színpad sem készült el véglegesen. A faluban nagy hagyománya van a színjátszásnak, két éve itt rendezték meg nagy sikerrel az amatőr színjátszók találkozóját. A helyi Ady Endre Művelődési Egyesület színjátszói mostanság is napi rendszerességgel próbálnak, mégpedig a Miniszter félrelép című darabot, amivel készülnek a színjátszók szemléjére. Ez az egyesület szervezi meg az aratóünnepséget, az idén már huszadik alkalommal. Apró Kornéltól megtudtuk, hogy művelődési egyesület keretében időlegesen működik népdalkórus, asszonykórus, felnőtt és gyermektánccsoport, valamint kézimunka-szekció is, hol egyik, hol másik. A Délibáb Hagyományápoló és Természetbarát Kör 1992-ben alakult. A főutcán berendeztek egy tájházat, mégpedig egy nagy parasztgazda házát, ami látogatható. A tájházban gyűjtik a régi használati tárgyakat és szerszámokat, de ugyanitt tartanak foglalkozásokat, hagyományápoló rendezvényeket és nyári tábort is.

Zombori Szilvia (Csincsik Zsolt felvétele)

Zombori Szilvia (Csincsik Zsolt felvétele)

Az újévvárást és tűzijátékot helyi közösséggel szervezzük meg. Februárban farsangi napot tartunk, amelyen fánkot, lángost sütünk a tájházban. Márciusban a művelődési otthonban tartjuk a húsvéti népi játékokat. A tájházban megszervezzük a május elsejét, majd június végén egyhetes kézműves néprajzi tábort szervezünk a gyerekeknek. Szeptember második hetében kenyérszentelő ünnepséget tartunk, amelyen hagyományos süteményeket állítunk ki. Karácsony előtt adventi koszorúkat készítünk, karácsonyfát díszítünk, a gyerekekkel karácsonyi dalokat énekelünk – foglalta össze a kör tevékenységét Zombori Szilvia, aki megjegyezte, hogy programjaikat a falu lakosainak szervezik, köztük a gyerekeiknek, hogy megőrizzék a hagyományaikat és a gyökereiket.

Szajánban az előbbi egyesületek mellett működik még az önkéntes tűzoltó-testület, a Kolping-egyesület, a sporthogász- és vadászegyesület. A helybeliek szerint az elmúlt években a szajáni származású adai vállalkozó, Micsiz József felvirágoztatta a helyi vadászegyesületet és a szajáni vadgazdálkodást, amely mára népszerű vadászterület lett a külföldi vadászok körében is. A fő vadászzsákmány az őz, amiből több arany- és ezüstérmes agancsút lőttek már a környéken.

Elégedetlen gazdák, nagy munkanélküliség

A szajániak dohánykertészek voltak. A dohánytermesztés rengeteg kézimunkát igényel, emiatt nagy földterületek találhatók a családi házak mellett. Ezért van az, hogy falu akkora területen fekszik, mint Zenta város. Itt az egyholdas kert kicsinek számít. Apró Kornéltól megtudtuk, hogy a dohánytermesztés a rendszerváltásig működött, szinte az egész falu ezzel foglalkozott, amellett eljártak dolgozni a munkahelyre. Mostanság már nagyon kevesen termelik.

Benyócki János (Csincsik Zsolt felvétele)

Benyócki János (Csincsik Zsolt felvétele)

A helyi termelők áttértek a tejtermelésre, majd ahogyan ez kezdett előnytelenné válni a részükre, egyre többen tértek át a vágójószág tenyésztésére, amivel jelenleg talán már többen foglalkoznak. A szajániak zöme korábban bejárt dolgozni a nagykikindai gyárakba, majd sokan munka nélkül maradtak. Az adai híd megépülése után sokan járnak Bácskába dolgozni. A munkanélküliség viszont sokkal nagyobb, mint 20–25 évvel ezelőtt – mondta a helyi közösség elnöke

A faluban 2003-ban alakult meg a Róna Állattenyésztési Szövetkezet azzal a céllal, a helyi termelők saját termékeiket a hízómarhát, a sertést maguk értékesítsék, és ne viszonteladók révén, akik lefölözik a hasznot. Benyócki János termelő, a szövetkezet tagja elmondta, hogy a Róna 2008-ig jól működött, majd az egyik felvásárló nem fizetett nekik, aki ellen mai is bírósági eljárás folyik. A vesztesség miatt a szövetkezet nehéz helyzetbe jutott, amit nem tudott kiheverni, és valószínűleg felszámolás vár rá. Benyócki János állítja, hogy egy normális, rendezett társadalomba lett volna jövője a szövetkezetnek. A szajáni termelő szerint a főként állattenyésztéssel foglalkozó helyi gazdák nem nagyon látják a jövőt sem a jószágtenyésztésben, sem a tejtermelésben, mert teljesen ki vannak szolgáltatva a monopol helyzetű felvásárlóknak.

A szajáni tájház tisztaszobája (Csincsik Zsolt felvétele)

A szajáni tájház tisztaszobája (Csincsik Zsolt felvétele)

Testvértelepülési kapcsolatok

A Fogadj örökbeegy határon túli falut elnevezésű akció keretében a magyarországi Sümeg Szajánt fogadta jelképesen örökbe. Apró Kornél megjegyezte, hogy fenntartásokkal fogadták az örökbe fogadást, mert nem érzik annyira árvának magukat, de ettől függetlenül jól esett nekik. A kapcsolatnak köszönhetően minden évben 30–50 gyerek látogat Sümegre. Szaján két magyarországi testvértelepüléssel is büszkélkedhet, Tiszaszigettel és Árpádhalommal. A falu elnöke abban reménykedik, hogy Árpádhalommal sikerül közösen megvalósítani egy IPA-projektumot, amivel Szaján turisztikai kínálatát növelhetnék. A tervek szerint rendbe tennék az egykori német iskolát, ahol szálláshelyeket alakítanának ki, a környéken sporthorgásztavat hoznának létre, valamint helyi jellegű ételeket készítenének a vendégeknek. 


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:
Mihály Mucsi
2016. 01. 23., 08:25
Elnézést, de Szaján életében van még egy fontos rendezvény: az Aratófesztivál! Egy szó sem esett róla,pedig nagyon színvonalas! Tisztelettel: Mucsi Mihály Zimányból

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége