2021. január 21., csütörtök

A Cuniculus nyomában

Az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke Kontaktzóna című rendezvénysorozatának tegnap Balázs Attila író volt a vendége. A Cuniculus nyomában elnevezésű irodalmi programon a József Attila-díjas íróval Toldi Éva, a Magyar Tanszék tanárnője beszélgetett. A rendezvényt Csányi Erzsébet, a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék vezetője nyitotta meg.

(Fotó: Ótos András)

– Egész életemben azt kérdezem magamtól, hogy honnan hová tartok. Újvidéken születtem a tartományi kórházban, sokat éltem Becsénél egy tanyán, később Újvidéken a Telepen. Most már telepinek tartom magam, igaz, hogy az elmúlt 25 évet Budapesten éltem le. Attól függetlenül, hogy a Király utca egy nagyon érdekes multikulturális hely, de a Telepet magammal hordom – nyilatkozta az író, aki a Pesti Hírlap külpolitikai munkatársaként a kilencvenes évek elején Horvátországban haditudósítóként is dolgozott.
– 25 év után is van egy olyan érzésem, hogy idegen maradtam Magyarországon és igazából nem integrálódtam. A politikától vezérelten alapvetően két táborra szakad az irodalom. Én egyik táborhoz sem tartoztam és nem is akartam sohasem tartozni, ez számtalan előnnyel és még több hátránnyal járt. Valahogy egyedül maradtam a középen, körbenéztem és láttam, hogy vagyunk még hatan. A többiek pedig már vagy jobbra vagy balra tagozódtak be – fejtette ki Balázs Attila.