Tegnap semmi nem utalt arra, hogy az aktuális szerb–horvát heveskedés újabb egymásnak feszülés nélkül végződhet. Hiába helyezett kilátásba a szerb miniszterelnök válaszlépéseket, amennyiben Horvátország nem nyitja meg a Szerbiából kifelé tartó teherforgalom előtt a bajakovói határátkelőt, a horvát fél kora estig nem lépett. Az Aleksandar Vučić által megszabott határidő éjfélkor járt le. Az EU is felszólította a feleket, hogy vegyenek vissza a hangnemből, Horvátországtól pedig azt kéri, hogy nyissa meg határátkelőit.
Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök egyelőre nem kívánta elárulni, hogy Szerbia milyen „jogi, politikai és gazdasági” ellenlépéseket foganatosít éjféltől Horvátország ellen. Nem hivatalos értesülések szerint megtörténhet, hogy Szerbia ideiglenesen behozatali tilalmat rendel el a horvát árura és nemzetközi igazságügyi intézményekhez fordul jogorvoslatért. Az sem kizárt, hogy Szerbia lezárja a batrovci határátkelőt a teherforgalom előtt, hogy Horvátország irányából ne léphessenek kamionok Szerbia területére.
A helyzet rendezése még nehezebbnek tűnik azt követően, hogy Zoran Milanović horvát kormányfő kifejtette: Szerbia semmiféle intézkedést nem foganatosít Horvátország ellen, hiszen az ország az EU tagállama. Ha Szerbia bármilyen intézkedéssel Horvátország ellen fordulna, valójában az EU-val fordulna szembe, ezt pedig nem fogja megtenni, mondta Milanović, hozzátéve: már csak a feltételezés is nevetséges.
Vučić felháborodottan reagált horvát kollégájának megjegyzésére, mondván, hogy neki semmi sem nevetséges ebben a történetben. Mivel Szerbia értékelése szerint a horvát határzár súlyosan megsérti a Stabilizációs és Társulási Megállapodást (SAA), Vučić levélben az EU vezető tisztségviselőinek segítségét kérte.
– Horvátország napok óta zárva tartja határátkelőit a horvát–szerb határvonalon. Emiatt hatalmas veszteséget jegyez a szerbiai gazdaság. Levelemben rámutattam, egy ilyen egyoldalú intézkedés „brutálisan” megsérti a SAA rendelkezéseit. Remélem, hogy az EU ugyanúgy tiszteletben tartja vállalásait, mint Szerbia. Az SAA-t Szerbia és az EU, illetve annak tagállamai is aláírták. Bízom benne, hogy Brüsszelben legalább egy ember lesz, aki ezt hajlandó kimondani és elítélni Horvátország egyoldalú lépését – fogalmazott Vučić.
A kormányfő Donald Tusknak, az Európai Tanács, Martin Schulznak, az Európai Parlament és Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökeinek, valamint Federica Mogherininek, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, valamint Johannes Hahn bővítési és szomszédságpolitikai biztosnak küldte el levelét.
„NYUGODJATOK MEG!”
Johannes Hahn nem sokkal később reagált is a Szerbia és Horvátország közötti diplomáciai pengeváltásra és a Nyugat-Balkán összes államát felszólította, hogy nyissák meg határaikat, vagyis ne akadályozzák a szabad áruforgalmat. A menekültválság felelősségteljes magatartást követel és nem azt, hogy az országok lezárják határaikat, nyomatékosította Hahn.
– Az, hogy lezárják a határt a teherforgalom előtt, a Nyugat-Balkán összes országát kedvezőtlenül befolyásolja, mindegyik állam veszteséget jegyez. Az EB igyekszik közbenjárni és közvetíteni a felek között. Tegnap Vučić miniszterelnökkel és Vesna Pusić horvát külügyminiszterrel beszélgettem telefonon, Aleksandar Vulin szociálpolitikai miniszterrel pedig Brüsszelben találkoztam. Tisztában vagyok vele, hogy egyik állam helyzete sem egyszerű, viszont most verbális fegyverszünetet kell kötniük a feleknek – fogalmazott Hahn, majd pénzbeli uniós támogatást helyezett kilátásba, elsősorban Szerbiának és Macedóniának.
Valamivel később olyan sajtóértesülések láttak napvilágot, hogy a menekültválság miatt az EB 17 millió euróval támogatja Szerbiát.
A SOFŐRÖK IS FENYEGETŐZNEK
Tegnap késő délután felszabadították a személyforgalom előtt a Batrovci–Bajakovo határátkelőt azok a tehergépkocsi-sofőrök, akik teherautóikkal kedd este mindkét irányban elállták az utat. A sofőrök ezt követően közölték: ha Horvátország 23 óra 30 percig nem nyitja meg a bajakovói átkelőhelyet mindkét irányban a teherforgalom előtt, akkor Horvátország irányába a horvát–szerb határvonalon fekvő összes határátkelőhelyet lezárják teherautóikkal.
Kedden akkor „szakadt a film” a sofőröknél, amikor korábban a horvát hatóságok részlegesen megnyitották a határátkelőt a teherforgalom előtt és csakis a romlandó árut szállító járműveket engedték át. A vasárnap éjszaka óta a határátkelőn veszteglő kamionsofőrök elfogadhatatlannak találták ezt a lépést.
A sofőrök tiltakozása miatt Horvátország tegnap éjszaka megnyitotta a személyforgalom előtt a múlt héten lezárt tovarniki határátkelőt. A szerbiai közlekedési rendőrség a šidi autópályadíj-megfizettető állomásnál a személygépkocsikat Tovarnik felé irányította. A hírügynökségi jelentések szerint a teherforgalmat Stara Gradiškára irányították.
A Šid–Tovarnik átkelőn tegnap zavartalanul bonyolódott a személyforgalom, a Szerbiából kiutazóknak nagyjából másfél órát kellett várakozniuk, a beutazóknak viszont szinte semmit. Aleksandar Trninić, a šidi vámhivatal váltásvezetője a sajtónak nyilatkozva azt mondta, horvát kollégái semmit nem mondanak azzal kapcsolatban, hogy mikor indulhat el ismét a teherforgalom a szóban forgó határátkelőn.
HORVÁTORSZÁG IS VESZÍT
A Szerbiai Gazdasági Kamara tegnap azokhoz a vállalkozókhoz fordult felhívással, amelyeknek veszteséget okoz a horvát határzár. A vállalatoknak a Szerbiai Gazdaság Nemzeti Egyesületénél kell jelentkezniük, hogy az intézmény begyűjthesse a veszteségekkel kapcsolatos adatokat.
Az SZGK egyelőre nem kívánt találgatásokba bocsátkozni a kár teljes összegével kapcsolatban, annyit azonban megállapítottak, hogy hatalmas összegekről van szó.
Bár Zoran Milanović horvát kormányfő kedden még azt mondta, a határzár kizárólag a szerbiai gazdaságot érinti kedvezőtlenül, a horvát Kraš csokoládégyár belgrádi részlegének igazgatója tegnap ennek éppen az ellenkezőjét állította.
A Batrovci–Bajakovo határátkelőn valósul meg a teherforgalom nagyobb része, a Kraš tehergépkocsijai is erre közlekednek, így a határzár miatt hatalmas a vállalat vesztesége, mondta Živko Kapetanović, a Kraš komerc Beograd igazgatója.
– A Kraš termékeit szinte kizárólag a szóban forgó átkelőn át szállítják Szerbiába, innen pedig más országokba, például Macedóniába és Görögországba. Nemcsak a kész áru forgalma valósul meg itt, hanem a nyersanyagé is, amelyet Szerbiából szállítunk Horvátországba. Múlt héten csak nehézségek árán juttattuk el a szerbiai mogyorót Horvátországba. Szerbia és Horvátország gazdasága egymáshoz nagyon hasonló, nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne működjünk együtt – magyarázta Kapetanović.
Hasonlóan nyilatkozott a horvát sajtónak a Horvát Gazdasági Kamara alelnöke, Josip Zaher, aki felszólította országa kormányát, hogy nyissa meg a teherforgalom előtt a határátkelőket, ellenkező esetben a következmények katasztrofálisak lehetnek. Zaher elmondása szerint a legnagyobb horvát vállalatok a kilátásba helyezett szerbiai ellenintézkedésektől is tartanak. Eddig az Agrokor, az Atlantic, a Plastik Részvénytársaság, a Končar, a Kraš és az Agrofructus vezetői is aggodalmuknak adtak hangot és a HGK közbenjárását kérték.
– A horvát vállalatok naponta megközelítőleg egymillió euró értékben szállítanak árut Szerbia irányába. Az év első hat hónapjában a tavalyi év ugyanezen időszakához viszonyítva 12,6 százalékkal növekedett a kivitel Szerbia irányába. A vállalkozók félnek, aggódnak vagyonuk és bevételük miatt. 2014-ig horvát vállalatok több mint 680 millió euró értékben fektettek be Szerbiában. A vállalkozók attól tartanak, hogy Szerbia ellenlépésként elrendeli Batrovci lezárását – taglalta Zaher.
