Erélyesen bírálta a módszert, ahogyan Magyarország a menekültproblémához viszonyul Aleksandar Vulin munkaügyi és szociálpolitikai miniszter, aki azt is kétségbe vonta, hogy a magyar hatóságok tényleg hajlandóak-e beengedni saját területükre a menedékkérőket. Az Európai Uniót is kritikákkal illette, amely szerinte nem képes egységes választ adni az előállt helyzetre. Szerinte Szerbiának nem kell visszafogadnia Magyarország felől a kiutasított menekülteket.
Minden jel arra mutat, hogy a menekülthelyzet a közeljövőben nem fog enyhülni, a menekültek továbbra is érkezni fognak, mondta Aleksandar Vulin, aki tegnap Szabadkán a polgármesterrel tárgyalt. Az ezt követő sajtótájékoztatón elmondta, szerinte a helyzetet különösen nehezíti, hogy a magyar hatóságok még azokat is elutasítják, akik legálisan folyamodnak menedékjogért, de kritizálta a kisszámú kapacitásokat is, ahol ezt az érdekeltek megtehetik.
– A keddi nap folyamán információink szerint nem több mint hatvan ember kérelmét dolgozták fel, miközben mi Preševónál napi szinten mintegy kétezer ember kérelmével foglalkozunk – mondta Vulin, kiemelve, az autópályát blokkoló emberekkel szemben a szerb hatóságok nem fognak erőszakot alkalmazni.
– Ezek az emberek semmi rosszat nem tettek nekünk, nem bűnözők, ezért nem fogjuk rájuk küldeni a fegyveres erőket. Nem mi emeltünk falat, nem mi zártuk le az autópályát – tette hozzá, kiemelve, mindent lehetett volna másképpen is kezelni.
Vulin szerint a magyar hatóságoknak sokkal nagyobb kapacitásokat kellett volna biztosítaniuk a menedékkérelmek átvételére, nem csak a Horgos 1 és a kelebiai határátkelőket.
– Tisztában vagyunk azzal, hogy Magyarország hivatalos politikája, hogy falat emelnek, a menekültek előtt pedig a reguláris határátkelőhelyeket nyitják meg, hogy ne illegálisan lépjenek magyar területre. Azt láthatjuk, hogy ott a legitim átkelőhely, ott vannak a menekültek, és semmi sem funkcionál – mondta Vulin, aki szerint ez kétségbe vonja azt is, vajon a meghirdetett magyar politika őszinte-e, és vajon valóban készek-e a menedékkérőket saját területükre beengedni. A miniszter elmondta, a szerb kormány a magyar kormánnyal közösen keresi a megoldást a fennálló helyzetre, egyben felszólította az EU-t, hogy végre alakítson ki egységes és szilárd politikai álláspontot.
– Ha Magyarország egyfélét csinál, Ausztria valami mást, Németország meg egy harmadik dolgot, felvetődik a kérdés, merre menjen Szerbia – mondta Vulin, kiemelve, vagy sikerül az uniónak egységes politikát kialakítani a migráció kérdéskörében, vagy többé nem tekintheti magát egységes politikai struktúrának. A miniszter szerint a jelenlegi az EU legnagyobb válsága megalakulása óta, és ha most nem sikerül egységes álláspontra jutni, akkor a későbbiekben nem lesznek erre képesek pénzügyi vagy külügyi kérdésekben sem.
– Ilyen helyzetben nehezen várható el a tagjelölt országoktól, hogy azok felsorakozzanak az EU mellett, ha az maga sem képes egységes álláspontot kialakítani – tette hozzá.
– Ez a fal, amely kettévágta autópályánkat, egyben kettévágta Európát is. Európa többé nem egységes. Ha a 21. század Európájában megtörténhet, hogy a leginkább leterhelt és talán legfontosabb útvonalat egy fallal lezárják, akkor felmerül a kérdés, vajon képes-e Európa egységesként fennmaradni – tette fel a kérdést Vulin, hozzátéve, a fal nemcsak Szerbiát és Magyarországot választja el egymástól, hanem magát Európát is két részre osztja, ez pedig nem magyar és szerb, hanem európai probléma.
Vulin arról is beszélt, hogy Szerbia nem fog semmilyen tartós szállásokat, táborokat kialakítani a menekültek részére. Indoklása szerint ezek az emberek nem akarnak Szerbiában maradni, az ország pedig nem koncentrációs tábor, a menekülteket pedig csak erőszakkal lehetne itt tartani.
– Ha pedig nem alkalmazunk erőszakot annak érdekében, hogy felszabadítsuk az autópályát, akkor nem fogunk azért se, hogy itt tartsuk őket, akaratuk ellenére – tette hozzá, kiemelve, a rászorulók továbbra is megkapnak minden segítséget, a gyermekek nem fognak megfagyni, az éhezők élelmet kapnak.
Aleksandar Vulin szerint Szerbia nem köteles visszafogadni azokat a menekülteket, akiket kiutasít Magyarország. Ezzel kapcsolatban elmondta, a kérdéskört két jogszabály rendezi, a kitoloncolásról szóló törvény és a dublini egyezmény.
– A dublini egyezmény azon menedékkérők helyzetét szabályozza, akik kérelmét valamely uniós országban elutasítják. Őket az előző uniós országba kell visszaküldeni. Szerbia nem európai uniós tagország. A Magyarországra érkező emberek Görögországból jöttek, illetve kisebb számuk Bulgáriából, tehát oda kell őket visszaküldeni, mint uniós tagországba – mondta a miniszter. A toloncegyezmény kapcsán magyarázata szerint a visszatoloncolás nem történhet a célország beleegyezése nélkül, ez pedig Szerbia.
– Nem terhel bennünket felelősség az előállt helyzet miatt, nem mi okoztuk a válságot, mi felelősségteljesen és civilizáltan viselkedtünk, nem fogjuk megengedni, hogy bennünket büntessenek – szögezte le.
Újságírói kérdésre válaszolva, Vulin cáfolta, hogy az állami szervek irányították volna Šid, a horvát határ irányába a menekülteket Preševóból.
– Erre nem is tudok és nem is akarok hatással lenni. A menekültek kapnak egy dokumentumot, amely 72 órán át az országon belül szabad mozgást biztosít számukra. Mi nem ösztönzünk senkit se arra, hogy keleti vagy nyugati irányba induljon, nem ösztönzünk senkit arra, hogy illegális útirányokat válasszon, viszont kérjük a szomszédos országokat, hogy engedjék be ezeket az embereket a legális határátkelőhelyeken – mondta.
