Hajszálnyira a teljes összeomlástól népszavazásra készül a héten államcsődbe jutott Görögország. A vasárnapi referendum eredményét nemcsak a voksolást kezdeményező kormány, hanem egész Európa lélegzetvisszafojtva várja.
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter arckifejezésével riogató, nemre buzdító plakát Athén utcáin a következő görög felirattal: „Öt éven át szívták a véreteket, most mondjatok nemet” (Fotó: Beta/AP)
Közben a görög és az uniós politikusok is kampányolnak. Athénban pedig egymást érik a riválisok tüntetései.
Az Alekszisz Ciprasz radikális baloldali miniszterelnök vezette koalíció arról kéri ki a választók véleményét, hogy az ország számára jóváhagyott, és az állam működését biztosító mentőcsomag utolsó részletének folyósításáért cserébe elfogadja-e (vagy elutasítsa) a hitelezők új feltételeit, amelyek a lakosságot érintő további megszorításokat is tartalmaznak.
A szavazásra bocsátott hitelezői ajánlat, amelyet öt havi civakodás után a Ciprasz-kormánnyal együtt dolgoztak ki, azonban már érvényét vesztette, nincs is napirenden, mivel Athén képviselői a múlt hétvégén önkényesen elhagyták a tárgyalást. Az eurócsoport faképnél hagyott pénzügyminiszterei így nem hagyták jóvá az új javaslatcsomagot. Tárgyalni persze már ők sem akarnak, majd csak a referendum után.
A „szakítás” óta azonban (kedden) lejárt a Görögországnak korábban jóváhagyott külföldi mentőhitelprogram, amelynek utolsó részletéről (7,2 milliárd euróról) nem tudtak megegyezni az érintettek. Pénz (hitel) híján a görög állam képtelen finanszírozni saját működését, és hitelrészleteit sem tudja törleszteni. Ezért jogi és technikai értelemben csődbe került. Az EU történetében ilyenre még nem volt példa.
ROBBANÁSVESZÉLYES ADÓSSÁGLEÍRÁS
Athén másik fő támogatójánál, a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) szintén először fordult elő, hogy egy fejlett ország nem tudja törleszteni hiteleit és bedől. Ráadásul a szervezet úgy ítéli meg, hogy Görögország képtelen visszafizetni teljes adósságát, csaknem 317 milliárd eurót. Ezért az IMF azt valószínűsíti, hogy Görögországot – 2018 végéig – további 52 milliárd euró hitellel kell támogatni, tartozását pedig át kell ütemezni, végső esetben pedig részben (ismét) el kell engedni. Az adósságleírás rendkívül kényes kérdés, politikailag pedig robbanékony téma az EU-ban.
A példa nélküli helyzetben készül az ország a sorsdöntő népszavazásra, amelynek tétje már nem is a korábbi hitelcsomag (annak „szavatossága” ugyanis június 30-án lejárt), hanem a kormány és az ország sorsa. Bár a januárban – megszorításellenes ígéretekkel – hatalomra került Ciprasz arra buzdítja honfitársait, hogy utasítsák el a hitelezők követeléseit (vagyis szavazzanak nemmel, mert szerinte kormánya ez esetben jobb alkupozícióba kerül), a választók többsége nem biztos, hogy hallgat rá. Annak ellenére sem, hogy a javasolt újabb megszorítások esetén ők húznák a rövidebbet.
Ha ugyanis a kormány mellé állnak, semmi biztosíték nem lesz arra, hogy Cipraszék – a remélt új megbeszéléseken – meg tudnak egyezni a hitelezőkkel. Az EU természetesen a nem szavazatok győzelme esetén is kész tovább tárgyalni. Ebben az esetben azonban a nézeteltérések még inkább kiéleznék a viszonyt és megnehezítenék a megoldást.
Görögország tárgyalási pozíciója sem erősödne, inkább romlana, pénzügyi stabilitásának helyreállítása pedig még bonyolultabbá és költségesebbé válna. Jeroen Dijsselbloem, holland pénzügyminiszter, Eurócsoport-főnök meg is üzente: „el kell oszlatni az illúziót, hogy negatív végeredmény esetén mindent újra lehet tárgyalni, és a görögök vonzóbb csomagot kapnak”.
A pénzre pedig égetően szüksége van Görögországnak, mivel a külső hitel tartja életben a klinikai halál állapotában vergődő államot, valamint az ezer sebből vérző gazdaságot és bankrendszert, amelynek összeomlása magával rántana mindent, és megrázkódtatásokat okozna az EU-ban is.
A TÖBBSÉG MEGSZORÍTANA
Ha viszont a kormány ellen (a hitelezők javaslataira) szavaznak többen, azaz az igen válaszok kerekednek felül, abba belebukhat a Ciprasz-kabinet, és előrehozott választást kell tartani. Ez persze még nem garancia a gyors és kedvezményes hitelre, de egy ilyen eredmény után valószínűleg könnyebb lesz megállapodni a pénzcsapot kezelő EU–IMF-párossal.
A túlélést biztosító hitelért mindenesetre sokat kell még küzdeni. Brüsszel és Berlin, mint Athén legfontosabb támogatója, ugyanis már jelezte: a 240 milliárd euró értékű eddigi EU–IMF hitelprogram június végi lezárása óta elölről kell kezdeni a tárgyalásokat, új feltételekkel.
Az európai politikusok közben azzal riogatnak, hogy a referendum valójában Görögország euróövezeti és EU-tagságáról szól. Ciprasz tagadja ezt, és állítja: nem akarnak kiválni az unióból, sem az eurózónából. Arra buzdítja ugyanakkor a honfitársait, hogy utasítsák el a hitelezők kéréseit, amelyeket sértőnek és megalázónak tart.
A legutóbbi felmérés arra utal, hogy néhány nappal a referendum megtartása előtt – 3,9 százalékos előnnyel – relatív többségbe került az EU és az IMF által kért megszorításokat támogatók száma. Ebből akár azt a következtetést is le lehet vonni, hogy nagyon szoros végeredmény várható.
