2024. április 26., péntek

„Rettegés az egész életünk”

Ludason naponta 1800 liter tejet vesznek át – A magyarkanizsai átvevőhelyekre várhatóan két-három héten belül megérkeznek a minilaboratóriumok – Szerbia az idén kétszer annyi tejet hozott be

Reggel hét óra van. Ludason Szalma Melinda tejátvevőhöz sorra érkeznek a gazdák. Ebben a tejházban a gazdák tiltakozása idején ugyan átvették a tejet, de azt megelőzően hat napig ezen az átvevő állomáson is szünetelt a tejátvétel, pedig a ludasiak tettek azért, hogy minél jobb minőségű tejet adjanak át.

– Naponta 1800-1900 liter tejet veszek át ezen az állomáson. Ezt 23 gazda termeli meg. Mivel a legnagyobb gond a szomatikus sejtek mennyisége a tejben meg a baktériumok száma, úgy döntöttünk, hogy közösen veszünk egy szeparátort. Kiszámoltuk, hogy a 8500 euró értékű szeparátor árából egy liter tejre mennyi jut, és a gazdák olyan arányban szálltak be a költségekbe, amennyi tejet leadnak. Most nincs gondunk a szomatikus sejtekkel, de a mikrobiológiai vizsgálaton bármikor elcsúszhatunk. Örök rettegés az életünk – mondja Melinda.

Szűcs István arra panaszkodott, hogy nagy érvágás volt családjának a hatnapos felvásárlási szünet. Azt mondja, hogy nem tudtak mit kezdeni a sok tejjel. Készítettek túrót, azt osztogatták, meg a tejet is szétosztották, amivel meg tényleg nem tudtak mit kezdeni, azt a disznók elé öntötték.

Takács Zoltán ludasi gazdának 10 fejőstehene van. Naponta átlagban 200 liter tejet fejnek. Családja számára a tejtermelés jelenti a megélhetést. Zoltán még bővíteni is akarja gazdaságát, mert úgy számolja, hogy ebből majd ki tudja iskoláztatni két gyermekét. A tejátvevés bizonytalansága miatt most úgy érzi, családja egzisztenciája került veszélybe.

– Én azt látom, hogy a tiltakozás napján folytatott tárgyaláson, amelyen az Imlek képviselői, a minisztérium képviselői meg a gazdaszervezetek képviselői vettek részt, eddig semmilyen érdemleges megoldás nem történt. Most azt tanácsolják, hogy mi magunk szűrjük ki, hogy kinek nem megfelelő minőségű a teje, hát mi ezt már tudjuk, mert bevizsgáltattuk a szabadkai laboratóriumban. Nekünk nem erre van szükségünk, hanem arra, hogy a további követeléseinket is teljesítsék, és a minisztérium támogassa a kisgazdaságokat. Én azt látom, hogy csak a nagytermelőket, a nagy farmokat támogatják.

Május 28-án Vajdaság öt városában: Magyarkanizsán, Zentán, Adán, Topolyán és Szabadkán a termelők a városok központjában ingyen osztották a tejet, hogy felhívják a figyelmet az ágazat súlyos helyzetére. A sajtóból derült ki, hogy Magyarkanizsa községben például a 13 tejátvevő helyből a tiltakozás idején csak egyben, a horgosiban vették át a tejet. A többit az Imlek ideiglenesen bezárta.

A tejátvevő állomásokat, ha nem megfelelő a tej minősége, az Imlek első alkalommal hat napra, második alkalommal azonban már 15 napra záratta be. Szalkai Nemes Valéria, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének alelnöke  elmondta, hogy ezek a bezárások esetenként a jogszabályokat nem betartva történtek meg.

– Megesett, hogy csupán telefonáltak az átvevő helyekre, hogy a tej minősége nem megfelelő, és három nap múlva be kell zárni az átvevőállomást. A törvény értelmében hivatalosan értesíteni kellene az átvevőállomásokat, a mért adatok mellékelésével, hogy miért szüneteltetik a felvásárlást. Emellett az átvevő állomásokon is minden átadott mennyiségről vezetni kellene a kimutatást, hogy mikor kitől, mennyit vettek át, milyen áron... A termelők nem kaptak elszámolást sem a tejgyártól, így nem tudják, hogy milyen alapon történt a levonás az átadott termék árából. A tárgyalást követően a Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége azonnal továbbította a minisztériumnak az észlelt hiányosságokat. De mi itt, Magyarkanizsán nemcsak ezt tettük meg, hanem az önkormányzat a gazdák segítségére sietett, mégpedig úgy, hogy 600 000 dinárt ajánlottunk fel minilaboratóriumok vásárlására. Az önkormányzat a minilaboratóriumok költségének 80 százalékát finanszírozza, a maradék 20 százalékot a termelőknek vagy a Gere Kft.-nek kell állnia. Most folynak a tárgyalások ez ügyben – mondta Szalkai Nemes Valéria.

Az alelnök asszony szerint két-három héten belül megérkezhetnek a mobillaboratóriumok. Összesen hat darabot terveznek vásárolni, s ezeket több állomás is használhatja majd. Az ellenőrzés lényege, hogy mindennap minden gazdától vesznek mintát, azt megvizsgálják, és így rövid távon kiderül, hogy kinek a teje nem felel meg az előírásoknak. Ezzel megvédenék azokat a gazdákat, akik megfelelő minőségű tejet adtak le. Azaz az elképzelés szerint nem kell majd rettegniük az átvevőhelyek bezárásától.

– Ha a mi vizsgálataink mellett az Imlek mégis úgy tartja, hogy nem megfelelő minőségű az átvevőhelyeinkről szállított tej, akkor kérni fogjuk, hogy jöjjenek ők is ki a kérdéses helyszínre, és vegyenek mintát, meg jöjjön ki az általuk elfogadott laboratórium képviselője is, és az is vegyen mintát, szakszerűen, ahogyan azt a tejgyár csinálja, és így kiderül, hogy hol lehet a probléma – magyarázta az alelnök asszony. A korábban más laboratóriumokban bevizsgáltatott eredményekre a tejgyár azt mondta ugyanis, hogy a mintavétel nem azonos körülmények között történt, ezért kaptak eltérő eredményeket.

Nem hivatalosan megtudtuk, hogy a gazdatiltakozást követően Magyarkanizsa község területén néhány tejátvevő helyet a „büntetés lejárta előtt” kinyitottak.

A Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége, a minisztérium képviselői, valamint az Imlek képviselői között folytatott tárgyalás eredménye tulajdonképpen az, hogy az Imlek csak minőségi tejet vesz át, a gazdák felelőssége pedig, hogy mind a szomatikus sejtek számát tekintve, mind bakteriológiai szempontból megfelelő tejet adjanak át. A tejgyár illetékesei azt mondták ugyanezen a megbeszélésen, hogy minden csepp megfelelő minőségű tejet fel fognak vásárolni. A szövetségnek azonban más követelései is voltak. Éppen ezért a minisztérium képviselői azt ígérték, folytatják a tárgyalást.

A tiltakozó gazdák Szabadkán azt mondták, gyanítják, hogy a tejátvevő helyek bezárása mögött a mértéktelen tejbehozatal áll. Ezt bizonyítani ugyan nem tudják, de a szerbiai vámhivatalai statisztikája szerint idén az év első négy hónapjában Szerbiába 2700 tonna tej, tejpor és sajt érkezett. Ez kétszer annyi, mint tavaly ilyenkor. A Szerbiai Gazdasági Kamara adatai szerint pedig hatszor több joghurtot, aludttejet és tejfölt hoztak be, mint 2014-ben.

Aleksandar Vučić miniszterelnök május 21-én bejelentette, hogy a behozatali tejre a kormány illetéket vet ki, hogy megvédje a hazai tejtermelőket. Fontos a tejbehozatal valami nemű korlátozása, de be kell látni, a piaci verseny élesedik, és ehhez a mi gazdáinknak is alkalmazkodniuk kell. A gazdatüntetést követő tárgyalás legfontosabb üzenete, hogy a gazdáknak minőségi tejet kell leadni. A felvásárló azt ígéri, ha jó tejet kínálnak, akkor azt felvásárolja. Annak érdekében, hogy a tej megfelelő minőségű legyen, csak a gazda tehet. Ám, hogy a minőséget joggal megkövetelő tejgyár minden gyanún felül álljon, és hogy a mi gazdáink is versenyképesek legyenek a piacon, feltétlen szükség van a Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége által megfogalmazott követelések teljesítésére is. Bízzunk abban, hogy a minisztérium tesz ennek érdekében, ellenkező esetben a gazdák százainak egzisztenciája válik kérdésessé.