A szerbiai kis- és közepes vállalatok fejlődésének legnagyobb hátulütője egyebek mellett az is, hogy a bankokon kívül alig akad más pénzintézet, mely forrásként szolgálna terveik megvalósításában – szögezte le az USA Nemzetközi Fejlesztési Hivatala (USAID).
A mikrofinanszírozási intézmények tevékenységéről szóló rendeletek megváltoztatásával a szerbiai gazdaságba az elkövetkező négy évben 869 millió euró folyhatna be, ami mintegy 230 000 új munkahelyet és az országos költségvetésben évi 149 millió euró megtakarítását jelentené – mutattak rá a USAID szakemberei a tegnap megtartott belgrádi sajtótájékoztatón.
A mikrofinanszírozási intézmenyek – mint részletezték – tulajdonképpen olyan nem banki pénzügyi intézetek, amelyek még abban az esetben is folyósítanak hiteleket a kis- és közepes vállalatok tulajdonosainak, ha azok banki szemszögből nem is hitelképesek.
Tekintettel arra, hogy a szerbiai gazdaságot túlnyomórészt kis- és közepes vállalatok képezik, melyekben a foglalkoztatottak 65,3 százaléka dolgozik, a bruttó társadalmi össztermék 55,2 szálékát termelik meg.
A világgazdasági fórum kutatási eredményei szerint Szerbia a 125. helyezett a világ 144 országa között, ami a pénzügyi keretek hozzáférését illeti a vállalkozók számára. A szerbiai vállalkozói szvérának tehát épp azokra a 2 és 12 ezer euró közötti mikrohitelekre lenne szüksége, amelyeknek folyósításában a hagyományos értelemben vett bankok nem érdekeltek.
A USAID képviselői külföldi példákkal illusztrálva mutatták be a mikrofinaszírozási intézetek tevékenységét. Mint említették, Romániában 2005-ben nyolc ilyen intézet működött, manapság pedig mintegy 130. Mindezek a hitelfolyósítás szinte egyharmadát végzik. Tavaly Romániában 160 000 minihitelt hagytak jóvá, átlagosan 6000 euró értékében. A kamatok kezdetben évi 60 százalék körül alakultak, de jelenleg ennek a felét teszik ki.
A nyugati, gazdaságilag fejlett országokban a mikrofinaszírozási intézmények egyik formája a lízing, amely a kisvállakozások hitelezésének mintegy 40 százalékát jelenti. Szerbiában az érintettek alig egy százaléka él ezzel a lehetőséggel, mert ennél sokkal közkedveltebb a megengedett negatív egyenleg (megengedett mínusz) vagy a családtagoktól, barátoktól való pénzkölcsönzés.
A megoldás – szögezik le a USAID munkatársai – azoknak a törvényes rendeleteknek a meghozatalában rejlik, amelyeknek kidolgozásán már nagyban tevékenykednek a szerbiai pénzügyminisztérium és a Szerb Nemzeti Bank illetékesei.
