Az igazság előbb-utóbb megtalálja a maga útját

Megemlékezést tartottak Szegeden a délvidéki magyar népirtás 70. évfordulóján

Mihályi Katalin

2015. január 26., 08:39 >> 2015. január 26., 20:15

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

– A megbékélés folyamatát nem lehet visszafordítani. Ami Szerbiában e téren történik, az maga a bocsánatkérés folyamata – hangsúlyozta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke Szegeden, a Gál Ferenc Főiskola Klebelsberg-termében az 1944/1945-ös délvidéki magyar népirtás évfordulóján rendezett megemlékezésen. Szombaton immár hatodik alkalommal került sor ilyen megemlékezésre. A rendezvényen felszólalt Teleki Júlia, az 1944/1945-ös véres események túlélője is.

Fotó: MTI

Fotó: MTI

Pásztor István beszédében egyebek között kitért arra, hogy a tartományi parlament elnökeként pénteken részt vett Újvidéken az 1942-es hideg napok kapcsán tartott megemlékezésen és ahogyan most a város polgármestere vagy Irinej bácskai püspök beszélt, amit mondott, az összehasonlíthatatlan az általuk két évvel korábban elmondottakkal, és ez is megkérdőjelezhetetlen bizonyítéka annak, hogy a megbékélés folyamatát nem lehet visszafordítani.

– Megkérdőjelezhetetlen bizonyítéka annak, hogy ami előttünk áll, az teljesíthető. Persze, a csatákat meg kell vívni. Ám ha képesek voltunk az elmúlt évtizedekben kitartani, erősnek lenni, a meggyőződést magunkban hordozni, hogy az igazság előbb-utóbb megtalálja a maga útját, akkor azt gondolom, hogy ma még inkább megvan a lehetőségünk erre – szögezte le Pásztor István.

Mint emlékeztetett rá, amikor egy évvel ezelőtt részt vett a szegedi megemlékezésen, akkor tartott beszédében még reményének adott hangot, hogy a Csúrog, Mozsor és Zsablya magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó jogszabályt hatályon kívül helyezik. Ez azóta megtörtént. November 2-án Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök Szabadkán, a Vergődő madár emlékműnél beszédet mondott, elhelyezte az emlékezés virágait és fejet hajtott az ártatlan áldozatok emléke előtt. Pásztor István hangsúlyozta: vannak még feladatok, például a kárpótlás területén, be kell fejezni a szerb–magyar történész vegyes bizottság munkáját, és a múltbeli történések részletes feltárását. Ám ma a feladatok jóval kisebbek, mint hat vagy akár egy évvel korábban voltak.

Pásztor István reflektál arra, amit Teleki Júlia mondott, hogy a túlélők bocsánatkérést várnak az 1944/1945-ben történtek kapcsán. Ezt megérti, de mint mondta, a szerb belpolitikában a bocsánatkérés intézményét az előző köztársasági elnök olyannyira lejáratta, hogy ma nincs olyan komoly szerb politikus, aki bocsánatot kérne. Mint fogalmazott, Szerbiában akkor szoktak bocsánatot kérni, amikor valaki rálép a másik ember lábára, ám ez esetben sokkal fontosabb dologról van szó. Az a jó, hogy ezt nem egy bocsánatkéréssel intézték, intézik el. Az a folyamat, ami zajlik, az maga a bocsánatkérés.

Teleki Júlia felidézte, 70 évvel ezelőtt 1945. január 23-án űzték ki őket, Csúrog maradék magyarságát otthonukból és indították el őket a járeki haláltáborba. Ő akkor egyéves volt. Mint mondta: a túlélők megélték, hogy emléktáblát emeltek az áldozatoknak, levették a magyarok válláról a kollektív bűnösség terhét, de az elkobzott vagyon visszaszolgáltatása még várat magára.

– A kioltott életet már senki nem adja vissza, de kártéríteni kell azokat, akiket ártatlanul meghurcoltak, akiket a szabadságjoguktól megfosztottak, akiknek elvették a gyerekkorát, ifjúkorát – fogalmazott. Mint mondta, a túlélők fontosnak tartják szerb részről a bocsánatkérést, ahogyan azt magyar részről Áder János államfő megtette. A csúrogi magyarokat és szerbeket összeköti a gyász, hisz mindkét oldalnak voltak veszteségei. – Majd akkor élhetünk békességben, ha mindkét nemzet fiataljai megtanulják, mi történt 1944/1945-ben, mert azt az iskolában megtanultuk, hogy mi történt 1942-ben, de az 1944/1945-ös véres eseményekről nem történt említés sem – mondta.

Forró Lajos történész, aki a szervezők – a Délvidék Kutató Központ és a Gál Ferenc Főiskola – nevében köszöntötte a megjelenteket, a szegedi megemlékezésen elmondta, hogy hat évvel ezelőtt Dobák Lászlónéval kezdeményezték az akkori köztársasági elnöknél azt, hogy január 23-át a magyar népirtás emléknapjává nyilvánítsák. Mint kiemelte, a magyar kormány nemzetpolitikája, illetve a Vajdasági Magyar Szövetség, és annak elnöke, Pásztor István küzdelme ezért az ügyért segítette kutatómunkájukat. Néhány éve még nem gondolta volna, hogy emlékmű fog állni Csúrogon, eltörlik a kollektív bűnösséget. Reményét fejezte ki, hogy az emléknapra tett kezdeményezés is előbb-utóbb célt fog érni. Mint fogalmazott, az Európai Unió felé haladó Szerbiában nem lehetnek jeltelen tömegsírok.

Az emléknap verses-zenés összeállítással – amelyben fellépett Fehér Nóra és Vadkerti Imre, a Kormorán együttes két szólistája is – és az áldozatokért mondott imával zárult.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége