Az ígéret földje felé

Kozma Rita

2015. január 25., 13:33 >> 2015. január 25., 14:34

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Alig másfél hete kering egy videofelvétel, amelyet néhány fiatal készített a szerb–magyar határon történő embercsempészetről. A határ melletti településeken, különösen Horgoson és Martonoson egyre gyakrabban tűntek fel idegenek az országhatár közelében lévő földeken és gyümölcsösökben.

Horgoson már a faluba is bemerészkednek

Horgoson már a faluba is bemerészkednek

2013 nyarán egyik éjjel hatvan határsértőt vettek üldözőbe, közülük végül harmincat el is fogtak. Az ügy kapcsán akkor lakossági fórumot tartottak Horgoson, s a határvédelem képviselője elmondta, hogy abban a félévben addig 9000 személy kísérelt meg illegálisan átkelni a határon. A magyarországi hírportálok szerint 2014-ben 15 ezer Szerbiából érkező menekülőt fogtak el. Felmerül a kérdés, hogy vajon hánynak sikerült észrevétlenül tovább folytatnia az útját? A határvédelem képviselőjének beszámolója alapján a menekültek, akik átérnek a határon, nem menekülnek, hanem feltartott kézzel, önként megadják magukat, ahonnan a rendőrségi eljárás után feltehetően menedékhelyre szállítják őket, s elindul egy hosszadalmas bürokráciai folyamat. A határrendészet képviselője akkor azt is mondta, hogy odaát is számos problémát okoznak, élelem és egyéb holmi híján gyakran lopnak és fosztogatnak.

A horgosi termelők ennek az ellenkezőjéről számoltak be. Kivétel nélkül mind azt állították, hogy a kerítést és a veteményt megrongálják ugyan menekülés közben, de nem észlelték, hogy jelentős mennyiségű gyümölcs vagy zöldség tűnne el, sem azt, hogy a házakba vagy üzletekbe törnének be. Hasonlóan érdekes volt összehasonlítani egy röszkei termelőkkel készült, egy magyarországi napilapban megjelent riportot is, amelyben mind a négy megszólított arról mesélt, hogyan segítik a rendőrök munkáját, hány menekültet segítettek kézre keríteni úgy, hogy szóval tartják őket, amíg a rendőrök a helyszínre érkeznek. A horgosiak azt nyilatkozták, egyikük sem jelentette az idegeneket, még akkor sem, ha a földjén találta magát szembe velük. A határsértőket inkább áldozatoknak nevezték, a kialakult helyzetért pedig az Európai Uniót tartották felelősnek, amely nem kínál megoldást a problémára. Ehhez hasonló véleményeket hallani az utca emberétől is. A menekültekkel ugyanis nemcsak a földeken, hanem ritkábban a faluban is találkozni. Akik bemerészkednek, azok általában segítségért jönnek, hogy útbaigazítsák őket. Egy idős férfi, aki kerékpárjával járja a falut, elmondta, hogy ő például nem is szír, hanem egy kisgyermekes, háromtagú szomáliai családdal találkozott. Természetesen a határ felé vezető útra voltak kíváncsiak, ahol nincsenek őrök.

A menekültekkel készült riportokból és a kisfilmből is egyértelműen kiderül, hogy Magyarország korántsem célállomás a számukra, a hosszú út pedig nagyon költséges, több ezer euróba kerül, másrészt a kiszolgáltatott helyzetükből adódóan útközben bármikor könnyedén megtámadhatják őket, hiszen olyan országban vannak, amelynek a határát hivatalosan át sem lépték. A falu közvéleményéből az is kiérződik, hogy a menekülteknél sokkal inkább elítélik az embercsempészeket, akik ezek nyomorából élnek. Eleinte arról lehetett hallani Horgoson, hogy szabadkai rendszámtáblás taxisok szállítják őket a határhoz, ezt igazolta az a néhány eset is, amikor szabadkai embercsempészeket fogtak el, de egyre több a szóbeszéd arról, hogy több helyi lakosnak is köze van a szervezett illegális határátkeléshez. Olyan mendemondák is terjednek, hogy a rendőröknek is, illetve közülük néhánynak szintén köze van az embercsempészethez. Az egyik híresztelés szerint egy határőrt emiatt nemrégiben menesztettek a munkahelyéről. Az interneten terjedő videóban az egyik csempész azt állítja, körülbelül száz olyan személyt tud, aki hozzá hasonlóan pénzért segíti a menekülteket. Az indoklás pedig az, hogy ők is a jobb élet reményében teszik.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának 2015-ös felmérései szerint Szíriából eddig 3 millióan menekültek el, azaz az ország lakosságának majdnem a fele. Ezzel már is megelőzve a korábban listavezető afgánokat. A felmérés szerint a legtöbben a közelebbi, fejlődő országokba menekültek, a fejlett, nyugati országok közül pedig a legtöbben Svédországot választották. Akiket még Szerbiában elfognak, okiratok nélkül nincs hová visszatoloncolni. A menekültek évek óta özönlenek Európába, ám egyelőre a helyzet orvoslására nem történt előrelépés az ügyben, holott nagyon komoly morális és szociális problémákat vet fel az ügy. Miért kell hagyni, hogy a háború elől menekülők mindent egy lapra téve fel induljanak otthont keresni, minden pénzüket embercsempészekre áldozni? Joga van-e az embernek eldönteni, hogy hol éljen? S mihez kezd az Európai Unió a bevándorlókkal, különösen, ha a saját nemzeti érdekeit is szem előtt akarja tartani? Esetleg éppen azért nem nyitja meg kapuit, mert ezzel is korlátozza a bevándorlók számát, hogy nem tesz semmit az ügyben.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2018     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Közbeszerzés (Javna nabavka) | Dokumenti i pravilnici

Támogato: Bethlen Gábor alap