2024. március 29., péntek

Száz éve tört ki az első világháború

Tudományos tanácskozás, kiállítás és könyvbemutató Budapesten

Az idén egymást követték a megemlékezések az első világháború századik évfordulójáról mindazokban az országokban, amelyek érintettjei voltak az első világháborúnak.

A magyarországi szerbek is megemlékeztek az évfordulóról: Budapesten a Szerb Intézet a Szerb Országos Önkormányzattal együttműködve a Szerb Országos Önkormányzat könyvtárában magyar és szerb szakemberek részvételével tudományos tanácskozást szervezett a témáról. A tanácskozás résztvevőit köszöntötte Borivoj Rus, a Fővárosi Szerb Önkormányzat elnöke, Jelena Cvijanović, a Szerbiai Nagykövetség konzulja és Pero Lastić, a budapesti Szerb Intézet igazgatója.

Az előadások három tematikai egységben követték egymást: az első az 1914-ben kitört háború történelmi hátterét, kirobbanásának körülményeit világította meg. A következő tematikai egységet a háborúban harcoló önkéntesek és a hadifoglyok helyzetét, illetve a hadifogoly- és internálótáborokat bemutató előadások képezték, míg a harmadik részben elhangzó előadások témája volt a háború az írók, festők ábrázolásában.

Az első előadó dr. Đorđe Đurić, történész, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának docense, a Matica srpska főtitkára volt, aki a Szerbia és a Nagy Háború című előadásában a háború előzményeiről, a szerb hadseregről és századforduló szerb társadalmáról is részletesen beszélt. Dr. Demeter Gábor, az MTA Történettudományi Intézet munkatársa az Osztrák–Magyar Monarchia diplomáciai köreinek Szerbiával kapcsolatos terveit ismertette az 1913–1915 közötti időszakra vonatkozóan, míg dr. Pollmann Ferenc (Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum) a hadviselés barbarizálódását mutatta be az osztrák–magyar–szerb háborúban 1914-ben.

A tanácskozás történelmi részét Bada Zoltán, a budapesti Szerb Intézet kutatója által készített kimerítő bibliográfiai áttekintés zárta, amely a magyar nyelvű szakirodalomból a Balkán-félszigettel és Szerbia az I. világháborúban témával kapcsolatos munkákat vette számba.

Dr. Milan Micić történész (Tartományi Művelődésügyi Titkárság, Újvidék) az I. világháborúban részt vevő szerb önkéntesekről tartott előadást. Egy most induló projektumot ismertetett Pero Lastić (amelyet Bada Zoltánnal készítettek elő) az Osztrák–Magyar Monarchia hadifogoly- és internálótáborairól, különös tekintettel a mai Magyarország területére. Ugyanezt a témát folytatta Gordana Ilić Marković az Első világháborús szerb foglyok az Osztrák–Magyar Monarchia táboraiban című előadásában. Ugyanakkor egy lapról is beszélt, amely azután jelent meg, hogy a megszállt Szerbiában megszüntették a szerb lapokat, és betiltották a cirill betűs írást a lapokban, hivatalokban és az oktatásban. A latin betűs horvát nyelvi változatban íródott Beogradske novine, a német nyelvű Belgrader Nachrichten és a magyar nyelvű Belgrádi Hírek 1915. december 15-től jelent meg, eleinte heti háromszor, majd 1916. március 16-tól már naponta. A lapok korábbi szerb írók műveit közölték német, illetve magyar fordításban, de kortárs írók is írtak a lapokba, például a nagybecskereki Perlaszon született Otto Alscher német író is.

Gordana Ilić Marković előadása már átvezetett a következő témához, amely az irodalom és a festészet háborúval való kapcsolatát mutatta be. Vanja Prstojević, a budapesti Nikola Tesla Szerb Gimnázium szerb irodalom tanára A háború mitikus tere az I. világháború korszakának szerb irodalmában címmel tartott előadást, Pero Lastić Mednyánszky László háborús festészetét mutatta be képek vetítésével, de más festők háború alatti tevékenységéről is beszélt, többek között, az ürögi születésű Vasa Eškićevićről (1867–1933, a nagykikindai Zádor Istvánról (1867–1963), aki az Egy hadifestő emlékei 1914–1918 című könyvében írta le háborús élményeit.

Olga Krasić Marjanović, a Belgrádi Városi Könyvtár munkatársának a Szerb írók a Nagy Háborúban című előadása indította a harmadik témakört, de azért került a tanácskozás bemutatásának végére, mivel ő az egyik szerzője (a másik Marjan Marinković) a tanácskozás után az Országos Idegennyelvű Könyvtárban megrendezett a Szerb irodalom és a Nagy háború című kiállításnak is, amelynek katalógusa magyar nyelven is megjelent (a katalógust magyar nyelvre adaptálta Pero Lastić, aki fordította is, Bada Zoltánnal és Evellei Kocsis Zsivkával).

Olga Krasić Marjanović azzal kezdte előadását, hogy cáfolta az ismert szállóigét, miszerint Fegyverek közt hallgatnak a múzsák, ugyanis nagyon sok ismert szerb író és költő írt a háborúban és a háborúról, sok írás született ismeretlen szerzőktől, amelyek nem bírnak minden esetben irodalmi értékkel, de tükrözik a kort, az eseményeket, a háborús életérzést, ezért rendkívül fontos kordokumentumok.

A bemutatott írók és költők Stanislav Vinaver, Sima Pandurović, Branislav Nušić, Milutin Uskoković, Bora Stanković, Isidora Sekulić, Vladislav Petković Dis, Milutin Bojić, Todor Manojlović, Rastko Petrović, Dragiša Vasić, Stanislav Krakov, Stevan Jakovljević, Rade Drainac, Milos Crnjanski, Ivo Andrić és Dušan Vasiljev. (Milutin Uskoković, Stevan Jakovljević, Rade Drainac írók a magyar katalógusban nem szerepelnek). Az írók életrajzából és munkásságából a háború időszakát, műveikből a háborús tematikát emelték ki a kiállítás készítői.

Egy példa az előadásból és a kiállításból: Branislav Nušić (1864–1938), az egyik legismertebb szerb vígjátékíró is részt vett a háborúban, fia Strahinja pedig a szerb hadsereg híres 1300 káplárjának egyikeként esett el a harcokban, 1915-ben. Nušić a háború végéig emigrációban élt Franciaországban, ott írta meg Kilenszáz-tizenöt című krónikaszerű regényét, amelyben emléket állított a fiának.

A kiállítás megnyitóján irodalmi részletek hangzottak el szerb és magyar nyelven. A megnyitón egy könyvsorozat, a Szerbia 1914–1918 bemutatására is sor került, amelyen részt vett az újvidéki Prometej Könyvkiadó alapítója és tulajdonosa, Zoran Kolundžija. A tíz könyvből álló sorozat a Prometej Kiadó és a Szerb Rádió-Televízió gondozásában jelent meg. A sorozat egyik kötete egy illusztrált kronológia, Szerbia az első világháborúban címmel, amelynek szerzője dr. Đorđe Đurić, aki több, a kronológiában leírt, kevésbé ismert eseményről beszélt a könyvbemutatón.

Az írás Kilátó mellékletünkben jelent meg.