2021. április 21., szerda

Közérdek a helyi médiában

Miként érhető el, hogy a megváltozott körülmények között is megfeleljenek rendeltetésüknek az eddig önkormányzati kézben működő médiumok?

Nagy változások várnak a médiára jövőre, az állam kivonul a tulajdonjogi struktúrákból, magánosítások történnek, és a finanszírozási módszerek is változnak, a projektumalapú finanszírozást vezetik be. Az EBESZ szerbiai küldöttségének és a Vajdasági Újságírók Független Egyesületének (NDNV) szervezésében csütörtökön a Tartományi Képviselőházban tartottak tanácskozást a témáról, egészen pontosan az új médiatörvények helyi szintű médiumokra gyakorolt hatásáról. Egy akcióterv is született annak érdekében, hogy megkönnyítse a helyi médiumokat érintő változások végrehajtását.

(Fotó: Ótos András)
(Fotó: Ótos András)

– A helyi önkormányzatok nagy kihívások előtt állnak, hiszen kötelesek gondot viselni a polgárok tájékoztatása. Az új médiatörvények lényeges változásokat hoznak, s nem lesz könnyű az átállás. Az akcióterv valójában definiálja: a sikeresebb és minőségibb tájékoztatást helyi szinten úgy lehet megvalósítani, ha szorosan együttműködnek a médiatársadalom képviselői a helyi önkormányzatokkal és a civil szféra tagjaival. Úgy látjuk, hogy kizárólag egy stratégiai hozzáállással lehet sikerrel venni az előttünk álló akadályokat – fogalmazott Szerencsés Zsuzsanna médiaszakértő, aki részt vett a szóban forgó akcióterv kidolgozásában.

A központi szerepet, mint hozzátette, a jövőben nem a médiumok működésének a támogatása tölti majd be, s megszűnik az a szerep is, amelyben a helyi médiumok egyfajta kommunikációs csatornák voltak az önkormányzatok és a polgárok között. Az új megoldások a közérdeket és a polgárok tájékoztatásra való jogát tartják szem előtt.

– Szükségesnek tartjuk, hogy az önkormányzatok jövőre elkészítsenek egy fejlesztési stratégiát a helyi tájékoztatás terén, ezt pedig egy széles körű elemzés és az igények meghatározása kell hogy megelőzze. Az önkormányzatoknak el kell magukat kötelezniük, hogy a tulajdonjogi viszonyok átalakulását követően sem fogják csökkenteni a média támogatására szánt korábbi keretet. Kulcsfontosságú kérdésnek számít egy, a közvélemény bevonását előirányzó vita kialakítása is, melynek révén meghatároznák, hogy az adott helyi önkormányzat területén mi számít közérdeknek, s hogyan lehet a támogatás folyamatát teljesen átláthatóvá tenni – magyarázta a médiaszakértő.

PARADOX, SKIZOFRÉN ÁLLAPOT

A tanácskozást Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke nyitotta meg, beszédében arra fektette a hangsúlyt, hogy aki részese volt az elmúlt tizennégy évben a közéletnek, az tudja, hogy az átalakulási folyamatnak megkerülhetetlen részét képezték a médiumokkal kapcsolatos kérdések is. Véleményének adott hangot, hogy az új médiatörvények elfogadása után bizonyos kérdéseket sikerült lezárni, más új kérdések nyíltak meg azonban. Hozzátette, hogy az elmúlt évekre bizonyos paradox, skizofrén állapot volt jellemző, annak a megoldásnak a keresése határozta meg ezeket az éveket, hogy hogyan lehetnek a helyi médiumok egyszerre a működtetőkkel szemben felelősségteljes szerepet vállaló, ugyanakkor tárgyilagos és független sajtószervek. Mint mondta, maga mindig is annak az elképzelésnek volt a híve, hogy a helyi médiumokat bűn lenne privatizálni, a törvény most mégis mást irányoz elő, noha el kell ismerni, a törvény meghatároz bizonyos védelmi mechanizmusokat is, s igyekszik meggátolni a médiumok szerepének háttérbe szorítását, rendeltetésének megváltoztatását, különösen a kisebbségi média esetében.

PAPÍRON MÁR LÉTEZIK

Saša Mirković, a művelődési és tájékoztatási minisztérium államtitkára kiemelte: két héttel ezelőtt életbe lépett a közérdeket szolgáló tartalmak részfinanszírozásáról szóló szabályzat, mely már most is alkalmazható a gyakorlatban. A tárca feladatának nevezte olyan lépések megtételét, amelyek lehetővé tennék e szabályzat „életre keltését” is. Meg kell tanulni, be kell gyakorolni a pályázatok meghirdetésének a módját, a bizottságok felállításának feltételeit, a döntéshozási kritériumokat és az egész folyamat átláthatóságához szükséges előfeltételeket – értékelte.

Slaviša Grujić tartományi művelődési és tájékoztatási titkár fontosnak nevezte szem előtt tartani a nemzeti közösségek tájékoztatásában megmutatkozó közérdeket. A jövőbeni privatizációk csak úgy mehetnek végbe, ha tekintetbe veszik a helyi önkormányzatban létező nemzeti közösségi tájékoztatás megőrzésének szempontját is – fogalmazott.

Sátai Róbert, a magyarkanizsai községi tanács tájékoztatási ügyekkel megbízott tagja a helyi tapasztalatokról számolt be. Mint közölte, Magyarkanizsán három médium működik, kettő magánkézben van. Az önkormányzat, mint mondta, már 2012 óta pályázat útján ítéli oda a médiának szánt összegeket, de közbeszerzés útján is lehet pályázni. A község most egy kísérleti projektumban is részt vett, melynek célja a helyi médiumok megfelelő támogatását szavatoló stratégia kidolgozása volt.