Bírálta az Európai Parlament által múlt héten elfogadott, Vojislav Šešeljjel foglalkozó határozatot Ivica Dačić szerb külügyminiszter, az EP-ben megtartott nyugat-balkáni államok külügyminiszteri találkozóján. Mint mondta, Šešelj politikáját valóban el kell ítélni, Szerbiát azonban nem. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a történtek következtében le kellett mondania zágrábi látogatását, s hogy a horvát kormányfő is elállt belgrádi utazásától. Felszólalásában Dačić kifejtette, hogy Szerbia folytatni fogja a megkezdett reformokat, ahogyan a regionális kapcsolatok fejlesztését is. A külpolitika európai külpolitikával való összhangba hozásán is folyamatosan dolgozik majd az állam – jelentette ki a többi nyugat-balkáni ország külügyi tárcavezetője és az Európai Parlament külügyi bizottságának tagjai előtt. Arra figyelmeztetett, hogy nehéz feladat kiépíteni a békét, és megteremteni az egyensúlyt a régióban, rendkívül könnyű aláásni azonban ezt a folyamatot, ahogyan azt az EP deklarációja is bizonyította.
– Szerbia nem vett részt a hágai törvényszék azon döntésének meghozásában, melyben Šešelj hazaengedését rendelték el. Az is tény, hogy a törvényszék semmilyen feltételeket sem szabott a szabadlábra helyezéshez. A hágai ügyészség nem tiltakozott a döntés miatt akkor, amikor azt meghozták, akkor amikor Šešelj még Hágában volt, most tiltakozik, amikor már elengedték, és Belgrádban tartózkodik – érvelt a konferencián Dačić.
A szerb külügyminiszter aláhúzta, hogy a mai Szerbia nem a kilencvenes évek Szerbiája, s ennek ékes bizonyítéka már az a tény is, hogy a jelen konferencián részt vesznek a régió képviselői.
A múlttal történő szembesülés témájáról szólva Dačić a külügyminisztereknek, de főként Koszovó és az EP képviselőinek azt a kérdést tette fel: hogyan lehetséges, hogy senki sem kezdeményezte a szerbek ellen elkövetett bűntettek felderítésével foglalkozó különleges bíróság létrehozását, hogyan lehet az, hogy ennek még csak a lehetőségéről sem szólt senki egyetlen szót sem?
Felszólalását Dačić azzal a megállapítással zárta, hogy Szerbia igenis világosan elhatárolta magát a šešelji politikától, amit igazolnak a választási eredmények meg a kormánytagok által az elmúlt hetekben tett kijelentések is.
ARROGÁNS KÜLÜGYMINISZTER
A szerb külügyi tárcavezető beszédét követően az EP-ben a külügyminiszteri találkozó a szerb tárcavezető és a horvát képviselők közötti éles vitává fajult. Andrej Plenković kért szót, aki a Šešeljjel foglalkozó határozat kezdeményezője volt. Mint mondta, a törvényszék ügyészségének azon felszólítása, hogy Šešeljt ismét helyezzék őrizetbe Hágában, megfelelő reakció volt az EP döntésére, s kijelentette, hogy Szerbiától továbbra is elvárják: világosan határolódjon el a Šešelj által képviselt gyűlöletbeszédtől. Plenković szerint Szerbia nem tudja folytatni az európai integráció útját, ameddig nem fogadja el az európai értékrendszert. A képviselőhöz a szélsőjobboldali Ruža Tomašić is csatlakozott azon véleményével, hogy Dačić arrogáns módon viselkedik, és csak azért jött Brüsszelbe, hogy mindenkit kioktasson.
– Ön évekig Vojislav Šešelj legközelebbi munkatársának számított, és soha sem mondott le a Nagy-Szerbia elképzeléséről – jelentette ki Tomašić, aki véleményét Dačić két héttel ezelőtt tett kijelentésével próbálta meg alátámasztani, melyben a miniszter arról beszélt, hogy Szerbiának kijáratra lenne szüksége a tengerre.
A MÚLT HATÁRVONALA
Dačić válaszában elmondta, nem arroganciáról van szó, hanem csupán arra szeretett volna rámutatni, miféle „jogi cirkusz” alakult ki Šešelj miatt. Azt mondta, ma Szerbiában egyetlen normális személy sem támogatja a radikális pártvezért, s Michael Davenportnak, az Európai Unió szerbiai küldöttsége vezetőjének mondatára is emlékeztetett, melyben közölte: Szerbia megfelelőképp elhatárolódott Šešelj politikájától. Dačić hozzátette, minden országnak megvan a maga Šešelje, s Tomašić nem régi azon kijelentésére utalt, melyben a képviselő távozásra szólított fel mindenkit, akinek nem tetszik, hogy Horvátország a horvátok állama. A tengeri kijárattal kapcsolatos megjegyzését, mint mondta, az Adria–Jón-tengeri Kezdeményezés ülésén tette, egyszerűen csak rámutatva arra, hogy a szervezetnek Szerbia az egyetlen olyan tagja, mely nem rendelkezik közvetlen tengeri összeköttetéssel.
– Szerbiának nem áll szándékában kijáratot keresni a tengerre, de Önöknek talán szándékukban áll az, hogy lehetővé tegyék, Szerbia polgárai ellátogassanak a horvát tengerpartra – hangsúlyozta Dačić, majd hozzátette, hogy a múltját egyetlen állam sem változtathatja meg, de mindegyik megtehet mindent a jövő és a megbékélés érdekében.
A kialakult vitát Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának elnöke zárta le azzal a megállapítással, hogy a múltnál határvonalakat kell húzni. Mint mondta, németként nagyon is tisztában van azzal, hogy mennyire megterhelők tudnak lenni a múlt történései. Az EU nem oldhatja meg a múlt problémáit, de képes arra, hogy jelentéktelenné tegye azokat – értékelte Brok.
